A Békés Megyei Bíróságon a múlt héten kezdődött az a személyiségjogi per, amelyet Tóth Imre, az üggyel összefüggésbe hozott Fidesz-politikus kezdeményezett. Az alapügyben az Országos Választási Bizottság feljelentése alapján a Békés megyei rendőrök nyomoznak, míg Perjési Klára, a győztes gyulai szocialista jelölt jó hírnevének megsértése miatt indított pert Tóth Imre ellen.
A botrány
azután robbant ki, hogy munkaadói február végén megváltak Ferenczi Lászlótól, a Gyulai Többcélú Kistérségi Társulás térségfejlesztési menedzserétől. Kiderült ugyanis, hogy Perjési Klára gyulai polgármester lejáratásához információkat adott át politikai ellenfeleinek. Utóbb közjegyző jelenlétében ellenőrizték az elbocsátott munkatárs kóddal lezárt számítógépét, s azon egy 8300 névből álló adatbázislistát is találtak. A rajta szereplő embereket vélelmezett politikai szimpátia alapján osztályozták, három azóta elhíresült bejegyzéssel: "E" (ellenség/ellenfél), "B" (bizonytalan), "Sz" (szimpatizáns). (Részletesen lásd: A háló csapdája, Magyar Narancs, 2006. március 30.)
Ferenczi tucatnyi elektronikus levelet írt a gyulai térség országgyűlési fideszes képviselője, Tóth Imre közvetlen munkatársainak, kampányfőnökének, és néhányát egyenesen a politikusnak. Az egyébként polgári körös hátterű Ferenczi László, amikor munkaadói mindezt számon kérték rajta, azt válaszolta: "összekülönbözött a kistérségi vezetővel, Lebenszky Attilával, és úgy vélte, ha belső információkkal segíti a politikai ellenfelet, akkor esetleges kormányváltás esetén ő lehet a kistérségi társulás vezetője". Egyik levelében az olvasható, hogy olyan adatbázist alakított ki, amely "megfelel a központ kívánalmainak is". Írt továbbá a választói listák összeállí-tásának nehézségeiről. A még csak nyomozati szakban lévő büntetőeljárás azt még nem tisztázta, mi a "központ" helyes megfejtése. A most kezdődött polgári perben azonban egy új, a korábbiak tartalmát tovább tisztázó levél is előkerült.
Két hónappal ezelőtt Tóth Imre és jogi képviselője, a parlamentet is (előbb MDF-, majd Fidesz-színekben) megjárt Varga István sajtótájékoztatón jelentette be, hogy személyiségjo-gi pert kezdeményeznek jó hírnév megsértése miatt Tóth Sándor gyulai MSZP-elnök és Lebenszky Attila kistérségi vezető ellen, mivel Tóth Imre nevét összefüggésbe hozták az adatbázisüggyel. A múlt héten a Békés Megyei Bíróságon azonban sem Tóth Imre, sem Varga István nem jelent meg a tárgyaláson. A felperest képviselő ügyvédjelölt indoklása szerint Tóth Imre azért hiányzott, mert a "parlament alakuló ülésével és a kormányalakítással kapcsolatban protokolláris feladatai vannak". Megjegyzendő, Tóth Imrének megszűnt a mandátuma azzal, hogy győztes ellenfele átvette megbízólevelét, és letette az Országházban az esküt. Ez utóbbi május 16-án volt, a per egy nappal később kezdődött. S hogy a volt ellenzéki országgyűlési képviselőnek mi köze lehet a Gyurcsány-kormány majdani, várhatóan június közepi megalakításához, arra a Békés Megyei Bíróság tárgyalótermében nem sikerült értelmes választ kapnunk.
Tóth Imre amúgy a keresetében hat, újságokban és az online médiában megjelent beszámolóra és tudósításra hivatkozva kérte megállapítani a jó hírnév megsértését, valamint másfél millió nem vagyoni kártérítés megállapítását látja szükségesnek. Az MSZP gyulai elnöke és a gyulai kistérségi társulás vezetője ellenkeresetében a fentiek elutasítását kérte a bíróságtól. A volt képviselő például az index.hu egyik tudósításának az alábbi mondatát kifogásolta: "A gyulai szocialisták nevében Tóth Sándor megnyugvással venné tudomásul, ha Tóth Imre elköszönne a közélettől." Ez a helyi MSZP-elnök jogi kép-viselője szerint csupán egy óhaj, egy kívánság, ráadásul a durva közéleti beszédhez képest "udvarias formába csomagolva".
A bíróság munkáját segítendő csatolták a per anyagához a volt kistérségi menedzser számítógépén talált levelezést, amelyben Mokán Istvánhoz, Tóth Imre kampányfőnökéhez címzett darabok is találhatók. Egyetlen
új darab
volt köztük; ez a meglévő adatbázis, valamint a telefonkönyvben fellelhető adatok alapján azt szerette volna pontosítani, hogy egy cím alatt hány választópolgár lakhat. Egy özvegyasszony vagy egy nagyobb család, ahol választókorú gyermekek is vannak? Utóbbiak itthon vagy tanulmányaik miatt másutt voksolnak-e majd? Mindez arra utal, hogy az adatbázis készítői már a fine tuning fázisában járhattak.
Az Országos Választási Bizottság március közepén tárgyalta a gyulai adatbázisügyet. Azt nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a választási törvénybe ütköző-e, ami történt, de jogosulatlan adatkezelés megalapozott gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. A Békés megyei rendőrök a szakértői vizsgálatok miatt továbbra is ismeretlen tettes(ek) ellen nyomoznak. Rendőrségi forrásaink azt közölték, hogy a jogosulatlan adatkezelés "csak akkor állhat meg, ha sikerül bizonyítani a jelentős érdeksérelmet". Ebből néhány jogász azt a következtetést vonta le, hogy aligha lehet súlyos következménye a most folyó nyomozásnak. Mások viszont úgy vélik: ha bárki úgy szerepelt az adatbázisban, hogy ahhoz nem járult hozzá, akkor megvalósult a bűncselekmény, amely büntetőpert von maga után.
