Bevándorlók és helyiek a határ szerbiai oldalán

Félelem és akciós létra Horgoson

Belpol

A létra, amellyel a déli határkerítés tetején lovagló ember megpróbálja beverni a magyar rendőrségi autó szélvédőjét a kormány zenei aláfestéssel illusztrált Facebook-videójában, alumíniumból készült. A határ túloldalán, a szerbiai Horgoson lehet ilyet venni a festékboltban.

„Amikor azt kiabálták, Allahu akbar, eszembe jutott az Egri csillagok, és hogy ez is benne lesz a tévében. Mert sokan filmeztek, és ott voltak távolabb a közvetítőkocsik” – idézi fel egy rendőr a Magyar Narancs újságírójának a 2015. szeptember 16-i röszkei szolgálatát, amikor az összegyűlt bevándorlók nekirontottak a frissen elkészült magyar határkerítésnek.

A hat évvel ezelőtti röszkei ostromállapot helyszínén, az autópályás határátkelőhely mellett működő régi közúti átkelőnél most nyugodtan át lehet menni az okmányellenőrzés után. Aki még úgy nőtt fel, hogy a határ környékén nem tanácsos mozogni, mert a határőr elküld, az meglepetten tapasztalja, hogy a szerb oldalon, rögtön a határvonal után szikár, sötét ruhás emberek tanyáznak a drótkerítéssel körülvett egykori étterem körül. Ők is Magyarországra szeretnének bejutni valahogyan. A korábbi üzlethelyiségeket, a speditőrök irodáit is belakták. Ha szükségük van valamire, bemennek Horgosra, ami innen tizenöt perc séta.

Egy harminc körüli férfi, aki a nevét nem árulja el, de az újságíró-igazolványomra kíváncsi – a lap weboldalára, az impresszumban lévő fotóra is – azt mondja, Szíriából jött, maradtak otthon hozzátartozói, de van már rokonsága Európában, tartja velük a kapcsolatot. Tisztán kimondja Szeged nevét, tudja, az a legközelebbi nagyváros a túloldalon. Azt állítja, ő egy fillért sem fizet senkinek azért, hogy átjuttassa a kerítésen. Fitneszedző a foglalkozása. Komolyan magyaráz, csak akkor neveti el magát, amikor elárulom, hogy az én spor­tom az ultrafutás. Nem járul hozzá, hogy fotó készüljön róla. A többiek sem akarnak szerepelni, akik mögötte gyalogolnak.

Az út szélén november 16-án délelőtt kettes-hármas csoportokban mennek a falu felé, bevásárolni, és ugyanilyen szembeforgalom is van. Maguk elé néznek, de a köszönésre meglepődnek, viszonozzák. Páran elmosolyodnak. Negyven-ötven emberrel lehet így találkozni néhány óra alatt, zömmel huszon- és harminc­éves férfiakkal, de akad néhány nő is.

 

„Szomszéd állampolgár jelenti”

Arról, hogy a déli határon mostanában átjutni igyekvők száma sok vagy kevés, folyamatos vita zajlik a magyarországi nyilvánosságban. A magyar kormány november 6-án tette fel a Facebookra azt a bő 6 perces videót, amelyben előbb szerbiai magyarok beszélnek a migránsok viselt dolgairól, majd azt látni, ahogyan a határkerítésnél dobálják a magyar rendőröket, egy létrával a rendőrkocsi szélvédőjét is megpróbálják betörni. Az összeállítás szerint a határ magyar oldalán a mórahalmiak is félnek, de örülnek is, hogy ott a kerítés és az „élőerő”. Látni, ahogy egy magyar férfi a szerbiai oldalról átszól a kerítésen a magyar rendőrnek, aki az adóvevőbe mondja: „Szomszéd állampolgár jelentette, hogy hat-hét létrával egy nagyobb csoport pozitívban, 92 környékén tartózkodik.” Egy főtiszt pedig arról beszél, hogy a létrás átjuttatásért és a továbbszállításért fejenként 3500–4000 eurót kérnek el az embercsempészek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.