Az első akció
1998. augusztus 20-án Pallag László nem vette át a békési vámnyomozók vezetőjétől, Klavács Antaltól a Nyomozóhivatalért No. 1. elnevezésű kitüntetést. (Ezt azok a közéleti személyek kapják, akik segítették a Körös-völgyben a pénzügyérek és vámosok munkáját.) Az esetről 1998. szeptember 11-i békéscsabai sajtótájékoztatóján számolt be a kisgazda képviselő. Ügyek elfektetésével, hűtlen kezeléssel és hivatali bűnpártolással gyanúsította a Békés megyei vámosokat. Pallag megjegyezte: az elmúlt időszakban több ügy érdemi vizsgálatára tett javaslatot, ám ezekkel szerinte nem foglalkoztak. A szervezett bűnözéshez szorosan kapcsolódó jelenségek sorában említést tett a Viharsarokban folyó kiterjedt olajszőkítésről, valamint szesz-, drog- és cigarettacsempészetről. Pallag elengedhetetlennek tartotta, hogy változás történjen a békési nyomozó hivatal élén, annál is inkább, mert Klavács Antal kinevezését a kisgazda képviselő olyan SZDSZ-es körökkel hozta összefüggésbe, amelyek érintettek az olajozásban.
A megvádolt békési vámnyomozók parancsnoka visszautasította a gyanúsításokat, emellett arra emlékeztetett, hogy még 1993-ban, az MDF-kormány idején nevezték ki. "Ennyit az SZDSZ-hátországról" - mondta. Ehhez hozzátette: egyetlen ügyben kereste őt meg Pallag, kritikai észrevételt pedig nem tett neki. Végül jelezte, hogy a vámhivatal 1997-ben Békésben 5,1 milliárd forint "értékben" derített fényt különböző bűncselekményekre és visszaélésekre, másrészt 1993 és 1998 között harmincnégy olajszőkítéses ügyben nyomoztak, és tíz esetben a vizsgálat vádemelési javaslattal zárult.
A Pallag-Klavács-vita nyomán a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek eredményét 1999 januárjában hozták nyilvánosságra: ez semmilyen törvénysértést vagy mulasztást nem tárt fel. Pallag ezt nem fogadta el, Klavács pedig becsülete és jó hírneve megsértése miatt magánvádas eljárást kezdeményezett a képviselő ellen. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága szerint a képviselő kijelentései nem lépték át a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett határait.
A Gál-ügy
Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályának vezetője 1998. február végén halt meg: hivatali szobájában találtak rá. Minden eddigi vizsgálat kizárta az idegenkezűséget, ám sokan - néhány gyanúsnak tartott részlet miatt - nem hisznek az öngyilkosság teóriájában.
Másfél évvel Kuzma halála után indult újra harcba Pallag. 1999 októberében elfogultság bejelentésének elmulasztása, kötelező intézkedések megtételének elhagyása, valamint hivatali bűnpártolás és korrupció gyanújával feljelentette a Fővárosi Főügyészségen Gál László egykori békési rendőrfőkapitányt és társait. Pallag akkor elmondta: tudomása szerint a Viharsarokban negyvenkét mezőgazdasági szövetkezeti telephelyen folyt az olajozás. Az ebben az ügyben folytatott és Pallag állításait cáfoló VPOP-vizsgálatot Pallag így kommentálta: nem szabad elveszni a részletekben. "Az alaptétel az összefonódás és a korrupció, valamint az, hogy öt Békés megyei rendőr gyanús körülmények között meghalt" - hangsúlyozta Pallag. Majd többször, több helyen olyan videokazettáról beszélt, amelyen magas rangú Békés megyei rendőrök, ügyészek és politikusok együtt dorbézolnak prostituáltakkal az alvilág működtette panziókban. Lehet, hogy van ilyen kazetta, de meglétét erősen megkérdőjelezi az, hogy két év után sem került elő.
A feljelentésre nem késett Gál László válasza sem, aki Pintér Sándor kérésére időközben a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának vezetője lett. Gál hamis vád miatt büntetőeljárást kezdeményezett a kisgazda képviselő ellen, majd nem sokkal később saját maga kérte felmentését a belügyminisztertől a vizsgálatok idejére. Ez az ideiglenes állapot másfél éve tart.
Pallag László, megszerezve a kellő számú támogatást, sürgősséggel életre hívta a parlamenti olajbizottságot, amelynek munkáját egyszerre jellemezte a komikum és a tragikum. Kérdés, hogy egy országgyűlési különbizottság a nyomozó hatóságok helyett vagy mellett juthat-e tényleges eredményre és a felelősség kérdését tisztázó megállapításokra. Az viszont tény: az olajbizottság minden szempontból dolgavégezetlenül fejezte be munkáját. Néha úgy tűnt, hogy a hatóságok sem segítik mindenben és feltétlenül a bizottságot. A végjátékban egyértelművé vált: a politikának nem érdeke az egyesek által cirkuszinak titulált, míg mások szerint az érdemi kérdésekhez éppen eljutó grémium munkájának folytatása.
