Peticióval tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a szakképzés átalakítása ellen

  • narancs.hu
  • 2020. március 9.

Belpol

Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a tervezetet.

Petíciót adtak át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldöttei az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársának hétfőn. Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a szakképzés átalakításának tervét.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az új Nemzeti alaptanterv (NAT) mellett ez a másik fontos téma jelenleg. Beszédében elmondta, "vakugrás" a szakképzés átalakítása, nem szabad bevezetni a módosításokat szeptembertől. A változásokra nem hagynak elég időt, és a kidolgozásba nem vonják be az érintetteket, így a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozóit sem, akik átadták az aláírásgyűjtésük nyomán született petíciót – indokolta véleményét.

A legnagyobb veszélynek a PDSZ elnöke azt nevezte, hogy már nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve vonatkozik majd a szakképzésben foglalkoztatottakra. Szűcs Tamás rámutatott, hogy tiltakozásuk nem fog megállni egy petíciónál. Azt mondta, hogy remélhetőleg egyesül majd a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sztrájkbizottsága.

A Szegedi Szakképzési Centrum képviseletében Mészáros Imre a korábbi módosítások problémáira utalva jelezte, hogy például a 2017-ben érettségizők csupán néhány hónappal a vizsgáik előtt értesültek a követelményekről, holott a szabályok szerint már két évvel korábban tudniuk kellett volna, hogy mi lesz az elvárás. A mostani, várhatóan még nagyobb átalakítást, hasonló előkészítetlenség jellemzi – vélekedett Mészáros Imre, sérelmezve a kormányzati kommunikációt is: azt, hogy őket nem kérdezték meg a témában.

Kiemelte, hogy a béremelésekről alig tudnak valamit. Nem ismert, hogy mi lesz a technikai, adminisztratív dolgozók illetményével. Jelenleg sokan kapják az iskolákban a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimumot, holott a magyar átlagkereset már meghaladja a 400 ezret – jegyezte meg. De a problémák közé sorolta azt is, hogy a pedagógusokat oktatókká minősítenék át.

Arról, hogy pontosan milyen átalakítást tervez a kormány és mekkora káosz van az új szakképzési törvény körül, itt írtunk részletesen:

Káosz a felvételi körül: Palkovicsék reformja miatt törvénysértésben az iskolák

A reformok miatt nemcsak a művészeti képzéseket tartó szakgimnáziumok léte került veszélybe, de a középiskolai felvételit is botrány fenyegeti, ugyanis az eddig ezekre a szakokra beérkezett felvételi jelentkezéseket a szakgimnáziumoknak vissza kellene utasítania. De nem teszik, a kormány sem szerez érvényt az általa módosított törvényeknek, inkább hallgat és félrenéz.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.