Peticióval tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szakképzés átalakítása ellen

  • narancs.hu
  • 2020. március 9.

Belpol

Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a tervezetet.

Petíciót adtak át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldöttei az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársának hétfőn. Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a szakképzés átalakításának tervét.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) mellett ez a másik fontos téma jelenleg. Beszédében elmondta, "vakugrás" a szakképzés átalakítása, nem szabad bevezetni a módosításokat szeptembertől. A változásokra nem hagynak elég időt, és a kidolgozásba nem vonják be az érintetteket, így a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozóit sem, akik átadták az aláírásgyűjtésük nyomán született petíciót – indokolta véleményét.

A legnagyobb veszélynek a PDSZ elnöke azt nevezte, hogy már nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve vonatkozik majd a szakképzésben foglalkoztatottakra. Szűcs Tamás rámutatott, hogy tiltakozásuk nem fog megállni egy petíciónál. Azt mondta, hogy remélhetőleg egyesül majd a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sztrájkbizottsága.

A Szegedi Szakképzési Centrum képviseletében Mészáros Imre a korábbi módosítások problémáira utalva jelezte, hogy például a 2017-ben érettségizők csupán néhány hónappal a vizsgáik előtt értesültek a követelményekről, holott a szabályok szerint már két évvel korábban tudniuk kellett volna, hogy mi lesz az elvárás. A mostani, várhatóan még nagyobb átalakítást, hasonló előkészítetlenség jellemzi – vélekedett Mészáros Imre, sérelmezve a kormányzati kommunikációt is: azt, hogy őket nem kérdezték meg a témában.

Kiemelte, hogy a béremelésekről alig tudnak valamit. Nem ismert, hogy mi lesz a technikai, adminisztratív dolgozók illetményével. Jelenleg sokan kapják az iskolákban a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimumot, holott a magyar átlagkereset már meghaladja a 400 ezret – jegyezte meg. De a problémák közé sorolta azt is, hogy a pedagógusokat oktatókká minősítenék át.

Arról, hogy pontosan milyen átalakítást tervez a kormány és mekkora káosz van az új szakképzési törvény körül, itt írtunk részletesen:

Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák

A reformok miatt nemcsak a művészeti képzéseket tartó szakgimnáziumok léte került veszélybe, de a középiskolai felvételit is botrány fenyegeti, ugyanis az eddig ezekre a szakokra beérkezett felvételi jelentkezéseket a szakgimnáziumoknak vissza kellene utasítania. De nem teszik, a kormány sem szerez érvényt az általa módosított törvényeknek, inkább hallgat és félrenéz.

Figyelmébe ajánljuk

Ne hozhasson döntést a választás után a leköszönő parlament - ezt akarta az ellenzéki képviselő, de leszavazták

Az Alaptörvény módosításáról szóló indítványt nyújtott be nemrég az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága ülésén az MSZP. Az előterjesztés leglényegesebb eleme: a választás után az új parlament alakuló üléséig a leköszönő Országgyűlés ne hozhasson bizonyos döntéseket – noha módja volna bármilyet, amilyet addig is –, például ne változtathassa meg az alkotmányt. A javaslat értelmi szerzőjével, Vajda Zoltánnal, a szocialista frakció tagjával, a költségvetési bizottság elnökével beszélgettünk.

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.