"Tudomásul vesszük, hogy Kóka János marad az SZDSZ képviselőcsoportjának 'technikai' vezetője, ám politikai értelemben a párt parlamenti frakciója megszűnt. A képviselők lelkiismeretére bízzuk, hogyan szavaznak vagy szólalnak fel, figyelembe veszik-e a párt ügyvivő testülete (üt) által hozott döntéseket" - magyarázta a Narancsnak Retkes Attila, miként viszonyul a párt vezetősége a frakció egyes tagjainak lázadásához. Hiába adott ugyanis augusztus 10-ig ultimátumot Kóka Jánosnak az SZDSZ új elnöke, a frakcióvezető sokáig még válaszra sem méltatta.
Utolsó fejezet
Nemcsak a saját frakciója, de a kormány sem veszi komolyan a liberális pártot. Bár az ügyvivő testület Ikvai-Szabó Imrét jelölte ki tárgyalófélnek a költségvetési ügyekben, a kabinet miniszterei, szakpolitikusai inkább Kókával egyeztetnek. A kormány hozzáállása érthető: hiába is egyeznének meg az SZDSZ vezetőségével, ha a parlamentben nem biztosított a büdzsé megszavazásához szükséges többség. A presztízsveszteségen túl ez elsősorban a Retkes Attila patrónusának számító Demszky Gábor főpolgármester mozgásterét szűkíti. A Bajnai-kabinet két legjelentősebb elgondolásának - az önkormányzatokat érintő 120 milliárdos elvonásnak és a tömegközlekedés (ezen belül a BKV) átalakításának - ugyanis komoly kihatása lesz Budapest gazdálkodására.
Bár a párt elnöke pár hete még fegyelmivel, végső esetben pedig kizárással fenyegette meg Kókát, a drasztikus fellépés elmaradt. Forrásaink szerint Retkes és a mellette álló ügyvivő testület belátta, hogy a kizárási aktus jogilag nehezen kivitelezhető - az eljárást a párt több fórumán is végig kellene futtatni -, ráadásul a belháború nyílt színen tartása az SZDSZ maradék népszerűségét is felemésztené. (Állítólag Retkest is megfenyegették: ha beveti ezt a fegyvert, megóvják az elnökválasztás eredményét, ugyanis többen úgy vélik, alapszabályba ütközik, hogy a küldöttgyűlést nem előzte meg teljes tisztújítás.) Ennek ellenére a két politikus viszonya továbbra is feszült, a legutóbbi találkozójuk is eredménytelenül végződött: még a formalitásokon sem jutottak túl, nemhogy érdemi kérdéseket érintettek volna.
Úgy tűnik, a rendszerváltó párt története dicstelen véget ér. A 2,16 százalékos kudarcot hozó európai parlamenti szavazás után a párt emblematikus figurái közül már senki nem vállalta magára az SZDSZ megmentését; a korábbi elnökök közül Magyar Bálint, Kuncze Gábor és Pető Iván meg sem jelent a július 12-i küldöttgyűlésen. Fodor Gábor már az EP-választások éjszakáján bejelentette lemondását: bírálói szerint a lovak közé hajította a gyeplőt, felgyorsítva ezzel a szervezet széthullását. Az elnökválasztás előtt a jelöltek hazugságoktól hemzsegő propagandával, ízléstelen gerillakampánnyal próbálták lejáratni egymást (például egy világhálón terjedő videomontázs Kókát SS-egyenruhában ábrázolta), tovább mélyítve az SZDSZ-re korábban is jellemző megosztottságot.
Kihasználva a kaotikus viszonyokat, a középkáderek körében eluralkodó elitellenességet és elkeseredettséget, a párton belül megerősödtek a különféle, korábban partvonalon lévő csoportok. Forrásaink szerint - akik közt akad kókista és egykori fodorista is - mostanára a Demszky-tanácsadó milliárdos, Mesterházy Ernő megkerülhetetlenné vált, érdemi döntések nem születhetnek az ő jóváhagyása nélkül. Többen állítják, Mesterházy közel egy éve szisztematikusan építkezik, folyamatosan kereste a kapcsolatot a megyei elnökökkel, növelte a befolyását az SZDSZ budapesti szervezeteiben. Állítólag jelentékeny szerepet játszott tavaly ősszel, amikor a liberálisok Gyurcsány távozását és a "szakértői kormány" felállítását követelték, de idén tavasszal is bevetette magát, amikor a volt koalíciós felek új miniszterelnököt kerestek. "Ez így merő túlzás, az viszont tény, hogy Fodor egy idő után - Kókához hasonlóan - Demszkyt, illetve Mesterházyt is megkerülhetetlennek tartotta. Nincs ebben semmi különös, egy elnök feladata a közös nevező megtalálása" - nyilatkozta lapunknak Gulyás József liberális honatya, aki korábban Fodor legfőbb támogatója volt. Tény, hogy Bajnai megszavazása miatt bomlott fel az elnöki stáb: Fodor üt-beli hívei az Országgyűlésben nemmel szavaztak a kormányfőjelöltre.
