Interjú

„Egyszerűen elfogyott a magyarok pénze”

Dávid Ferenc országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának alelnöke a kormány inflációellenes törekvéseiről

Belpol

Az infláció ledobta magáról az ársapkát, most kötelező akciókkal és online árfigyelővel próbálkozik a kormány. A miniszterelnök pedig – a háború és az oroszellenes uniós szankciók mellett – újabban a „spekuláns” multi élelmiszerláncok nyerészkedési vágyában találta meg a pénzromlás fő okát.

Magyar Narancs: A kormány szerint folyton sikerrel küzdünk az infláció ellen, és legyőzzük – majd.

Dávid Ferenc: Orbán Viktor azt mondta, hogy 2023 az infláció megfékezésének éve lesz. Nagy Márton miniszter úr nemrég, a Tranzit fesztiválon fokozatosan csökkenő, decemberre már csak 7 százalékos inflációt jósolt. Az általa említett számokból kiszámolta a Portfolió, hogy akkor az éves infláció idén 17,5 és 17,7 százalék között lesz. Szeretném föltenni költői kérdésként: ha tavaly 14,5 százalék volt az infláció, és az idén 3 százalékkal magasabb lesz, akkor az hogyan lehet megfékezés?

MN: És ha a miniszter téved?

DF: A hazai infláció Európa-bajnok, minden szám azt mutatja, hogy várhatóan egész évben az lesz, akár az eurózónán belüli, akár kívüli országokéval vetjük össze. A legutóbbi – júliusi – mérés szerint nálunk 17,6 százalék volt, ez gyakorlatilag a háromszorosa az Európai Unió átlagának. Na most, ugye, felmerül a kérdés, mit tett az Orbán-kormány az Európa-rekorder infláció ellen? Azt gondolom, rendkívül hibás intézkedéseket hozott. Nagymértékben eltorzította a piacgazdaságot mind termelői, mind kereskedelmi oldalról, ami akkora rémületet váltott ki a vállalkozói szférában, hogy annak résztvevői önkéntes árcsökkentésre nem is gondolhattak. Amikor elkezdett a kormány az ársapkákkal kísérletezni, azt érte el, hogy azok a kereskedelmi vállalkozások, amelyeket ez megviselt – főként a nagy forgalmúak –, szétterítették ezeket a terheket, amelyeket ­viszont mi, vásárlók fizettünk meg.

MN: A miniszterelnök rendszeresen azzal vádolja az itt működő nemzetközi élelmiszerláncokat, hogy felverik a fogyasztói árakat.

DF: Normális piaci körülmények között a cégek versenyeznek a vásárlókért. Ez automatikusan magával hoz egy árversenyt. Állami beavatkozásnál ez megszűnik. Valamekkora árrés azonban mindenképpen kell ahhoz, hogy nyereséges legyen a kereskedő. Nyilvánvaló, hogy egy profitorientált gazdasági társaság ezt megpróbálja kigazdálkodni. A közgazdasági szakközépiskola első osztályában elmondják, hogy a költségeket el kell ismertetni az árakban. Épp ezért rettenetes nagy hibát követett el az Orbán-kormány akkor is, amikor sorozatban bevezette az ágazati különadókat – és itt már nemcsak a kereskedelemről van szó, hanem például a biztosítási szektorról, a légi közlekedésről, és még mintegy tucatnyi területről. Ezek ­kizárólag inflációgerjesztő intézkedések voltak, meglódították a magyarországi árszínvonalat. És közben mindig háborús és szankciós inflációról beszélnek. Pedig, ha nagyon leegyszerűsítem a dolgot: Magyar­ország a legkevésbé vesz részt a háborúban, és mégis itt a legmagasabb az infláció. A többi országban is léteznie kellene a szankciós inflációnak, az Európai Unió egységesen szankcionál. Nálunk miért a triplája van az átlagnak? Ez is eklatánsan bizonyítja, hogy hibás a magyar gazdaságpolitika. Alaposan rontotta az egyébként is hektikus helyzetet az energia- s ezen belül az üzemanyagárak alakulása is, ez a nemzetközi piaci áraktól is függ. A magyar kormány az áfa és a jövedéki adó szintjének csökkentésével segíthetett volna éppen úgy, ahogyan azt az árnyékkormány javasolta. Mi ezt pontosan kiszámoltuk: ha a jelenlegi árak mellett az alapüzemanyagokon lévő 27 százalékos áfát átmenetileg, a mostani piaci helyzet fennmaradásáig 5 százalékra csökkentenénk, míg a jövedéki adót a benzin esetében literenként 70 forinttal, a gázolaj esetében literenként 20 forinttal mérsékelnénk, akkor 500 forint alá csökkenne az üzemanyagok ára. A kormány nem ezt tette, hagyta a stratégiai termék árának elszabadulását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.