Titkolja a rendőrség, miért ellenőriz fokozottan a fél országban

Pedig 2015 óta sorozatosan rendelik el a meglehetősen aggályos intézkedést.

„Megkeresésére tájékoztatjuk, hogy a fokozott ellenőrzésről a rendőrségi honlapon megjelent közleményen túl bővebb tájékoztatást nem adunk” – válaszolta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Lapunk azzal a kérdéssel fordult a rendőrséghez, mi indokolja, hogy az utóbbi időben többször is elrendelik, meghosszabbítják az egyébként 2015 ősze óta folyamatosan alkalmazott intézkedést.

Szeptember elején közölte a hatóság, hogy fokozott ellenőrzést rendel el összesen nyolc megyére (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) vonatkozóan a következő 6 hónapban. Ezt megelőzően május végén határozott így a rendőrség, elrendelve a fokozott ellenőrzést a nyári hónapokra a fővárosra és az ország 12 megyéjére.

A fokozott ellenőrzések eredményességéről a hatóság külön nem közöl információkat, így például nem tudjuk azt sem, hogy a rendelkezésnek hála, több lett-e a felderített bűncselekmény, az elfogott bűnelkövető. Ahogyan az sem világos, hogy ennek keretében milyen plusz jogkörökkel ruházzák fel a rendőröket – többek között ezeket szerettük volna megtudni a rendőrségtől. Márpedig a kérdés 2015 óta folyamatosan felmerül.

A Társadalom a Szabadságjogokért (TASZ) tavaly megfogalmazott egy állásfoglalást; a civil szervezet szerint a rendelkezést olyan esetekre arra találták ki, mint például amikor egy bankrablás történik. Ilyenkor időlegesen lezárnak 2-3 utcát, vagy városrészt, ahol a rablót keresik. A hatóság bárkit igazoltathat, aki ott tartózkodik, átnézhetik az autóját, megmotozhatják. Az elmúlt években azonban a fokozott ellenőrzést több megyére, vagy akár az ország egész területére rendelték el, kezdetben három, majd hat hónapig tartóan, amit sok esetben az intézkedés hatályának lejártát követően meghosszabbítottak.

A TASZ szerint nem egyértelmű, hogy a fokozott ellenőrzés felülírja-e a rendőrségi törvényt, ami szerint azt lehet igazoltatni, akinek „a személyazonosságát a közrend, közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása, mások védelme érdekében meg kell állapítani”. Továbbá, amikor megkezdődik az igazoltatás, az állampolgár megkérdezheti a rendőrt, hogy miért jár el vele szemben, amire neki kötelező válaszolnia. A fokozott ellenőrzés ideje alatt elég csupán erre az intézkedésre hivatkoznia, viszont a jogvédők álláspontja szerint ilyenkor meg kellene jelölnie még egy okot, gyanút, amiért az igazoltatott személy személyazonosságát megállapítja.

„A 2015 óta az ország egész területén, vagy egyes országrészekben érvényben lévő fokozott ellenőrzés kirívóan jogsértő állapot, ellentétes az Alaptörvénnyel és a rendőrségi törvénnyel is” – fogalmazott a szervezet állásfoglalásában.

A rendőrök egy kamiont készülnek ellenőrizni a magyar-szlovák határon, a bánrévei határátkelőn 2020. szeptember 8-án.

Fotó: MTI/Vajda János

Jogalap nélküli intézkedés

„A rendőrségi törvény szerint a fokozott ellenőrzést bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, továbbá a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény, vagy esemény megakadályozása, vagy megelőzése érdekében lehet elrendelni, továbbá az adott rendezvény, esemény, vagy a közlekedés biztonsága érdekében is elrendelhető. Nagyjából ezek a száraz, általános törvényes alapok és hivatkozások. Úgy gondoljuk, emögött mindig konkrét, ténylegesen igazolható indoknak kellene lenni, például a húsvét környéki ellenőrzések, határmenti megyék ellenőrzése valódi migrációs esemény kapcsán, vagy egy szökött rab, bankrabló elfogása” – mondta lapunknak Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság szakjogásza.

