Pert nyert Kis János Polt Péter ellen

  • narancs.hu
  • 2012. június 25.

Belpol

Első fokon megnyerte Kis János azt a pert, amelyet Polt Péter indított ellene, mert a filozófus azt írta róla az ÉS-ben, hogy nem pártatlan. Kis János közleménye.

A Fővárosi Törvényszék ma kihirdetett nem jogerős ítéletével elutasította a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter által Kis János, valamint az Élet és Irodalom kiadója ellen 2011 áprilisában benyújtott keresetet.

Kis János 2011 tavaszán többrészes tanulmányt közölt az Élet és Irodalomban, Alkotmányozás – mi végre? címmel.

Ebben azt állította: Polt Péter „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be”.

A felperesek azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg, hogy Kis János valótlan és sértő tényt állított, mely hátrányosan befolyásolja az ügyészi szervezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését; kötelezze az alpereseket helyreigazításra és sajnálkozásuk kifejezésére, továbbá fejenként 1-1 millió forint megfizetésére, és végül szabjon ki rájuk közérdekű célra fordítható bírságot.

A Fővárosi Törvényszék elutasította a felperesek keresetét. Az ítélet szóbeli indokolásában Pataki Árpád bíró kimondta, hogy Kis János politikai véleményt fogalmazott meg, méghozzá közszereplőről, sőt közhatalmat gyakorló személyről. Állítása nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás jogilag kijelölt határait. Az Alkotmánybíróság 36/1994. sz. határozata szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó.

Az indoklás hangsúlyozta, hogy az ítélet nem a kifogasolt vélemény tartalmáról foglal állást, hanem arról szól, hogy van-e joga Kis Jánosnak ilyen tartalmú véleményt nagy nyilvánosság előtt megfogalmazni.

A Legfőbb Ügyészség és Polt Péter jogi képviselői közölték, hogy az ítélet ellen fellebbezéssel élnek.

(A per kezdetéről, valamint a perelt cikk tartalmáról itt olvashat részletesebben. Tavaly szeptemberi interjúnkat Kis Jánossal itt találja. – A szerk.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.