Párhuzamos valóságok

Tömeges menesztések, századvéges listák, rend­szerszintű abúzus: ilyen hírek övezték az elmúlt ­időszakban a honvédséget. Közben intenzív toborzás zajlik, és elindult egy „nemzeti” imázsépítés. Mindez azonban egyelőre kevésnek tűnik, ahogyan a beígért hétszázezres fizetés is.

„A személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, elutasítom” – olvasható a határozatban, amelyet Vadai Ágnes DK-s képviselő ­kapott a minap a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK). Vadai Ágnes ex-honvédelmi államtitkár eredetileg Polt Péternél érdeklődött arról, hogy történt-e bűncselekmény a Magyar Honvédségen (MH) belüli „fiatalítás” során. A hvg.hu beszámolója szerint ugyanis a Századvégnek szerepe lehetett a menesztések lebonyolításában: a kormányközeli think tank állíthatta össze az elküldendő katonák listáját. De Varga Csaba István, Irakot is megjárt kirúgott őrnagy nemrégiben a Partizánnak adott interjújában szintén azt mondta, hogy nem belsősök állíthatták össze a menesztendők listáját, mert annak lett volna híre szervezeten belül: „A Századvégnél döntötték el, kinek kell mennie. (…) Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök január 20-án egy konkrét listát kapott a minisztertől” – mondta. (Nem mellékesen Ruszin-Szenditől is megváltak néhány hónapja, a helyére májustól Böröndi Gábor lépett.)

Elolvastak két cikket

A legfőbb ügyész Vadai kérdését feljelentésként értékelte, és a BRFK-hoz irányította mint nyomozó hatósághoz. A DK-s képviselő arra volt kíváncsi, hogy ha tényleg a Századvég készítette a listákat, akkor miként kerülhetett a honvédség állománytáblája egy magáncéghez; törvényes-e ez vagy sem, illetve felmerülhet-e az államtitoksértés gyanúja. A hvg.hu-hoz eljutott a feljelentést elutasító határozat, amely szerint a hatóság „nyílt forrású adatkutatást végzett”: azaz megnézték a Partizán-interjút, elolvastak idevágó cikkeket és a Honvédelmi Minisztérium (HM) szervezeti és működési szabályzatát. A rendőrség ezek után arra jutott, hogy a „bűncselekmény gyanúja hiányzik”. A határozat amúgy nem utal arra, hogy a rendőrök például kérdezősködtek-e a kormányközeli cégnél. A hvg.hu azonban közérdekű adatigénylés nyomán azt a választ kapta a HM-től, hogy a Századvég-csoport egyes cégeivel, intézményeivel a tárca nem kötött szerződést a tavaly májusi kormány­alakítás óta. Ez viszont nem állítható biztosan a minisztérium hét háttérintézményéről és a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló nyolc gazdasági társaságról, mivel ezek szerződéseinél a HM nem adatkezelő.

A Századvég feltételezett szerepe a honvédségi „fiatalításban” mindenesetre visszatetszést váltott ki a seregben, főleg, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter korábban a kutatócég elnökhelyettese volt. Értesüléseink szerint ez az eljárás kifejezetten negatívan hat a honvédségi morálra. Ezt mutatja az is, amiről néhány hete a 24.hu írt: a tisztogatás az alacsonyabb rangú tisztek állományát is elérte, az egyik kirúgott katona pedig pert indított az MH ellen.