Epilógus
A július 12-i kongresszuson a küldöttek már botrányos jelenetek közepette választottak elnököt. A különösebb politikai előélettel nem rendelkező - korábban a Budai Liberális Klubot vezető - Retkes meggyőző többséget szerzett, a 406 érvényes szavazatból 228-at gyűjtött be. Forrásaink szerint, míg Demszky emberei komoly agitációt folytattak, a Badacsonyi Szabolcsot támogató Kóka nem mozgósított kellő eréllyel, ráadásul a táborukat Weinek Leonárd indulása is megosztotta. Retkes kortesbeszédében elnézést kért a szavazóktól az SZDSZ "korrupciós ügyeiért", arroganciával és nagyképűséggel vádolta a párt korábbi vezetőit, majd az eredményhirdetés után felszólította Kókát, hogy mondjon le a frakcióvezetésről. (A teremben egy - az elnök ellenfelei szerint szervezett - csoport füttyel és bekiabálásokkal nyomatékosította Retkes dörgedelmét.)
Az erős belépő sokaknál kiverte a biztosítékot. Weinek még a tanácskozást követően kilépett a pártból, bár rossz nyelvek szerint ennek nem sok köze volt Retkes beszédéhez, Zugló polgármesterének egyszerűen kényelmetlen lett a népszerűtlen SZDSZ. "A szónoklat egy részével még egyet is értettem, de amikor jöttek a különféle nyilatkozatok a nemzeti liberalizmusról, meg az új irányról, és láttam, kik kerültek be az üt-be, elment a kedvem az egésztől. Attól, mert valaki jó raktáros, még nem lesz belőle kiváló vezérigazgató" - summázta a véleményét egy fodorista küldött.
Az elnökválasztást követő napon tizenkét SZDSZ-alapító - köztük Ara-Kovács Attila, Haraszti Miklós, Hodosán Róza, Iványi Gábor és Rajk László - jelentette be, hogy elhagyja a pártot, mert nem ért egyet az új vezetés szorgalmazta politikával. Konrád György azzal indokolta távozását, hogy nem tetszik neki Retkes "nyegle modora", ráadásul az elnök olyan dolgokért kért elnézést, amelyeket ő nem tett, így a bocsánatkérés váddá alakult. A küldöttgyűlés után az interneten megjelent az új vezető stílusát sérelmező 12 pontos tiltakozó nyilatkozat, melyet több megyei elnök és parlamenti képviselő is aláírt - jelenleg 229 szignónál tartanak.
Bár az "öregek" közül többen maradtak, az elmúlt hetekben lesújtó kritikával illették az új vezetőséget. Magyar Bálint a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy "az SZDSZ pártként befejezte a működését", Pető Iván lapunknak adott interjújában pedig úgy fogalmazott: "az az SZDSZ, amelynek egyik vezetője is voltam, nincs, abból tehát nem tudok kilépni" (lásd: "Igen, a lufi kipukkadt", Magyar Narancs, 2009. július 16.). Fodor Gábor a Hetekben megjelent interjújában megvédte ugyan Retkest kritikusaival szemben, de kiállása inkább az "ősbölényekkel" szembeni ellenérzéseivel magyarázható - egyébként a pártéletből visszavonult, parlamenti mandátumáról is le akar mondani.
