Perek a közérdekű adatok nyilvánosságáért - Nyíló titkok

  • M. László Ferenc
  • 2008. szeptember 25.

Belpol

Az elmúlt hetekben több olyan precedensértékű ítélet született, amely közérdekű információkat visszatartó állami szervet, céget, sportszövetséget marasztalt el. Rövidesen nyilvánosságra kerül, kik gazdagodtak a vadászgéptender százmilliárdjaiból, miként azt is megtudhatjuk, hova kerülnek a parkolóórákba bedobott százmilliók.
Az elmúlt hetekben több olyan precedensértékű ítélet született, amely közérdekű információkat visszatartó állami szervet, céget, sportszövetséget marasztalt el. Rövidesen nyilvánosságra kerül, kik gazdagodtak a vadászgéptender százmilliárdjaiból, miként azt is megtudhatjuk, hova kerülnek a parkolóórákba bedobott százmilliók.

Nem titkolózhat tovább a kormány a Gripen-pénzek elköltéséről: a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 9-i jogerős döntése értelmében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak (NFGM) számot kell adnia a közel 200 milliárdos ellentételezés sorsáról. Többéves politikai vitának vethet véget egy másik per is, amelyben a bíróság arra kötelezte a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-t, hogy hozza nyilvánosságra, mire fordította a parkolási díjakból befolyt pénzeket.

A 2001-es vadászgép-beszerzési tender korrupciógyanús ügyeivel először a svéd közszolgálati televízió foglalkozott. A Sveriges Television tavaly februárban bemutatott dokumentumfilmjében azt állította, hogy

a Gripeneket gyártó Saab

cseh és magyar megrendeléseinél súlyos visszaélések történtek. Feltételezések szerint az ügyben egy osztrák főnemes is érintett, aki a lobbitevékenységéért - állítólag végigudvarolta mindkét ország teljes politikai elitjét - kétmilliárd forintnak megfelelő összeget kapott. A riportfilm közlése után az illetékes svédországi szervek nyomozásba kezdtek, majd pár hónappal később a svéd főügyész bejelentette: a korrupciós ügy szálai Magyarországra vezetnek.

Közben a magyar parlamentben éles vita kezdődött az MSZP és a KDNP között - mindkét frakció egy eseti vizsgálóbizottság felállítását követelte. Ám míg a szocialisták az Orbán-kormány kötötte szerződés hátterét akarták megvilágítani, a kereszténydemokraták a Medgyessy-kabinet idején átírt kontraktust szerették volna ízekre szedni. Végül az ellentétek miatt az országgyűlési számonkérésből nem lett semmi. Indult viszont egy vizsgálat a kormányfő kezdeményezésére, amely tavaly októberi jelentésében számos ponton bírálta a Gripen-ügyletet, ám személyi felelősséget nem állapított meg, és a korrupciós vádaknak sem járt utána. A dosszié a Legfőbb Ügyészségen landolt, de a vádhatóság nem talált semmit, így lezárta az ügyet.

Az [origo] hírportál betekintést kért a vizsgálati anyagba, de a Kormányszóvivői Iroda azzal hárította a kérést, hogy előbb "a miniszterelnök szeretné teljes mélységében megismerni a jelentést". Gergely Zsófia, az internetes orgánum újságírója - lapunk rendszeres szerzője - a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) fordult, hogy a tárca adja ki a 191 milliárdos svéd kötelezettséggel kapcsolatos adatokat. Az [origo] azt szerette volna megtudni, hogy pontosan milyen cégek részesültek a Gripen-ellentételezés összegéből, de a minisztérium megtagadta a kért információk nyilvánosságra hozatalát. (A vadászgépek bérleti díjának 32 százalékát a svédek magyarországi beruházással, a fennmaradó részt pedig a svédországi magyar export növekedését elősegítő üzleti tevékenységgel ellentételezték.)

Az újságírónak kedvező elsőfokú döntést megfellebbező NFGM - a GKM jogutódja - azzal védekezett, hogy a kért információ üzleti titok, aminek kiadását a Saab nem engedélyezte. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy döntés-előkészítő adatról van szó - állítólag az ellentételezési folyamatot a per idején a kabinet még nem zárta le -, ráadásul a kormánynál az üggyel foglalkozó bizottság nem adatkezelő, hanem végrehajtó szerv.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a tárca kifogásait. Megállapította, hogy az adatkezelő állami szervnek tekinthető, ráadásul közpénzt használt fel, tehát a kért információk a nyilvánosságra tartoznak. A precedensértékű ítélet szerint a kért lista azt tartalmazná, hogy mire költötték az ellentételezési keretet, ami nem ütközik üzleti titokba - még akkor sem, ha az adott összeg nem közvetlenül az adófizetőktől származik. A tárca az írásos ítélet kézhezvétele előtt nem kívánta kommentálni a bíróság döntését.

