Miközben a tisztiorvosi hálózat már ott tart, hogy aki nem regisztrál a vakcinainfo.gov.hu oldalon, az nem is fog oltást kapni, korábban beszámoltunk arról, hogy komoly adatvédelmi aggályok merülnek fel az oldallal kapcsolatban: az oldalon a "későbbi kapcsolattartást" is elfogadók adatai ugyanis a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodához kerülnek, amely tárolásra átadja azokat az Idomsoft Zrt. nevű cégnek, amely egyébként a választási rendszert is kezeli.
A Népszava szombati interjújában erre is rákérdezett Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosnál, aki azt mondta:
"Az online regisztrációnál két cél van. Az egyik az oltásra való bejelentkezés, a másik az, hogy – amennyiben valaki folyamatos kapcsolattartást szeretne a kormányzattal – megadhassa az elérhetőségeit. Ehhez azonban az adott rubrikára rákattintva külön hozzá kell járulnia. Az első esetben a Miniszterelnöki Kabinetiroda titkosítva kezeli az adatokat, nem fér hozzájuk, nem is látja azokat. A második esetben a kabinetirodához csak a konzultációt igénylők neve és kapcsolattartási adatai kerülnek.
A kettő között nincs átjárás. A konstrukciót mi is véleményeztük, nem találtuk aggályosnak. Megnyugtathatom, hogy sem Rogán Antal, sem más illetéktelenek nem nézegethetik senkinek az egészségügyi adatait – ha burkoltan erre vonatkozott volna a kérdése."
Péterfalvi az adatbázisépítésre vonatkozó további kérdésre ugyanakkor azt mondta:
"ezt is csak legálisan, a meghatározott célra, az említett második esetben – az állampolgárok hozzájárulásával – lehet megtenni".
Az interjúban egyébként a biztos arról is beszélt, hogy alapvetően fontos járványügyi adatokat nem lehet eltitkolni, de "bonyolult kérdés, hogy mikor, milyen következményekkel járhat egy adat publikálása", ezért bár a pandémiának van adatvédelmi vonatkozása is, de elsődlegesen a vírushelyzetet kell kezelni.
"A legfontosabb a közegészségügy, ehhez viszonyítva kell nézni azt, hogy mi van az adatvédelemmel" - mondta azzal kapcsolatban, hogy az operatív törzs meglehetősen kevés járványügyi adatot hoz nyilvánosságra. Péterfalvi azt is kijelentette, hogy bár egyes esetekben meg lehet nézni, hogy van-e alkotmányos, a járvány kezelése szempontjából igazolható indoka az adatok visszatartásának, de
"a jelenlegi tájékoztatási gyakorlattal szerintem nem sérül az információszabadság".
Arról, hogy a vírushelyzetre hivatkozva a minisztériumok és állami szervek akár 90 napig is elhúzhatják a válaszadást a közérdekű adatigénylésekre, Péterfalvi azt mondta, "esetről esetre kell mérlegelni, hogy milyen intézményhez milyen adatigénylést nyújtottak be. Ha van konkrét panasz, akkor azt természetesen kivizsgáljuk. Eddig csupán egy ilyen beadvány érkezett hozzánk, amit nem találtunk megalapozottnak".
Azt is kifejtette, hogy szerinte a személyiségi jogok nem sérültek a járvány alatt, az oltási könyv egyfajta útlevélként való funkcionálásáról pedig azt mondta:
"Már tartottunk egy gyors egyeztetést a Belügyminisztériummal arról, hogy van-e elvi kifogásunk az oltási igazolvány ellen. Elvi kifogásunk nincs."
Hozzátette, szerinte nincs jó nemzeti szintű megoldás, és nemzetközi, uniós szintű szabályok elfogadására lenne szükség, mert "az nem lehet, hogy az egyik országban előnyt élveznek az oltási igazolvánnyal rendelkezők, a másik országban pedig nem".
Péterfalvi az interjúban beszélt a dróntörvény szigorításáról is, erről azt mondta, adatvédelmi aspektusból az elszámoltathatóság elve a fontos, és azért van szükség a regisztrációra, hogy sérelem esetén tudni lehessen, ki reptette a drónt. "Mi nem a tiltás oldalán voltunk, azt mondtuk, hogy szabályozni kell. Az, hogy a jogalkotó a tiltást választotta, megint másik kérdés. A konkrét ügyekben majd ki fog alakulni valamilyen bírósági gyakorlat" - mondta,
Beszélt a korábbi felvetéséről, a Facebook esetleges magyar ellenőrzéséről is (erről itt írtunk részletesen), erről azt mondta, a Facebook korlátozza a véleménynyilvánításhoz fűződő jogot, és a választás eredményét is befolyásolhatja az, hogy milyen véleményeket engednek megjelenni, az ő felvetése pedig annyi volt, hogy ilyen panaszos ügyekben egy magyar hatóság kezébe kellene adni a döntést.
"Éppen az a kérdés, hogy a Facebookot milyen módon lehet bevonni a magyar joghatóság alá. Nincs információm arról, hogy a kormányban dolgoznak-e valamilyen koncepción. A lengyelek súlyos pénzbírságokkal próbálkoznak, várjuk meg, mire mennek vele. Bármennyire is kiforgatják a szavaimat, csak arra hívtam fel a figyelmet: nonszensz, hogy egy független államban nem tud érvényesülni az adott ország gyakorlata, mert egy amerikai cég ezt nem hagyja. Ugyanígy gondolnám, ha orosz vagy kínai cég nem hagyná. Teljesen mindegy. Ez magyar ügy" - mondta.