Évtizedek múltán, ha netán emlegetik ezt a testületet, valószínűleg csak a legismertebb meghallgatott, Nógrádi Zsolt miatt.
Személyiségjogi perek
Pallag sem felejti el ezt a nevet, hiszen tegnapi, mai és holnapi gondjai a soltvadkerti fiatalember miatt keletkeztek. Tavaly júniusban Nógrádi Zsolt meghallgatása után az olajbizottság elnöke sebtében sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen többek között Pintér Sándor, Szabó Iván, Lezsák Sándor és Futaki Géza nevének említésével arról számolt be, hogy az említetteknek közük volt az olajvisszaélésekhez. Mivel állításait Pallag nem tudta bizonyítani, a hírbe hozottak mindegyike megnyerte azt a polgári pert, amit a képviselő ellen indított. Az eddigi eljárások értelmében Pintérnek 1,25 millió forintot, Szabó Ivánnak félmilliót kell fizetnie nem vagyoni kárként. Az egykori békési szabaddemokrata képviselő, Futaki esetében Pallagnak sajtótájékoztatón kell helyreigazítania korábbi kijelentéseit.
Legutóbb a Szabó Iván volt pénzügyminiszter indította személyiségjogi per zárult le jogerősen a Békés Megyei Bíróságon. Az addigiakkal ellentétben ezen az eljáráson megjelent Pallag László. A képviselő védekezése itt is arra épült, hogy a polgári peres eljárás kezdeményezőjének nem ellene, hanem a munkáltatója (az Országgyűlés) és Nógrádi Zsolt ellen kellene eljárnia, valamint azon médiumok ellen, amelyek hírt adtak a nevezetes sajtótájékoztatóról. Ezt "a képviselői felelősséget teljesen kizáró érvelést" Szabó Iván és ügyvédje, Tóth László nem fogadta el. A bíróság két alkotmányos alapjogot, a jó hírnév védelmét és a szabad véleménynyilvánításét összevetve, nem osztotta azt a nézetet sem, hogy úgymond magasabb cél érdekében megsérthetők a személyiségi jogok. A bíróság szerint megállapítható Pallag perbeli cselekvőképessége, másrészt az olajbizottság nem kötelezte rágalmazásra és a személyiségi jog megsértésére Pallagot.
Egyesek jellemzőnek tartják, hogy bár Magyarországon az ügyvédek száma meghaladja a tízezret, Pallag László - egy ilyen fontos és a nyilvánosságot érdeklő ügyben - azzal a Pécsi Kálmánnal érkezett, akit a Magyar Ügyvédi Kamara kizárt tagjai sorából. Az alperes minden eddigi eljárástól eltérően peren kívüli egyezséget ajánlott fel Szabó Ivánnak, miszerint ha a volt pénzügyminiszter eláll a mostani pertől, akkor nem tesznek ellene feljelentést intézkedési kötelezettség elmulasztása miatt, amit vélekedésük szerint hivatali ideje alatt követett el azzal, hogy nem lépett fel kellő eréllyel az olajbűnözés ellen. "Ez jogi abszurditás és zsarolás, arról nem beszélve, hogy az esetleges kártérítésnek nem volna jogalapja" - reflektált erre Tóth László ügyvéd.
A bíróság helybenhagyta az első fokú döntést, és ötszázezer forint nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte Pallagot. A képviselő az ítélet indoklása közben felállt, kiment a teremből, ám mielőtt bevágta volna az ajtót maga mögött, még odavetette: "Nem vagyok köteles ezt végighallgatni."
A tárgyalótermen kívül nyilatkozó Pallag koncepcionális elemekkel dolgozó, rögtönítélő széknek nevezte a bíróságot, amelynek egyetlen célja azok elnémítása, akik fel akarnak lépni a korrupció és az olajozás ellen. "Az eddigieket figyelembe véve kétségem sincs, hogy elvesztem peremet Lezsák Sándor képviselőtársammal és Flaisz Ferenc keceli vállalkozóval szemben" - utalt Pallag a soron következő eljárásokra. A kisgazda képviselő ezért a Legfelsőbb Bírósághoz és a strasbourgi Nemzetközi Emberi Jogi Bírósághoz fordul, mert szerinte egy parlamenti képviselő munkáját és véleménynyilvánítási szabadságát nem lehet korlátozni.
Ez a dolgok egyik része: a másik meg az, hogy mikor bizonyítja perrendtartásszerűen a kilencvenes évek magyar olajozásának a tényét. Minden kétséget kizáróan.
Bod Tamás
