Át nem gondolt lépésnek tartja, és a leendő hallgatók társadalmi rétegződésének további elitizálódását várja Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a közgazdászhallgatók államilag finanszírozott létszámának drasztikus csökkentésétől.
Mint az ismert, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a múlt héten hozta nyilvánosságra a szakokra lebontott felsőoktatási keretszámokat. Ebből az derült ki, hogy a második Orbán-kormány a legnagyobb csapást a jogász-, illetve a gazdasági képzési területre mérte, amíg ugyanis előbbinél 800-ról 100-ra csökkentették az egységes, osztatlan képzés államilag finanszírozott helyeit, addig a gazdasági szakokon 4900-ról 250-re. A számokhoz még csak annyit: míg 2011-ben majd 41 ezer diák kezdte meg tanulmányait államilag finanszírozott szakon, addig ez a szám 2012-ben 28 ezer alatt lesz, továbbá 15 ezer 500 hallgató fél tandíjat fizet. (Ez utóbbit a rendszer eufemisztikusan részösztöndíjasnak hívja.)
Bod: a családi háttér dönthet
Fotó: MTI
„Eddig is jellemző volt, hogy az inkább jómódú, legalább középosztálybeli családból származó hallgatók jártak a közgazdász szakokra, a csökkentés után azonban ez fokozottan így lehet. Azaz egyre inkább azok számára lesz elérhető a hazai közgazdászképzés, akik ezt a befektetést megengedhetik maguknak, illetve gyermeküknek. Ebből kifolyólag a jövőben egyre inkább a tehetősek jelenítik meg majd a gazdasági szakmákat is” – mondja Bod Péter Ákos.
A döntés következménye lehet még – a Corvinus Egyetem oktatója szerint –, hogy a kisebb, nem fővárosi intézményekben megszűnik a közgazdászképzés. „Ez több szempontból is káros lenne. Egyrészt ezeken a helyszíneken többnyire jó színvonalú az oktatás, ezért már önmagukban is hátrányos lenne megszűnésük. A közgazdász-oktatási rendszer, hangsúlyozom, a rendszer szempontjából pedig különösen az. Hiszen szükség van a kisebb műhelyekre is, mind a szellemi frissülés, mind a tanári kar utánpótlása szempontjából. Ha ez megszűnik, az az oktatás első vonalában is érezteti hatását.” Bod Péter Ákos egy további mozzanatra hívja még fel a figyelmet: az elmúlt években több üzleti szolgáltatásban működő multi is Magyarországot választotta központjául, épp amiatt, mert jó minőségű képzést szerző, nyelveket beszélő közgazdászokat (valamint jogászokat) találtak itt. Munkaerő szempontjából tehát az ország vonzereje volt a jó közgazdászképzés – épp ezen okok miatt számít a volt jegybankelnök a gazdasági képzés kereteinek jövőbeli korrekciójára.
Pete: nem a fizetéssel van baj
Fotó: Sióréti Gábor
„A világon sok helyen fizetni kell az úgynevezett business szakokért. A csökkentést ez a tény, valamint az, hogy a jelenlegi 4900 finanszírozott hely mintegy felén szerintem nem kellően megalapozott oktatás folyik, akár még indokolttá is tehetnék. Csakhogy ezt nem így, nem egyik napról a másikra kell meglépni” – fogalmaz a narancs.hu-nak Pete Péter. Az egyetemi oktató (lapunk rendszeres szerzője) szerint az különösen aggasztó, hogy az államilag finanszírozott helyek létszámcsökkentése épp a jelentkezési időszakban valósult meg. „Valaki most, ezekben a napokban hozza meg élete egyik legfontosabb döntését, esetleg már be is adta a jelentkezését. Erre kiderül, hogy jó eséllyel fizetnie kell a képzésért. Ez az eljárás már csak ezért is elképesztő.”
Egyelőre nem tudni, hogy a megmaradt 250 államilag finanszírozott szak milyen arányban oszlik el a tanszékek, illetve a különböző egyetemek közt. „Korábbról volt olyan információm, hogy azok a szakok maradhatnak meg, amelyek nemzetgazdasági szempontból fontosnak minősíttetnek. Nem tudni, hogy ezt ki, milyen szempontok alapján dönti el a jelenlegi kínálatból” – teszi hozzá Pete. „Azt nem kétlem, hogy ha valaki turisztika szakon szerez diplomát, az praktikus dolgot tanul. Ezért viszont a jelenlegi gyakorlattól eltérően nem szükséges közgazdászdiplomát kapnia, továbbá nem szükséges öt évet iskolapadban ülnie.” Pete Péter – akárcsak Bod Péter Ákos – úgy véli, a most nyilvánosságra került keretszámok nem lesznek hosszú életűek. „Nyolc-tíz évnek kellene eltelnie, amíg ezek a döntések valóban éreztetnék hatásukat. Addig viszont bőven felülírja majd ezeket a számokat a különböző érdekcsoportok felől érkező nyomás.”
