PDSZ: Egymilliárd forintot adott a kormány az EMMI-nek a pedagógusok "komplex ellenőrzésére"

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 21.

Belpol

A szakszervezetnek elképzelése nincs, mit és hogyan fognak ennyi pénzből vizsgálni.

A Kormány egyetért a tanfelügyeleti rendszer folyamatainak áttekintésével, tevékenységének megerősítésével” – ezzel kezdődik az a rövid határozat, amelyben a kormány közreadja, hogy a 2021-es évre 287 000 000, majd 2022-től évente 969 millió forintot biztosít a költségvetés az EMMI-nek arra, hogy az végre tudja hajtatni a pedagógusok „komplex ellenőrzését”.

A határozatra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete csak most figyelt fel, pedig azt már 2020. március 20-án megjelentették. 

"A fenti hírt nem verték nagydobra, nem szerepelt a kormányinfón, sem az operatív törzs rendszeres sajtótájékoztatóin. A kormányhatározat ugyanis több mint egy éve született meg: a COVID-válság tombolásának csúcsán, 2020. március 20-án" - írja a PDSZ. Emlékeztetnek, hogy ez volt az a hét, "amikor minden segítség nélkül a lovak közé dobta a kormány a gyeplőt és bejelentette: a pedagógusok digitálisan oktatnak. Amíg a pedagógusok a digitális munkarend feltételeit teremtették meg saját kútfőből és pénzből, addig a kormány meghozta ezt a rendeletet, amely a tanfelügyeleti rendszert hivatott „megerősíteni”."

Akkor még nem lehetett tudni, mire vonatkozik a rendelet, ugyanis idén szeptember 1-jén derült ki a kormány által „komplex ellenőrzésnek” hívott újdonság, de bejelentést erről se mtettek, csak a szemfülesek találhatták meg a Közlönyben.

"Hiszen senki sem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel arról, hogy vajon mi szükség van egy, a „pedagógus, az intézményvezető és az  intézmény ellenőrzésére” szolgáló új fajta ellenőrzésre. Ahogy arról sem esett szó, hogy minderre egy közel egymilliárd forintos éves keretből kerül sor" - írja a PDSz, hozzátéve, hogy máig nem tudni, mit takar az évi egymilliárd forintos ellenőrzési forma, "mert a kormány nem tartja fontosnak, hogy az érdekelteket tájékoztassa az ellenőrzés szempontjairól".

Kiemelik:

A PDSZ szerint cinikus dolog ismeretlen célú és tartalmú, megfélemlítő ellenőrzésekre költeni milliárdokat akkor, amikor a kormány nem képes régi adósságát, a bérrendezést sem végrehajtani!

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.