Egyeztetésen voltak szerdán a Belügyminisztériumban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselői az úgynevezett státusztörvényről, amelynek lényege, hogy eltörölné a pedagógusok közfoglalkoztatotti státuszát, és egy másik jogi státuszt vezetne be számukra, emellett pedig többek között a pedagógusok és a nevelőtestületek önállóságát is jelentősen korlátozná, megtiltaná a pedagógusoknak, hogy kritizálják a közoktatás állapotát.
Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja az egyeztetés után hangsúlyozta, hogy semmilyen szükség nem volt a státusztörvényre, ez ugyanis nem feltétele az uniós pénzek kifizetésének, de a kormány továbbra is kitart a jogszabály mellett, bár az nem derült ki, hogy miért, erre nem kaptak magyarázatot.
Nagy elmondta, a törvény szerzett jogokat vesz el, közalkalmazotti jogálláshoz képest sokkal hátrányosabb feltételeket biztosít a pedagógusoknak, és vonzóbbá nem teszi a pedagógusi pályát akkor sem, ha a kormány részéről lesznek apróbb módosítások a javaslatban, ilyen például az, hogy nem augusztus 1-ig fogják a rendkívüli felmentést közölni, ami alkotmánysértő lett volna, hanem tartják a 15 napos felmentési határidőt.
Azt is mondta, március 31-e volt egy uniós mérföldkő, addig kellett volna a pedagógusok béremelésére vonatkozó költségvetési módosítást elfogadni, Kisfaludy László köznevelésért felelős helyettes államtitkár azonban erről azt mondta nekik, hogy a dátum ügyében az EU rugalmas volt.
Bár a tervek szerint 2023 júniusától már hatályba lépne a státusztörvény, és június 1-e lenne a jogállásváltozás is, Nagy Erzsébet most arról számolt be, hogy a kormány szerint ez sincs kőbe vésve, és tolódhat a határidő. Mint fogalmazott, van némi fellazulás a kormány részéről, de ez nem elegendő.
Nagy Erzsébet elmondta,
már több mint 4 ezren jelezték, hogy megszüntetik a jogviszonyukat, ha életbe lép a státusztörvény.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke azt mondta, semmilyen garanciát nem látnak a kormánytól, hogy még az idén ez meg fog történni a beígért bérrendezés, szerinte a kormány a státusztörvényt össze akarja kötni a béremeléssel, és az elüldözött kollégák fizetését akarják a béremelésre fordítani.
Azt is mondta, számos kérdésükre nem kaptak választ, ilyen például a munkaterhek további növelésének ügye, az, hogy a túlmunkák kifizetése minimálisra van szorítva, és az átmeneti rendelkezésekről, a státuszváltásról sem tudtak meg többet, mint fogalmazott, "sunnyogtak" abban a kérdésben is, hogy milyen végkielégítés és felmentési pénz jár a pedagógusoknak.
Nagy Erzsébet elmondta, április 24-én ismét sztrájkba lépnek a pedagógusok és azt kérte, a szakképzésben dolgozók is vegyenek részt ebben.
