Miután november elején a járványügyi intézkedéseknek engedve, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) közössége az egyetemfoglalás 71. napján véget vetett akciójának, a kormányzati önkénnyel levezényelt modellváltás ellen tiltakozók története újabb fordulóponthoz érkezett. A Vidnyánszky-féle vezetés új tanárok felvételét jelentette be – köztük a Hír Tv-s Velkovics Vilmost és a zaklatás eltussolásával vádolt Budapesti Operettszínházat igazgató Kiss-B. Atillát –, az ellenállás miatt is emblematikussá vált Ódry Színpadnak és a kollégiumnak helyet adó Vas utcai épületet bezárták, a képzésbe pedig bevonták a Duna Tv volt székházát. Továbbá az új vezetés minden ellenkező irányú kísérlete dacára az őszi félévet érvényesen lezárták.
A félév végével, február 19-én több mint 20 oktató adta be a felmondását, köztük Bagossy László, Báron György, Földényi F. László, Gigor Attila, Kárpáti Péter, Németh Gábor, Schulze Éva. Ekkor fejezték be az oktatók a hónapok óta tartó sztrájkjukat is, mert nem látták esélyét annak, hogy egyeztessenek követeléseikről a munkáltatóval – egyúttal azt is deklarálták, azon dolgoznak, hogy hatásosabb, érvényesebb eszközökkel folytassák az ellenállást. Ekkor lett nyilvános a hallgatók elvándorlása is: bár az SZFE új vezetése diadalmasan bejelentette, hogy az őszi és tavaszi félév között csak négy hallgató hagyta el az egyetemet, árulkodóbb számadat, hogy a teljes hallgatóság több mint ötöde, 86 hallgató halasztott, azaz passziváltatta a hallgatói jogviszonyát, és további 18 hallgató nyújtotta be átjelentkezési kérelmét más hazai felsőoktatási intézménybe. Ráadásul az SZFE sajátos tanrendjéből adódóan a passzív hallgatók visszacsatlakozására nincs biztosíték.
A közösség januárban kezdte el kidolgozni azt a platformot, ahol tanárok és diákok zavartalanul dolgozhatnak. A Freeszfe Egyesülettel terveik szerint egy autonóm alkotói közösség alapjait tették le, hogy demokratikus keretek között átmentsék a 155 éves egyetem szellemiségét, és hogy az SZFE-ről „a közelmúltban és a közeljövőben várhatóan elbocsátott és ott felmondani kényszerülő oktatók számára [ez a szervezet] lehetővé tegye azt is, hogy alternatív keretek közt folytassák a képzéseket hallgatóikkal”. Erre irányuló terveik egyelőre nem nyilvánosak, annyit tudni, hogy az egyesület nem indított el hazai akkreditációs folyamatot.
Ez csak a Mayflower
Egy darabig úgy tűnt, az egyesület otthonra talál az Erzsébetvárosban; nyílt pályázat útján nyerték el egy önkormányzati épület bérleti jogát, de február 16-án bejelentették: mivel a Molnár Antal Zeneiskola ügye miatt a bérleti jog kérdése „politikai fronttá” vált, elhagyják az épületet, jogukról lemondanak. „A Damjanich utcában elindult próbafolyamatokat átvittük máshova, de a járványügyi szigorítások miatt azóta ezeket berekesztettük. Ez nem változtat azon, hogy szükségünk van egy bázisra, ahol fórumokat tarthatunk, szervezhetjük az alkotóművészeti tevékenységünket, vizsgafilmeket, előadásokat hozhatunk létre, bemutathatjuk a nagyközönségnek a munkáinkat. Több épületet megnéztünk, amit megpályázhatnánk, zajlanak tárgyalások, de legközelebb áprilisban születhet döntés. Célunk, hogy amint a járványügyi szabályozások engedik, minél hamarabb beköltözhessünk” – mondja Csató Kata, a Freeszfe Egyesület elnökségi tagja.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