Retkes Attila a Narancsnak azt mondta, sajnálja, hogy többen a kilépést választották, ő nem személyeket, hanem egy stílust, egy rossz attitűdöt bírált. Míg egyesek a távozás mellett döntöttek, korábbi vetélytársát, Badacsonyit integrálni tudta - állítólag megtalálták a közös hangot az üt-ben. A Demszkyhez, illetve a Mesterházyhoz fűződő viszonyáról lapunknak úgy nyilatkozott, a főpolgármestert sokra tartja, ám az hazugság, hogy a "bábja" lenne, ez egy címke, amit a kampány során aggattak rá ellenfelei. Állítja, következetesen építkezik, ötéves távlatban gondolkodik - bírálóinak meg kellene várniuk az első eredményeket. Biztos benne, hogy 2010-ben az SZDSZ önállóan bejut majd a parlamentbe, és a következő ciklusban ellenzéki pártként fog tevékenykedni. Jelenleg takarékos üzemmódban működnek - Retkes megfelezte a Gizella utcai stábot -, most folyik egy választói attitűdvizsgálat, az SZDSZ ismét közvetlen kapcsolatot próbál kiépíteni a szavazói felé. Létrehoztak hét kabinetet, amelyek szeptember közepéig dolgozzák ki a párt új programját. "Lehet vitatni az elveit, lehet bírálni a személyét, de még annyi időt sem hagytak neki, mind 1991-ben Tölgyessy Péternek. Ez így unfair" - szögezte le Gulyás, jelezve, hogy ő sem tartozik az új elnök feltétlen hívei közé.
Van másik
Az SZDSZ fővárosi és vidéki irodáival olyan szervezeti keretet, anyagi hátteret biztosít (a büdzséből a párt évi közel negyedmilliárdot, a pártalapítvány nyolcvanmillió forintot kap, ehhez jönnek még a tagdíjak és az adományok), amivel a most szerveződő liberális sejtek nem, vagy csak nehezen tudják felvenni a versenyt. Éppen ezért sokan úgy vélik, a Magyar- Pető-Kuncze triumvirátus okkal nem lépett ki a pártból, arra számítanak, hogy Retkes elvérzik, a Demszky-Mesterházy tandem előbb-utóbb elengedi a kezét. "Akik ezzel számolnak, nem ismerik Retkest. Rendkívül elszánt, és ezért kezelhetetlen, nem fog lemondani. Elirányítgatja az SZDSZ-t a 2010-es választásokig, legfeljebb az egy százalékot sem érjük el" - dohog a közélettől már visszavonult, de a pártból még ki nem lépett forrásunk.
Mindenesetre Magyar - a frakció öt tagjával, köztük Kunczéval - két hete újabb vasat helyezett a tűzbe: augusztus 17-én megalapították a Szabadelvű Polgári Egyesületet (SZPE). "Bálint megint tele van energiával, néhány hete még egy nőszervezet gründolásán gondolkodott" - állítja egy korábbi ügyvivő. Az SZPE egyébként sokban emlékeztet egy politikai pártra: az alapító nyilatkozat a "polgári értékrend" mellett foglal állást, a vezetőségi tagok különféle szakpolitikai feladatokat visznek, az egykori vagy jelenlegi SZDSZ-es vidéki polgármesterekkel Wittinghof Tamás, Budaörs első embere tartja a kapcsolatot.
Vannak, akik úgy vélik, az SZPE az MDF-hez közeledik, és Magyar Bálint így próbálja tető alá hozni a korábban áhított választási kooperációt a Fórummal. Sándor Klára a Népszabadságnak a szekértábor-mentalitás megtöréséről, a mérsékelt konzervatívokkal való együttműködésről beszélt, ám leszögezte, az MDF még az egyesület megalapítása előtt hárította a közeledésüket. Forrásaink szerint Dávid Ibolya - egykoron SZDSZ-es - tanácsadói Magyart ma már egyenesen "ballasztnak" tartják, ráadásul a liberális politikus balos nézetei ütköznek a Somogyi Zoltán - és Bokros Lajos - képviselte "neokon" gazdaságfilozófiával.
Mások szerint figyelemre méltó, hogy az SZPE a sajtóban gyakran "balliberálisnak" nevezett politikusokat tömöríti - az egyesület két oszlopos tagja, Sándor Klára és Hankó Faragó Miklós 2006-ban az MSZP és az SZDSZ közös jelöltje volt. Állítólag okkal keresték meg a Gyurcsány Ferenc mellett az utóbbi időben többször kiállt Debreczeni József publicistát is: az egyesület a szocialisták felé orientálódik. Több forrásunk váltig állítja, már ki is egyeztek Lendvai Ildikóval, aki megígérte, hogy az SZPE-politikusok öt befutó helyet kapnak majd az MSZP listáján - cserébe Magyarék mozgósítják majd a Fidesz kétharmados győzelmétől tartó liberális szavazókat. (A volt oktatási minisztert lapzártánkig nem sikerült elérni.)