Szerinte a gyakorlattal az egyik legnagyobb gond éppen az, hogy nem kell érdemben indokolni a fokozott intézkedés elrendelését, nem kell megmondani, hogy miért alkalmazzák, miért annyi időre és miért pont ott, ahol végre kell hajtani. Ezért életszerű a feltételezés, hogy az elrendelés hátterében a korlátlan igazoltatási és ruházat-átvizsgálási jogalap megteremtése iránti igény is állhat, ugyanis az elrendelt intézkedés alatti időben és az érintett területen minden konkrét indok nélkül igazoltatható bárki, átvizsgálható a ruhája, csomagja és gépjárműve. Nem kell az állampolgár orrára kötni, hogy miért történik mindez, a fokozott ellenőrzés felmenti a rendőrséget a kötelezettsége alól, hogy transzparens, egyénre szabott magyarázatát adja minden ilyen ellenőrzésnek.

„Az indoklási kötelezettség jogi kikukázása alapvetően és önmagában is sértheti a tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogalap nélküli intézkedés pedig puszta kotorászás, ami sértheti a magánélethez való jogot is” – emelte ki a szakértő.

A „migrációs válsághelyzet” árnyékában

A fokozott ellenőrzés már csak azért is érdekes, mert 2015 óta „migrációs válsághelyzet” van Magyarországon, amit minden évben meghosszabbítanak: Pár hete is ez történt, ezek alapján a rendelkezés 2021. március 7-éig hatályos. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a fokozott ellenőrzés és a válsághelyzet között van-e kapcsolat, vagy egymástól függetlenül rendelik el őket, de az ORFK erre vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt.

„A tömeges migráció okozta válsághelyzet valójában ténylegesen már hosszabb ideje nem létezik, azt nem támasztják alá a migrációs statisztikák, de persze a józan ész és az állampolgári tapasztalat sem; egyszerűen nincs jelen a tömeges illegális migráció, sőt, már a letelepedési kötvényeket sem bocsátják ki. Külföldi munkavállalók ellenben nagyobb számban dolgoznak a mezőgazdaságban és az építőiparban szezonálisan” – fogalmazott Fazekas Tamás.

A szakember úgy vélte, azóta, hogy az Európai Unió Bírósága megválaszolta azt a „költői kérdést”, hogy a tranzitzónákat jogellenes fogvatartásra használják-e, ahova kisgyerekeket is csuktak le és néha nem adtak nekik enni sem, a kormány „nagyjából megszüntette” az uniós menedékjogot hazánkban, tehát már sok értelme nincs a politikai okból fenntartott bevándorlási válsághelyzetnek. „Ez sose volt szükséges a fokozott ellenőrzés elrendeléséhez, noha logikus alapja lehetett volna például 2015-ben” – mondta a jogvédő szervezet jogásza. (A témával a Magyar Helsinki Bizottság részletesen foglalkozott korábban).

Mindentől függetlenül Fazekas Tamás szerint törvényesen végrehajtva a fokozott ellenőrzés segítheti a rendőrség eredményességét, minden fejlett államban van helye ilyen jogintézménynek a megfelelő garanciákkal. „Nem vagyunk mohók, elég csak ha meghatározzák, hogy mennyi ideig tarthat, pontosan milyen okból és célból rendelhető el, milyen területen, és legyen formai előírás az intézkedés meghozatalára, hogy a bíróság kontrollt gyakorolhasson felette. Jelenleg például indok lehet annyi is, hogy »elrendelem, mert csak«, és még egy kockás papír sem kell hozzá” – mutatott rá a Magyar Helsinki Bizottság szakjogásza.

 

(Címlapképünkön: Rendőrök ellenőriznek egy járművet a magyar-szlovák határon, a bánrévei határátkelőn 2020. szeptember 8-án. MTI: Vajda János)