Interjú

„Egyszerűen elfogyott a magyarok pénze”

Dávid Ferenc országgyűlési képviselő, a parlament gazdasági bizottságának alelnöke a kormány inflációellenes törekvéseiről

Belpol

Az infláció ledobta magáról az ársapkát, most kötelező akciókkal és online árfigyelővel próbálkozik a kormány. A miniszterelnök pedig – a háború és az oroszellenes uniós szankciók mellett – újabban a „spekuláns” multi élelmiszerláncok nyerészkedési vágyában találta meg a pénzromlás fő okát.

Magyar Narancs: A kormány szerint folyton sikerrel küzdünk az infláció ellen, és legyőzzük – majd.

Dávid Ferenc: Orbán Viktor azt mondta, hogy 2023 az infláció megfékezésének éve lesz. Nagy Márton miniszter úr nemrég, a Tranzit fesztiválon fokozatosan csökkenő, decemberre már csak 7 százalékos inflációt jósolt. Az általa említett számokból kiszámolta a Portfolió, hogy akkor az éves infláció idén 17,5 és 17,7 százalék között lesz. Szeretném föltenni költői kérdésként: ha tavaly 14,5 százalék volt az infláció, és az idén 3 százalékkal magasabb lesz, akkor az hogyan lehet megfékezés?

MN: És ha a miniszter téved?

DF: A hazai infláció Európa-bajnok, minden szám azt mutatja, hogy várhatóan egész évben az lesz, akár az eurózónán belüli, akár kívüli országokéval vetjük össze. A legutóbbi – júliusi – mérés szerint nálunk 17,6 százalék volt, ez gyakorlatilag a háromszorosa az Európai Unió átlagának. Na most, ugye, felmerül a kérdés, mit tett az Orbán-kormány az Európa-rekorder infláció ellen? Azt gondolom, rendkívül hibás intézkedéseket hozott. Nagymértékben eltorzította a piacgazdaságot mind termelői, mind kereskedelmi oldalról, ami akkora rémületet váltott ki a vállalkozói szférában, hogy annak résztvevői önkéntes árcsökkentésre nem is gondolhattak. Amikor elkezdett a kormány az ársapkákkal kísérletezni, azt érte el, hogy azok a kereskedelmi vállalkozások, amelyeket ez megviselt – főként a nagy forgalmúak –, szétterítették ezeket a terheket, amelyeket ­viszont mi, vásárlók fizettünk meg.

MN: A miniszterelnök rendszeresen azzal vádolja az itt működő nemzetközi élelmiszerláncokat, hogy felverik a fogyasztói árakat.

DF: Normális piaci körülmények között a cégek versenyeznek a vásárlókért. Ez automatikusan magával hoz egy árversenyt. Állami beavatkozásnál ez megszűnik. Valamekkora árrés azonban mindenképpen kell ahhoz, hogy nyereséges legyen a kereskedő. Nyilvánvaló, hogy egy profitorientált gazdasági társaság ezt megpróbálja kigazdálkodni. A közgazdasági szakközépiskola első osztályában elmondják, hogy a költségeket el kell ismertetni az árakban. Épp ezért rettenetes nagy hibát követett el az Orbán-kormány akkor is, amikor sorozatban bevezette az ágazati különadókat – és itt már nemcsak a kereskedelemről van szó, hanem például a biztosítási szektorról, a légi közlekedésről, és még mintegy tucatnyi területről. Ezek ­kizárólag inflációgerjesztő intézkedések voltak, meglódították a magyarországi árszínvonalat. És közben mindig háborús és szankciós inflációról beszélnek. Pedig, ha nagyon leegyszerűsítem a dolgot: Magyar­ország a legkevésbé vesz részt a háborúban, és mégis itt a legmagasabb az infláció. A többi országban is léteznie kellene a szankciós inflációnak, az Európai Unió egységesen szankcionál. Nálunk miért a triplája van az átlagnak? Ez is eklatánsan bizonyítja, hogy hibás a magyar gazdaságpolitika. Alaposan rontotta az egyébként is hektikus helyzetet az energia- s ezen belül az üzemanyagárak alakulása is, ez a nemzetközi piaci áraktól is függ. A magyar kormány az áfa és a jövedéki adó szintjének csökkentésével segíthetett volna éppen úgy, ahogyan azt az árnyékkormány javasolta. Mi ezt pontosan kiszámoltuk: ha a jelenlegi árak mellett az alapüzemanyagokon lévő 27 százalékos áfát átmenetileg, a mostani piaci helyzet fennmaradásáig 5 százalékra csökkentenénk, míg a jövedéki adót a benzin esetében literenként 70 forinttal, a gázolaj esetében literenként 20 forinttal mérsékelnénk, akkor 500 forint alá csökkenne az üzemanyagok ára. A kormány nem ezt tette, hagyta a stratégiai termék árának elszabadulását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.