A válság lehetősége benne volt a 2006-os önkormányzati választások eredményében. Bár Molnár Gyula az őszödi beszéd ellenére simán megtartotta a székét, az önkormányzat működőképességét csak úgy sikerült fenntartani, hogy a kerületi MSZP-SZDSZ-koalíciót az MDF egyetlenként maradt választott képviselője kívülről megtámasztotta. Fodor Vince mindezért alpolgármesteri stallumot kapott, az újbudai képviselő-testülettel pedig tovább szaporodott azon grémiumok száma, amelyben a koalíciót az MDF segíti ki. E vékonyka többség fogyott el az április 17-i ülésen, amikor Hajdu László első ciklusos SZDSZ-es képviselő bejelentette, hogy kiül a függetlenek közé. Azóta a testület még
a napirendjét sem
tudja elfogadni. Mivel az erózió egyelőre megállt, a Fidesz-KDNP nem tudja keresztülvinni, hogy a testület döntést hozzon önmaga feloszlatásáról, a helyi koalíció pedig az ellenzék közreműködése nélkül képtelen biztosítani a határozatképességet. A patthelyzet megoldását mindkét fél a másiktól várja.
Lakos Imre (SZDSZ) alpolgármester szerint a korrekt megoldás az volna, ha Hajdu lemondana a képviselői mandátumáról, amit a koalíció támogatásával nyert el, és a gazdagréti körzetben időközi választásokat írnának ki - erre az újdonsült független képviselő azonban nem hajlandó. "Készek vagyunk tárgyalni a Fidesszel is a megoldásról - mondta a Narancsnak Lakos Imre. - Számos önkormányzatban előfordult már, hogy a testületi döntésekhez nem csak azoknak a pártoknak a támogatása kell, akik a polgármestert adják. Hogy mást ne mondjak, Tarlós István is sokáig kisebbségben irányította Óbudát, és a XI. kerületben korábban mi is megszavaztuk Juhos Katalint, a Fidesz (azóta már a pártból is kizárt - B. Zs.) polgármesterét, mert az adott körülmények között csak így lehetett dolgozni. Mi minden esetben tiszteletben tartottuk, hogy a polgármester közvetlenül a kerületiektől kapja a felhatalmazást, és ha a testületben nem tud létrejönni többség, a nagyobb legitimáció miatt ő az igazodási pont. Az egyezségre számtalan modell van, beleértve a döntés-előkészítés átalakítását, a testületi helyek és kompetenciák újraelosztását a bizottságoktól kezdve az önkormányzati cégekig." Molnár Gyula az ujbuda.hu-n bejelentette: a helyzet hosszú távú kezelése az ő dolga, és erre új együttműködési formákat is ajánl a politikai pártoknak.
Kupper András, a Fidesz kerületi frakcióvezetője elmondta a Narancsnak, hogy a frakció tiszta helyzetet akar; nem kíván belemenni különböző egyezségekbe, hanem az összes körzetben időközi választást szeretne. "A működőképesség biztosítása a polgármester feladata. Ha nem megy, le kell vonnia a konzekvenciát, és fel kell oszlatnia a testületet. A polgármester nem írhatja elő, hogy mit szavazzunk meg, és az ellenzék nem is szokta támogatni a napirendet, a költségvetést és a zárszámadást" - mondta. A városvezetés károkozással vádolja az ellenzéket, mert a napi működéshez szükséges, nem politikai ügyekben sem működik együtt. A testületnek áprilisban kellett volna szavazni a zárszámadásról, ami a tavalyról megmaradt maradványokról dönt. A hárommilliárd forintból nagyjából 1,2 milliárd elköltésére van még mozgástér, a többinek már megvan a helye, de döntés nélkül nem lehet folyósítani. A halaszthatatlan ügyek között szóba került a József Attila Gimnázium sorsa. A testületnek állást kellene foglalnia, hogy racionalizálás címén átengedi-e a fővárosnak, ami az iskola bezárását jelentheti. Kupper szerint ez puszta riogatás, mivel az idei költségvetésben benne van a fenntartásához szükséges pénz. Azt viszont elismerte, hogy a válság miatt nem tudnak kifizetni szociális támogatásokat és köztisztviselőknek járó, béren felüli juttatásokat. Emellett két kulturális intézmény vezetőjének a kinevezéséről, az egyházak támogatásáról is sürgősen meg kellene állapodni. Az ellenzéki frakcióvezető szerint a folyó ügyekről bármikor lehet dönteni. "Pusztán arra van szükség, hogy a napirendről egyetértés alakuljon ki. Ehhez javaslatot kell tenni a testület feloszlatására. Így a napirend tárgyalható volna, a fontos javaslatokról akár konszenzussal is lehetne dönteni" - mondta Kupper.
