Petíció útján követeli TGM, Závada Pál, Spiró, Parti Nagy, Heller Ágnes, Enyedi Ildikó és még sokan mások a „disznóégető” Pócs János lemondatását

  • narancs.hu
  • 2017. december 11.

Belpol

Nem egy rossz vicc volt, hanem leplezetlen antiszemita uszítás.

„Pócs János, a Fidesz országgyűlési képviselője a Facebook-oldalára feltett egy fényképet, amelyen egy feketére égett disznó látható, oldalára – gondos előkészítést követően – rásütve az alábbi felírat: »Ő VOLT A SOROS!!!« Pócs a fénykép alá azt írta: »Ott már egy disznóval kevesebb van. Jó étvágyat!«

Ez a kép és az aláírt kommentár leplezetlen antiszemita uszítás, amely a történelem legsötétebb korszakát idézi. Azt a korszakot, amely azzal kezdődött, hogy embereket fosztottak meg emberi jogaiktól, emberi méltóságuktól, majd emberi mivoltuktól: dehumanizálva őket – szóban, írásban és a legkülönfélébb ábrázolásokon – állatoknak, disznóknak, rágcsálóknak, férgeknek, parazita lényeknek nevezve és mutatva mindannyiukat. Ez az út vezetett oda, hogy a végén marhavagonokba zsúfolva szállítsák el őket haláltáborokba, ahol közel hatmillió ártatlan európai polgárt gyilkoltak meg. Pócs János »tréfája« ezt a korszakot idézi, s tette mindennél beszédesebben bizonyítja, hogy hová vezet, miféle aljas indulatokat korbácsol fel és milyen embertelen megnyilvánulásoknak enged szabad folyást a kormánypártok által évek óta szított gyűlölködés.

Minden jóérzésű magyar ember nevében követeljük, hogy a Fidesz azonnali hatállyal kezdeményezze Pócs János országgyűlési képviselő mandátumáról való lemondását. Meggyőződésünk szerint nemcsak a parlamentben, hanem a magyar közéletben sem lehet helye annak, aki nyíltan uszít más közösségek ellen, aki az emberi történelem legsötétebb katasztrófájához vezető események felidézésével vagy arra való utalással tréfát űz emberek szenvedéséből, illetve aki embertelen cinizmusával félelmet kelt a ma élő nemzedékekben.

Ha Pócs János mindezek után a Fidesz tagja maradhat, akkor ez nem tekinthető másnak, mint hogy a kormánypártok elfogadhatónak tartják Pócs János cselekedetét és üzenetét, és továbbra is közösséget vállalnak vele. Azaz nyilvánvalóvá teszik, amit eddig a legerőteljesebben igyekeztek cáfolni: hogy a Soros György ellen indított gyűlöletkampány egyik célja az antiszemitizmus szítása.

A petíciót eddig aláírta:

Ágoston Hugó közíró (Bukarest–Marosvásárhely)

Angyalosi Gergely irodalomtörténész

B. Gáspár Judit pszichoanalitikus

Babiczky Tibor költő

Bali János zeneművész

Balla Zsófia költő, író

Báthori Csaba író

Beke László művészettörténész

Benedek Barna képzőművész

Berkovits György író

Bikácsy Gergely kritikus

Birkás Ákos képzőművész

Bodnár Zoltán jogász

Borgos Anna pszichológus

Bozóki András politológus

Böröcz András szobrász

Dánél Mónika egyetemi adjunktus

Dénes Gábor filmrendező

Dérczy Péter kritikus

Dés András zenész

Dés László zeneszerző, előadóművész

Donáth László lelkész

Enyedi Ildikó filmrendező

Farkas Péter közgazdász

Ferencz Győző költő, irodalomtörténész

Fodor Zsuzsa fordító

Forgách András író

Forgács Péter médiaművész

Földényi F. László egyetemi tanár

Gábor György vallásfilozófus

Gerlóczy Sári képzőművész

Göczey Zsuzsa zenei szerkesztő

Gömöri György irodalomtörténész (London)

Grecsó Krisztián író

Groó Diana filmrendező

Gyáni Gábor történész, akadémikus

Györe Balázs író

Haász István képzőművész

Haász Katalin képzőművész

Hajdu István műkritikus

Halmos Kati zenepedagógus

Hanák András ügyvéd

Harcsa Veronika előadóművész, énekes

Hay János író

Heller Ágnes filozófus

Herczog Mária szociológus

Horváth Ágnes egyetemi oktató

Iványi Gábor lelkész

J. Győri László újságíró, fordító

Karafiáth Orsolya költő, író

Karsai György egyetemi tanár,

Karsai László történész

Kenedi János történész

Keresztury Tibor író

Kertész János fizikus,

Kertész Melinda újságíró (Kolozsvár)

KissPál Szabolcs képzőművész

Klaniczay Gábor történész

Klimó Károly képzőművész

Komoróczy Géza történész

Konrád György író

Kornis Mihály író

Kovács András Ferenc költő

Kovács M. Mária történész

Kozák Gyula szociológus

Kőbányai János író

Kukorelly Endre író, költő

Lakner Judit író

Lángh Júlia újságíró

Lányi András filozófus

Lázár Júlia tanár, költő, műfordító

Ludassy Mária filozófiatörténész

Lukáts Andor színész, rendező

Majsai Tamás református teológus

Majtényi László alkotmányjogász

Mártonffy Marcell irodalomtörténész, teológus

Maurer Dóra képzőművész

Mengyán András képzőművész

Mesterházi Márton dramaturg

Mesterházi Mónika költő

Mészáros Tünde műfordító

Mihálycsa Erika műfordító, egyetemi oktató (Kolozsvár)

Murányi Gábor újságíró

N. Mészáros Júlia művészettörténész

Németh Gábor író

Németi József minőségbiztosító

Paetzke, Hans-Henning író, műfordító

Parti Nagy Lajos író

Perecz László filozófus

Radnóti Sándor esztéta

Rényi András művészettörténész, egyetemi tanár

Ripp Zoltán történész

Rugási Gyula filozófus

Sándor Iván író

Sasvári Edit művészettörténész

Schiff András zongoraművész

Schwartz Róbert a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke

Selyem Zsuzsa író, egyetemi docens (Kolozsvár)

Spiró György író

Sugár János képzőművész

Sükösd Miklós szociológus

Szentjóby Tamás képzőművész, költő

Szeredás András dramaturg

Szilágyi Sándor fotóművészeti író

Szőcs Levente újságíró (Bukarest)

Tamás Gáspár Miklós filozófus

Tillmann József filozófus

Tolnai Ottó költő

Törzsök Erika szociológus

Vágvölgy B. András filmrendező

Vajda Mihály filozófus,

Váradi András vegyész

Vásárhelyi Mária szociológus

Vető János költő, képzőművész

Vörös Imre alkotmányjogász,

Weiner Sennyey Tibor költő, író

Wessely Anna művészettörténész

Závada Pál író

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.