Egy évek óta húzódó pereskedés végére tehet pontot a Pesti Központi Kerületi Bíróság múlt csütörtökön született döntése is. A városi környezetkultúra fejlesztésével foglalkozó Lát-Kép Egyesület 2006 decemberében azzal a kéréssel fordult a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-hez, hogy adjon számot a parkolási díjakból 2000 és 2006 között beszedett pénzek sorsáról. A fővárosban jelenleg három társaság szed parkolási díjat. Ebből a legnagyobb - a hét kerületet lefedő,

32 ezer helyet felügyelő Centrum

- egy magáncég, amely a gazdálkodását firtató kérdéseket eddig sikerrel verte vissza üzleti titokra hivatkozva. "Bár a cég komoly összegekhez jut, a fejlesztések elmaradoznak, az autósok félórákat keringenek egy szabad helyre vadászva. Közben újabb és újabb anomáliák kerültek nyilvánosságra, ami csípi az emberek szemét" - magyarázta a Narancsnak Hanzély Ákos korábbi világbajnok öttusázó, az egyesület elnöke, hogy miért fordultak végül bírósághoz.

Az utóbbi években számos botrány övezte a Centrum működését. A többmilliárdnyi közpénz felett regnáló társaságról pár éve kitudódott, hogy több befolyásos szocialista és fideszes politikus is megfordult a vezetőségében. Idén nyáron híre ment, hogy szabálytalanul használták fel a parkolóórák hirdetési felületét, 2007-ben pedig egy ombudsmani jelentés találta jogsértőnek a társaság díjszedési gyakorlatát - ezt idén egy újabb vizsgálat erősítette meg. Furcsa a cég követeléskezelése is: rendszerint közvetítő cégek közbeékelésével értékesíti többmilliárdos kintlévőségeit. A legfőbb gond azonban az, hogy a tevékenysége átláthatatlan, működéséről nem hajlandó információkat szolgáltatni.

Miután a Lát-Kép levelére sem érkezett válasz, az egyesület újabb kéréssel fordult a céghez. Ebben már 2008-ig kérték a gazdálkodási adatokat,a kerületi önkormányzatoknak jutott összegeket, illetve rákérdeztek az egymillió feletti kiadásokra is. Az első levél kapcsán a Centrum a bíróságon azzal védekezett, hogy pontatlan és téves volt az adatkérés (a felperes a társaság koncessziós szerződését is kérte, ám időközben kiderült, hogy a cég nem kötött ilyen kontraktust az önkormányzatokkal). A második körben arra hivatkozott, hogy az üzemeltető Centrum Parkoló Rendszer Kft. nem az önkormányzatokkal, hanem a Centrum Parkoló Kft.-vel szerződött, igaz, az előbbi cég az utóbbi 90 százalékos tulajdonában áll. A bíróság viszont leszögezte: "irreleváns, hogy milyen szerződéses láncolaton keresztül történik a működtetés", a vállalkozás közterületen önkormányzati feladatot lát el, a kért információ ezért közérdekből nyilvános, tizenöt napon belül ki kell szolgáltatni.

Bár eddig mindkét pert megnyerték - a szeptember 18-án született második, nem jogerős ítélet lényegében "ráerősített" az elsőre -, a Lát-Képet képviselő Baltay Levente arra számít, hogy a Centrum él a fellebbezés lehetőségével. "Biztos vagyok benne, hogy az ítélőtáblán győzni fogunk" - nyilatkozta lapunknak a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, a Gripen-ügyet is sikerre vivő jogász. A jogvédő szervezet szeptember 1-jétől egyébként külön programot indított a vidéki önkormányzatokkal kapcsolatos információszabadság-ügyek vitelére: a projektbe bekapcsolódó ügyvédek próbapereket indíthatnak a közérdekű adatokat rejtegető településekkel szemben.

"Az eljáró bíróságok joggyakorlata kiszámítható és következetes, rendszerint a közérdekű adatokra kíváncsi felpereseknek adnak igazat" - mondta a Narancsnak Schiffer András ügyvéd. Az általa képviselt FTC Pártolói Egyesület szeptember 16-án másodfokon is pert nyert a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) szemben, amely nem volt hajlandó kiadni a Fradit 2006-ban a másodosztályba lefokozó licencadó testület névsorát. Az egyesület azért perelte az MLSZ-t, mert a szurkolók szerint a szövetség méltánytalanul bánt el a klubbal: ha a licencadók következetesen jártak volna el, akkor számos más csapatot is ki kellett volna zárniuk (részletesen lásd: Sasok végveszélyben, Magyar Narancs, 2006. szeptember 14.). Legfőképp arra kíváncsiak, hogy a fellebbviteli testület összetétele megfelelt-e azoknak a szigorú előírásoknak, amelyek az MLSZ klublicencszabályzatában szerepelnek.

Nóvum, hogy a bíróság a sporttörvényből vezette le, minek minősül egy sportszövetség. "Immár jogerős ítélet mondja ki, hogy a különböző sportági szakszövetségek amellett, hogy tagjai valamilyen nemzetközi sportszövetségnek, teljes mértékben alá vannak vetve a hazai jogszabályok - így a sporttörvény és az adatvédelmi törvény - előírásainak" - kommentálta az ítéletet Schiffer András. Az MLSZ egyébként azzal védekezett, hogy a bizottság tagjai társadalmi munkában látták el a feladatukat. Ám az ítélet szerint a jogszabályok közfeladatokat delegálnak az MLSZ-hez, tehát közjogi felhatalmazottsággal bír; éppen ezért a licencadó testület tagjainak adatai közérdekből nyilvánosak. Szerettük volna megkérdezni az MLSZ vezetőit, mi a véleményük a döntésről, ám egyelőre elzárkóztak a nyilatkozattételtől.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.