Palkovics szerint nem a kormány, hanem a CEU rektora veszélyezteti a magyar egyetemek szabadságát

  • narancs.hu
  • 2017. május 3.

Belpol

Az oktatási államtitkár és a CEU rektora a külföldi sajtóban csap össze.

Míg a CEU rektora, Micheal Ignatieff a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, a magyar kormány a lex CEU-val átlépett egy határt, és olyan dolog történt, amire nem volt még precedens és ami igazán sokkoló, addig Palkovics László oktatásért felelős államtitkár egy kanadai jobboldali újság hasábjain száll bele az egyetem rektorába, vette észre a 444.

A BBC cikke beszámol a törvényjavaslatot övező tiltakozáshullámról, és arról, hogy Ignatieff szerint „ez nem fasizmus. Ez egy populista demokrata, aki egy szabad és tiszta választást nyert.” A rektor hozzáteszi azt is, hogy Putyinnak túl sok erőt és hatalmat tulajdonítunk, nincs annyi befolyása ugyanis, mint amennyit belelátunk. Az irányt viszont mindenképpen veszélyesnek tartja, hiszen ha Európa közepén be lehet záratni egy egyetemet, az nem vetít előre túlságos fényes jövőt a demokrácia intézményére. „Ha demokráciát akarsz, szabad intézményeket is akarnod kell.” Hogy a CEU fennmarad-e, az a rektor szerint nem kérdés, az viszont annál inkább, hogy Budapesten folytatják-e. Ugyanis már hat másik ország bejelentkezett az egyetemért, és bár harcolnak azért, hogy Magyarországon maradhassanak, a jövő korántsem biztos.

A National Postnak véleménycikket író Palkovics eközben Ignatieffben látja az ellenséget, ő az, aki „túszul ejtette az akadémiai szabadságot Magyarországon”, és az is ő, aki „médiaháborút indított a kormányom ellen, hogy saját érdekeit szolgálja.” Aztán még lazán - és nem mellesleg tévesen - megjegyzi, a rektor tárgyalni sem volt hajlandó a magyar kormánnyal, a CEU amúgy is jogsértések sorát követte el, jogi kiskapukat használt ki és visszaélt erőfölényével a magyar egyetemekkel szemben. Majd biztosít arról mindenkit, hogy a lex CEU amúgy a diákok érdekeit szolgálja, mi mást. Az államtitkár végül felteszi a nagy kérdést: no, de vajon mi is lehet Ignatieff valódi célja mindezzel?

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.