Pécs választások előtt - Dupla vagy semmi

  • B. I.
  • 2009. február 19.

Belpol

Nemcsak polgármestert, hanem országgyűlési képviselőt is választ Pécs az év első felében, miután Toller Lászlót jogerősen is cselekvőképtelenné nyilvánította és gondnokság alá helyezte a bíróság. A tét az MSZP számára szinte nagyobb, mint a nyári EP-választásé. B. I.
Nemcsak polgármestert, hanem országgyűlési képviselőt is választ Pécs az év első felében, miután Toller Lászlót jogerősen is cselekvőképtelenné nyilvánította és gondnokság alá helyezte a bíróság. A tét az MSZP számára szinte nagyobb, mint a nyári EP-választásé.

Múlt csütörtökön másodfokon is úgy döntött a Szigetvári Városi Bíróság, hogy a 2006 nyarán súlyos balesetet szenvedett Toller László országgyűlési képviselő és volt pécsi polgármester cselekvőképtelen, aminek következtében az egykori politikus elveszítette szavazati jogát. Idő kérdése csupán, hogy hivatalosan is visszavegyék országgyűlési mandátumát, és mivel Toller egyéni körzetben szerezte azt,

időközi voksolást kell

kiírni Baranya megye 3. számú egyéni választókerületében (evk). Elvben nem kizárt (például takarékossági okok miatt sem), hogy a polgárok egyidejűleg döntenek a város leendő polgármesteréről - erre Tasnádi Péter (MSZP) január 27-i halála miatt van szükség - és egyik parlamenti képviselőjéről.

Az év elejei belső-ferencvárosi időközi választás eredményét a győztes jobboldal szívesen hirdette "történelminek" - különösebb alap nélkül, hiszen a fővárosi kerület afféle billegő körzetként eddig még mindig "visszaigazolta" az országos közhangulatot. Pécscsel viszont más a helyzet: három választókerületéből kettőben 1994 óta mindig a szocialisták nyertek: a 2. számú evk-ban Szili Katalin, a 3.-ban Toller László, akik 2002-ben és 2006-ban már az első fordulóban megszerezték a szavazatok több mint 50 százalékát. Különösen Toller volt meggyőző mindahányszor, aki mindemellett 1998-ban és 2002-ben magabiztosan hozta a polgármester-választást is. Az MSZP ottani támogatottságát egyébként nemcsak az mutatja, hogy az 1998-as Fidesz-előretöréskor is az övé lett két pécsi evk és a városvezetés, hanem az is, hogy az őszödi beszédtől terhelt 2006-os önkormányzati választáson is eredményesen szerepelt. Toller 2006. júniusi balesete után (aminek következtében hónapokra kómába esett) ősszel Tasnádi Péter indult, és ha szoros versenyben is - 287 vokssal csupán -, de ő szerezte meg a polgármesteri széket, míg az MSZP jelöltjei a 24 egyéni körzetből 13-at söpörtek be.

Mindezek miatt egy esetleges kettős vereség szimbolikus jelentősége alighanem nagyobb lenne, mint a várható EP-választási kudarcé. Márpedig erre is van esély: a Fidesz

a polgármesterségért

azt a Páva Zsoltot indítja, aki 1994-ben, a nagy MSZP-visszatérés idején egyszer már nyerni tudott az önkormányzati választáson, igaz, nem mindennapi koalícióval (Fidesz-SZDSZ-MDF-FKGP) a háta mögött. Az ezredforduló után úgy tűnt, Páva hátrébb szorul a hierarchiában - állítólag a fővárosi központban lett kegyvesztett -, ám a jelek szerint helybéli elfogadottsága meggyőzte polgártársait jelölti alkalmasságáról.

Ellenfelének személye egyelőre nem ismert: a Pécsett ugyancsak népszerű Szili Katalin házelnököt kapacitálják sokan, de ő egyelőre hezitál. Húzódozása épp oly érthető, mint esetleges indulása: egy vereség, ami a párt általános rossz helyzete, a Fidesz nagy közkedveltsége, az erős rivális miatt valószínűsíthető, nem puszta presztízsveszteség volna a számára, hanem pártbéli pozícióját is gyöngítené. Ugyanakkor ez utóbbinak a javítása szól amellett, hogy mégiscsak álljon bele a reménytelennek azért mégsem nevezhető küzdelembe: hiszen Gyurcsány Ferenc lehetséges alternatívájaként csakis akkor tudja magát meghatározni, ha a mostaninál jóval potensebb hátországa van. Márpedig Szili erre törekszik, és ehhez egy nagyvárosi polgármesteri cím kellő alap lehet.

Hogy Toller volt választókörzetéért ki indul, egyelőre nem ismert. Ez persze nem meglepő, hiszen először a házelnöknek tájékoztatnia kell az Országos Választási Bizottságot (OVB) a fejleményekről, és az OVB ezek után írhatja csak ki az időközi választást - és ettől még odébb vagyunk. A baranyai 3. evk mindenesetre "igazi" szocialista körzet: egyrészt a négy ciklus óta tartó győzelmi sorozat miatt, amit csak részben magyaráz Toller László népszerűsége. A Kertváros alsó középosztálybeli, lakótelepi választói a szocialista szavazók tankönyvi példái. Egy ilyen körzetben elszenvedett vereséget nehéz volna megmagyarázni. Ha szoros a küzdelem, persze lehetne hivatkozni az országos rossz közhangulatra, vagy az időköziket övező szokásos szocialista érdektelenségre. Egy nagy arányú bukta azonban megbolygatná az MSZP-t: hiszen egy "biztos" kerület látványos elveszítése sokkal inkább váltana ki pánikreakciókat a pártban, mint a június 7-i EP-választások eleve kalkulált kudarca.

Út a mandátumvesztésig

Toller László 2006 júniusában szenvedett súlyos autóbalesetet, ami után viszonylag gyorsan világossá vált, hogy a politikus huzamosabb ideig képtelen lesz ellátni közfeladatait. A megyei Fidesz egy év múltán, 2007 novemberében kezdeményezett tárgyalást az MSZP-vel Toller mandátumáról, de az első elutasító szavak után gyorsan visszakozott. Érthetően, hiszen semmiképpen sem akart belebonyolódni egy olyan kínos vitába, ahol ugyan formálisan igaza van, ám "emberileg" sokat bukhat helyben. A patthelyzetet végül egy névtelen levélíró oldotta föl, aki a gyámhivatalnál kezdeményezte Toller gondnokság alá helyezését - ez ugyanis a szavazati jog, így a parlamenti mandátum elveszítésével jár, ami jogilag megnyitja az utat az időközi választáshoz. Az elfogultságot kizárandó az ügyet a szigetvári bíróságra tették át, amely idén január 21-én elsőfokon, majd a múlt héten - fellebbezés hiányában - jogerősen is cselekvőképtelennek nyilvánította Toller Lászlót.

A január 27-én elhunyt Tasnádi Péter polgármester ugyancsak országgyűlési képviselő volt, ám ő listáról került a Házba. Utódáról a hét elején döntött a párt Baranya megyei választmánya, a 33 éves Kőhegyi István pécsi önkormányzati képviselőt jelölve az MSZP országgyűlési frakciójába.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.