Nem titkolózhat tovább a kormány a Gripen-pénzek elköltéséről: a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 9-i jogerős döntése értelmében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak (NFGM) számot kell adnia a közel 200 milliárdos ellentételezés sorsáról. Többéves politikai vitának vethet véget egy másik per is, amelyben a bíróság arra kötelezte a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t, hogy hozza nyilvánosságra, mire fordította a parkolási díjakból befolyt pénzeket.
A 2001-es vadászgép-beszerzési tender korrupciógyanús ügyeivel először a svéd közszolgálati televízió foglalkozott. A Sveriges Television tavaly februárban bemutatott dokumentumfilmjében azt állította, hogy
a Gripeneket gyártó Saab
cseh és magyar megrendeléseinél súlyos visszaélések történtek. Feltételezések szerint az ügyben egy osztrák főnemes is érintett, aki a lobbitevékenységéért - állítólag végigudvarolta mindkét ország teljes politikai elitjét - kétmilliárd forintnak megfelelő összeget kapott. A riportfilm közlése után az illetékes svédországi szervek nyomozásba kezdtek, majd pár hónappal később a svéd főügyész bejelentette: a korrupciós ügy szálai Magyarországra vezetnek.
Közben a magyar parlamentben éles vita kezdődött az MSZP és a KDNP között - mindkét frakció egy eseti vizsgálóbizottság felállítását követelte. Ám míg a szocialisták az Orbán-kormány kötötte szerződés hátterét akarták megvilágítani, a kereszténydemokraták a Medgyessy-kabinet idején átírt kontraktust szerették volna ízekre szedni. Végül az ellentétek miatt az országgyűlési számonkérésből nem lett semmi. Indult viszont egy vizsgálat a kormányfő kezdeményezésére, amely tavaly októberi jelentésében számos ponton bírálta a Gripen-ügyletet, ám személyi felelősséget nem állapított meg, és a korrupciós vádaknak sem járt utána. A dosszié a Legfőbb Ügyészségen landolt, de a vádhatóság nem talált semmit, így lezárta az ügyet.
Az [origo] hírportál betekintést kért a vizsgálati anyagba, de a Kormányszóvivői Iroda azzal hárította a kérést, hogy előbb "a miniszterelnök szeretné teljes mélységében megismerni a jelentést". Gergely Zsófia, az internetes orgánum újságírója - lapunk rendszeres szerzője - a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) fordult, hogy a tárca adja ki a 191 milliárdos svéd kötelezettséggel kapcsolatos adatokat. Az [origo] azt szerette volna megtudni, hogy pontosan milyen cégek részesültek a Gripen-ellentételezés összegéből, de a minisztérium megtagadta a kért információk nyilvánosságra hozatalát. (A vadászgépek bérleti díjának 32 százalékát a svédek magyarországi beruházással, a fennmaradó részt pedig a svédországi magyar export növekedését elősegítő üzleti tevékenységgel ellentételezték.)
Az újságírónak kedvező elsőfokú döntést megfellebbező NFGM - a GKM jogutódja - azzal védekezett, hogy a kért információ üzleti titok, aminek kiadását a Saab nem engedélyezte. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy döntés-előkészítő adatról van szó - állítólag az ellentételezési folyamatot a per idején a kabinet még nem zárta le -, ráadásul a kormánynál az üggyel foglalkozó bizottság nem adatkezelő, hanem végrehajtó szerv.
A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a tárca kifogásait. Megállapította, hogy az adatkezelő állami szervnek tekinthető, ráadásul közpénzt használt fel, tehát a kért információk a nyilvánosságra tartoznak. A precedensértékű ítélet szerint a kért lista azt tartalmazná, hogy mire költötték az ellentételezési keretet, ami nem ütközik üzleti titokba - még akkor sem, ha az adott összeg nem közvetlenül az adófizetőktől származik. A tárca az írásos ítélet kézhezvétele előtt nem kívánta kommentálni a bíróság döntését.
Egy évek óta húzódó pereskedés végére tehet pontot a Pesti Központi Kerületi Bíróság múlt csütörtökön született döntése is. A városi környezetkultúra fejlesztésével foglalkozó Lát-Kép Egyesület 2006 decemberében azzal a kéréssel fordult a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-hez, hogy adjon számot a parkolási díjakból 2000 és 2006 között beszedett pénzek sorsáról. A fővárosban jelenleg három társaság szed parkolási díjat. Ebből a legnagyobb - a hét kerületet lefedő,
32 ezer helyet felügyelő Centrum
- egy magáncég, amely a gazdálkodását firtató kérdéseket eddig sikerrel verte vissza üzleti titokra hivatkozva. "Bár a cég komoly összegekhez jut, a fejlesztések elmaradoznak, az autósok félórákat keringenek egy szabad helyre vadászva. Közben újabb és újabb anomáliák kerültek nyilvánosságra, ami csípi az emberek szemét" - magyarázta a Narancsnak Hanzély Ákos korábbi világbajnok öttusázó, az egyesület elnöke, hogy miért fordultak végül bírósághoz.