Többen biztosra veszik, hogy az egyesülettel Kuncze Gábor visszatéréséhez készítik elő a terepet. A volt elnök lapunknak nem kívánt nyilatkozni, azt mondta, korai még erről beszélni. "Gábor rendkívül elégedetlen a jelenlegi helyzettel, ébredezik az alvó oroszlán" - állítja róla egy forrásunk, aki úgy véli, Kuncze a sértődött középkádereket már nem tudná maga mellé állítani, de a tagságot, az SZDSZ szavazóinak egy jelentős részét még mobilizálhatná. Ahhoz viszont túl önérzetes, hogy az MSZP listájára feliratkozzon. Bár nem nézi jó szemmel a szocialistákkal való egyezkedést, kész a tekintélyét az SZPE érdekében latba vetni, főleg, ha Pető Iván is az egyesület mellé áll.
Szabad madarak
Az elmúlt hetekben ismét híre ment, hogy a fodorista liberálisok a Lehet Más a Politika (LMP) irányába tájékozódnak. Hallani lehetett, hogy Gulyás, Velkey és Béki az emberi jogi irányzatot készek becsatornázni az LMP-be, és erről már tárgyalnak a zöldpárt vezetőivel. Két évvel ezelőtt, Kóka elnöksége idején még Fodorról is felmerült, hogy elhagyná az SZDSZ-t a zöldek kedvéért, ám miniszteri kinevezése után letett a tervéről. Gulyás cáfolta az értesüléseket, a Narancsnak azt mondta, emberileg sokra tartja az LMP vezetőit, de közvetlen kapcsolata nincs velük, politikai kérdésekről hosszú ideje nem egyeztettek.
Több forrásunk határozottan állította, Fodor egy új párt gründolásán töri a fejét: állítólag híveinek azt mondta, őszig visszavonulnak, ám rövidesen újrakezdik. Mondják, maga mellé állította a második Gyurcsány-kabinet személyügyi államtitkárát, Szetey Gábort is. Az SZDSZ volt elnöke lapunknak azt nyilatkozta, az utóbbi időben több értelmiségivel, szakemberrel leült beszélni, ám új párt szervezéséről egyelőre nincs szó. "Ugyan a tavaszi választások miatt sürget az idő, ki kell várni a megfelelő pillanatot, már ha erre egyáltalán sor kerül" - szögezte le a Narancsnak. Gulyás József úgy véli, most nem az osztódással szaporodó liberális sejtek vetélkedésére és a maradék tábor megosztására lenne szükség, hanem a múlttal való szembenézésre, a megfelelő következtetések levonására, és rengeteg disputára, az elmúlt években keletkezett frusztrációk kibeszélésére - mindenesetre ő kivár.
Bár Kóka János továbbra is jó viszonyt ápol az SZPE-t alapító politikusokkal, képviselőkkel, egyelőre nem kíván csatlakozni semmilyen új szervezethez; állítja, energiáit a költségvetéssel kapcsolatos egyezkedések kötik le. Nem tagadja viszont, hogy a Bruck Gáborék alapította Szabad Európa Társaság (SZET) szellemisége áll hozzá a legközelebb. Ám a SZET civil szervezet, és ő nem szeretné, ha a nevéhez kötnék; tudja, hogy ezzel csak "agyonnyomná" a kezdeményezést.
"Nem kívánom idő előtt ellőni a puskaport, szeptember közepén, október elején fogunk a nyilvánosság elé lépni az új formációnkkal" - beszélt a Narancsnak terveiről Ungár Klára, az SZDSZ egykori képviselője. Ungár még a nagy kilépési hullám előtt távozott a pártból, lapunknak azt mondta, döntése nincs összefüggésben a Retkes-féle irányváltással. Forrásaink szerint Léderer Andrásékkal, az Új Generáció (ÚG) egykori tagjaival együtt egy új párt alapításán dolgozik - az ÚG vezetősége júniusban testületileg lemondott, majd az SZDSZ-ből is kiléptek. Az ügy érdekében Ungár augusztus elején megvált az Országos Egészségügyi Pénztár főigazgató-helyettesi posztjától is. A politikus nem cáfolta az értesülést, de a részletekről és a résztvevőkről nem kívánt nyilatkozni. Lapunknak csupán annyit árult el, hogy nem pusztán egy liberális rétegpártban gondolkodnak: mivel az MSZP is válságban van, az új formáció a baloldali szavazóknak is alternatívát kíván nyújtani.
