Összességében nőtt a balatoni nádasok területe öt év alatt, de csak a szárazföldi kiterjedésüknek köszönhetően; a minőségük ugyanakkor romlott – közölte az új balatoni nádtérképet elkészítő munkacsoport vezetője pénteken az MTI-vel.
Pomogyi Piroska hidrobiológus kifejtette: a Balaton növényzetének felmérését ötévenként végzik el. Az új nádtérkép 2020-as légi fotók és terepbejárások alapján készült el az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz tartozó VIZITERV Environ Kft. megbízásából.
Jelenleg még a 2015-ös légi fotók alapján készített nádtérkép van érvényben, az alapján adnak ki engedélyeket. Ezért és a készülő vízparti tervek miatt is fontos az új nádtérkép hatályossá válása, amelyről az illetékes Veszprém Megyei Kormányhivatal dönt majd. A hidrobiológus beszélt arról is, hogy a tó jogi partvonalán belül található nádas területe az 1217 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 2020-ra 9 hektárral csökkent. A 2015-ös felvételek szerint 3,6 hektárról, 2020-ban már 12,6 újabb hektárnyi területről tűnt el nádas, ami azt is mutatja, hogy több mint háromszorosára nőtt a nádirtási aktivitás öt év alatt.
Összességében így is nőtt a balatoni nádasok kiterjedése, mivel a tó jogi partvonalán kívüli parti részeken a Balaton vízszintjének emelése miatt a 481 hektárnyi sokéves átlaghoz képest 570 hektárra emelkedett a nádas területe – summázta. A szakember hangsúlyozta, örömre nincs ok, mivel a tó vízminőség- és partvédelmében, valamint az élővilág megőrzésében kulcsfontosságú nádasok minősége tovább romlott az utóbbi években. Ennek oka 90 százalékban az, hogy hosszú évek óta folyamatosan nő az illegális bejárók, feltöltések, kikötők száma – tette hozzá. Azzal, hogy megbontják az összefüggő nádast, kiteszik a hullámzás eróziójának, az idegenhonos növények betelepülésének.
A minőségromlást mutatja, hogy jelentősen csökkent a jó besorolású, köztük a gazdaságilag is hasznosítható nádasok területe. Míg 2008-ban 371 hektár, 2015-ben 157 hektár, 2020-ban már csak 112 hektár volt ez utóbbiak területe a Balatonnál az adatok szerint. A munkacsoport vezetője megjegyezte,
a 30 centiméteres felbontású légi fotókon pontosan beazonosítható minden illegális vízi bejáró, feltöltés és kikötő,
ami segítheti a vízügyi és a természetvédelmi hatóság fellépését.
Pomogyi Piroska kitért arra, hogy a Balaton pár évvel ezelőtt emelt vízszintjének hosszú távú hatása még bizonytalan, de az már látható: ott, ahol léteznek természetes partszakaszok, és a vízben lévő nádas meg tudja őrizni a kapcsolatát a szárazföldi nádassal, nincs probléma. Megjegyezte, a 2018-as területrendezési törvény nem véletlenül védi kiemelten a természetes partszakaszokat, azonban a jogalkotók még adósok a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel, amely pontosan, térképileg is meghatározza ezek helyét, kiterjedését.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