Az utóbbi években számos botrány övezte a Centrum működését. A többmilliárdnyi közpénz felett regnáló társaságról pár éve kitudódott, hogy több befolyásos szocialista és fideszes politikus is megfordult a vezetőségében. Idén nyáron híre ment, hogy szabálytalanul használták fel a parkolóórák hirdetési felületét, 2007-ben pedig egy ombudsmani jelentés találta jogsértőnek a társaság díjszedési gyakorlatát - ezt idén egy újabb vizsgálat erősítette meg. Furcsa a cég követeléskezelése is: rendszerint közvetítő cégek közbeékelésével értékesíti többmilliárdos kintlévőségeit. A legfőbb gond azonban az, hogy a tevékenysége átláthatatlan, működéséről nem hajlandó információkat szolgáltatni.
Miután a Lát-Kép levelére sem érkezett válasz, az egyesület újabb kéréssel fordult a céghez. Ebben már 2008-ig kérték a gazdálkodási adatokat,a kerületi önkormányzatoknak jutott összegeket, illetve rákérdeztek az egymillió feletti kiadásokra is. Az első levél kapcsán a Centrum a bíróságon azzal védekezett, hogy pontatlan és téves volt az adatkérés (a felperes a társaság koncessziós szerződését is kérte, ám időközben kiderült, hogy a cég nem kötött ilyen kontraktust az önkormányzatokkal). A második körben arra hivatkozott, hogy az üzemeltető Centrum Parkoló Rendszer Kft. nem az önkormányzatokkal, hanem a Centrum Parkoló Kft.-vel szerződött, igaz, az előbbi cég az utóbbi 90 százalékos tulajdonában áll. A bíróság viszont leszögezte: "irreleváns, hogy milyen szerződéses láncolaton keresztül történik a működtetés", a vállalkozás közterületen önkormányzati feladatot lát el, a kért információ ezért közérdekből nyilvános, tizenöt napon belül ki kell szolgáltatni.
Bár eddig mindkét pert megnyerték - a szeptember 18-án született második, nem jogerős ítélet lényegében "ráerősített" az elsőre -, a Lát-Képet képviselő Baltay Levente arra számít, hogy a Centrum él a fellebbezés lehetőségével. "Biztos vagyok benne, hogy az ítélőtáblán győzni fogunk" - nyilatkozta lapunknak a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, a Gripen-ügyet is sikerre vivő jogász. A jogvédő szervezet szeptember 1-jétől egyébként külön programot indított a vidéki önkormányzatokkal kapcsolatos információszabadság-ügyek vitelére: a projektbe bekapcsolódó ügyvédek próbapereket indíthatnak a közérdekű adatokat rejtegető településekkel szemben.
"Az eljáró bíróságok joggyakorlata kiszámítható és következetes, rendszerint a közérdekű adatokra kíváncsi felpereseknek adnak igazat" - mondta a Narancsnak Schiffer András ügyvéd. Az általa képviselt FTC Pártolói Egyesület szeptember 16-án másodfokon is pert nyert a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) szemben, amely nem volt hajlandó kiadni a Fradit 2006-ban a másodosztályba lefokozó licencadó testület névsorát. Az egyesület azért perelte az MLSZ-t, mert a szurkolók szerint a szövetség méltánytalanul bánt el a klubbal: ha a licencadók következetesen jártak volna el, akkor számos más csapatot is ki kellett volna zárniuk (részletesen lásd: Sasok végveszélyben, Magyar Narancs, 2006. szeptember 14.). Legfőképp arra kíváncsiak, hogy a fellebbviteli testület összetétele megfelelt-e azoknak a szigorú előírásoknak, amelyek az MLSZ klublicencszabályzatában szerepelnek.
Nóvum, hogy a bíróság a sporttörvényből vezette le, minek minősül egy sportszövetség. "Immár jogerős ítélet mondja ki, hogy a különböző sportági szakszövetségek amellett, hogy tagjai valamilyen nemzetközi sportszövetségnek, teljes mértékben alá vannak vetve a hazai jogszabályok - így a sporttörvény és az adatvédelmi törvény - előírásainak" - kommentálta az ítéletet Schiffer András. Az MLSZ egyébként azzal védekezett, hogy a bizottság tagjai társadalmi munkában látták el a feladatukat. Ám az ítélet szerint a jogszabályok közfeladatokat delegálnak az MLSZ-hez, tehát közjogi felhatalmazottsággal bír; éppen ezért a licencadó testület tagjainak adatai közérdekből nyilvánosak. Szerettük volna megkérdezni az MLSZ vezetőit, mi a véleményük a döntésről, ám egyelőre elzárkóztak a nyilatkozattételtől.