A Narancs által megszólaltatott politikusok szerint mindegyik pártnak árthat a válság elhúzódása: az ellenzéknek hosszú távon nehéz lesz megértetnie, hogy miért nem nyomnak gombot a napirendre; és ahogy a jó dolgokat is a legtöbben a polgármesterhez kötik, úgy előbb-utóbb az is hozzá kötődik majd, hogy miért nem képes munkára bírni a testületet. Elvben akár 2009 tavaszáig, a költségvetés elfogadásáig is kihúzhatja az önkormányzat, amikor már a közigazgatási hivatal sem nézheti majd tétlenül, hogy a kerület emiatt lényegében működésképtelen. Az eljárás megindítását követően az Országgyűlés rendelné el a testület feloszlatását, ám ez ingoványos út, és igazából nincs is olyan precedens, ami egyértelmű iránymutatást jelentene a hivatal számára. Wieszt János (MSZP) szerint akár a ciklus végéig is simán elműködhet így a kerület, bár szerinte érdemes lenne megegyezni az
újbudai minimumban,
hogy legalább azt megvalósíthassák, ami az összes párt választási ígéreteiben közös volt. Mészáros József (KDNP) szerint a kerületi politikai viszonyok nemigen alkalmasak a megegyezésre: 2006-ban Molnár Gyula inkább felrobbantotta a kétfős MDF-frakciót, és "lekenyerezte" Fodor Vincét meg az őt támogató MDF-csoportot ahelyett, hogy már akkor szélesebb támogatásra törekedett volna. Azóta az együttműködés esélyei tovább romlottak: a kereszténydemokrata politikus az okok közül például a Lágymányosi-öböllel kapcsolatos ingatlanpanama-gyanút említette; emiatt szerinte is új választói felhatalmazásra van szükség.
A politikai válság tanulságos lehet az egyéni motivációk és a pártérdekek ütközésének szemléltetésére is. A kiugrott szabad demokrata képviselő a frakcióvezetője szerint mindent megkapott a párttól, ami ezen a szinten járhat: környezetvédelmi tanácsnok volt, bent ült a két legfontosabb bizottságban és a fővárosi Budapest-kabinetnek is tagja volt. Hajdu László a Narancsnak azt mondta, hogy hiába kapott funkciót, az önkormányzat működtetése "a két csapatkapitány játszmájára" szűkült le. Döntését a lapunknak az általa képviselt környezetvédelmi projektek ellehetetlenítésével magyarázza (mozgó szelektívhulladék-gyűjtés, napkollektorok felszerelésének támogatása a Panelprogramban már részt vett kerületi társasházak számára, képzés megszervezése az interaktív tábla használatához még az országos program megérkezése előtt stb.). Ezek mind benne voltak a költségvetésben, de a kísérleti programokat a koalíció elszabotálta vagy annyira kiszélesítette, hogy forráshiány miatt váltak nevetségessé. Nem értett egyet az önkormányzat vagyongazdálkodási elveivel sem: a nagy lakásépítési boom miatt Újbuda szerinte lassan élhetetlenné válik, az értékesíthető építési területek fogytával pedig nem lesz miből finanszírozni a felduzzadt városüzemeltetési feladatok ellátását. "A koalíció egyetlen előterjesztését sem fogom támogatni, dolgozok tovább függetlenként, és a következő választásokon is az eddigi körzetemben szeretnék indulni, külső támogatással vagy anélkül" - mondta lapunknak a független képviselő. A pletykát, hogy a Fidesz a könnyen nyerhető 22. körzetet, húszmillió forintot és Molnár Gyula legyőzése esetén alpolgármesteri széket ígért volna neki, mind ő, mind Kupper visszautasítja.
A koalíciós politikusok szerint a válság Kupper András számára is talán az utolsó alkalom a nagy visszatérésre, miután 2006-ban az országgyűlési, majd az önkormányzati választásokon is elbukta egyéni körzetét, illetve veszített a polgármesteri székért folytatott küzdelemben. Lakos Imre a Narancsnak azt mondta, hogy legalább két politikusról tud a Fidesz-frakcióban, aki alig várja, hogy Kupper belebukjon az ügybe, mert szívesen beülne a helyére. (Bár neveket nem mondott, szerintünk Balás Piri László korábbi alpolgármester és Schneller Domonkos kerületi és fővárosi képviselő jöhet számításba.) A Fidesz frakcióvezetője szerint ez a kérdésfeltevés teljesen félrevisz: a frakció és a pártelnökség is egységesen a polgármester bukását óhajtja, itt nem kell összeesküvést vizionálni.
A Fidesz-elnökség tudomásunk szerint nem tárgyalt az újbudai helyzetről. Talán a vezetés sem feltétlenül az időközi választásban érdekelt, hiszen a Fidesz a közvélemény-kutatók szerint még sosem volt ilyen erős. Kérdés, hogy bevállalnának-e egy esetleges alacsony részvételt, szoros végeredményt vagy netán egy trendfordulót. Az MDF-nek sem biztos, hogy használ a hangos krízis, hiszen eddig konzervatív pártként tartott fenn egy szociálliberális kurzust. Az MSZP-SZDSZ-nek pedig azon kell morfondíroznia, hogy bár az egyéni vezetői képességeket tekintve talán a legjobban felvértezett politikai páros reprezentálja őket Újbudán, lehet, hogy ez sem volna elég az újrázásra.
