Rejtélyes idegen üzenget a ligeti pavilonok ügyében – kiderítettük, ki az

Belpol

Tavaly új bérlőkhöz kerültek a városligeti pavilonok. A cég egyik tulajdonosa pár éve még egy Rogán-közeli vállalkozásban tevékenykedett.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a 2017-ben 300 millióból felhúzott, de az azóta eltelt rövid időben sok hányattatáson átesett városligeti pavilonokkal megint gond van. Mint a közreadott képeinken látszik, az egyikről eltűnt a vakolat, a szigetelés. A Ligetben sétáló, Széchenyi fürdőbe tartó turisták natúrban láthatják a kőművesek illesztési, habarcsolási technikáját.

Alighogy megjelent a cikkünk, jelentkezett egy személy, aki a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben tette szóvá, hogy őt meg sem kérdeztük, pedig elmondhatta volna, hogy a pavilonnál nagy átalakítás várható.

Omlik a friss vakolat

Hol a vakolat?

Fotó: A szerző felvétele

Csakhogy a levélből nem derült ki, hogy a Papp Viktorként bemutatkozó személy kicsoda, milyen minőségben kér helyreigazítást, de az sem világos, hogy pontosan milyen kifogásai voltak a cikkel, hiszen a képek magukért beszélnek, a tények – a vakolat eltűnése, a bezárt üzlethelyiség – pedig makacs dolgok. A levelet nem egy hivatalos, hanem egy gmailes címről kaptuk, a férfi pedig nem tüntette fel, hogy milyen intézmény vagy cég nevében kéri cikkünk helyesbítését. Ezt a levelét nemcsak a Narancs.hu-nak, hanem a cikkünket szemléző hírportáloknak is elküldte.
Mi számos kérdést küldtünk neki, de azóta sem kaptunk tőle semmilyen választ.

Kudarc a sikertörténet?

Fontosnak éreztük, hogy kiderítsük, mi történik a pavilonok körül. Ugyanis a Városliget Zrt. korábban azt hangsúlyozta: az új pavilonok felépítése a Liget megújításának első, szimbolikus lépése. Baán László igazgató 2016-ban azt mondta, ideje eltüntetni a fabódés lufiárusokat, fel kell számolni a Ligethez méltatlan állapotokat. Ennek jegyében húzták fel Feszl Frigyes régi tervei alapján az egyenként 100 millióba kerülő épületeket, amelyeket bérlőknek adtak ki. Nem mindegy tehát, hogy a közvagyon kinek a gondozásában van és hogyan bánik azzal – magyarázatot igényel, ki verte le a vakolatot a közpénzből épített pavilonról.

Csakhogy az utóbbi időben a pavilonok sok viszontagságon mentek keresztül, úgy tűnik, sikerprojekt helyett inkább egy kudarcos beruházásról beszélhetünk. Ugyanis a pavilonokban nyílt boltok, vendéglátós helyek nem voltak elégé vonzóak a Ligetbe látogató budapestiek és a turisták számára. A három pavilonból jelenleg csak a középső üzemel kávézóként, a harmadik – amelyben a 2017-es tavaszi nyitáskor dizájnos ajándéktárgyakat, majd később kürtös kalácsot árultak – szintén zárva.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Nem világos, ki a felelős a mostani állapotokért. Még az előző cikkünk közlése előtt meg is kérdeztük erről a Városliget Zrt.-t, de semmilyen választ nem kaptunk azóta sem.

Kudarcos felújítás a Ligetben: bezártak a 300 milliós pavilonok

Háromszázmillió forintba kerültek a Városliget Zrt. minőségi vendéglátás és ajándéktárgy árusításra hivatott pavilonjai, amelyek mind bezártak. Az épületeket bérlő, offshore-ban is utazó tulajdonosának cége tízmillió feletti veszteséget termelt. Hetek óta egy sem működik abból a három pavilonból az Állatkerti úton, amelyeket a Városliget átszabása keretében szinte az elsőként újítottak fel.

Erre írta azt a titokzatos Papp Viktor, hogy nem azért van zárva a pavilon, mert nincs üzemeltetője. „Ezzel szemben a valóság az, hogy továbbra is mi látjuk el szerződés szerint ezt a feladatot, az épületek a szezonalitás miatt vannak zárva, mert az a tapasztalat, hogy a téli hideg időszakban nagyon lecsökken itt a látogatók száma” – írta a levelében anélkül, hogy elárulta volna kik is az a „mi”. Megnéztük az itt kürtős kalácsot árusító cég, Kató Néni Finomságai Kft. adatait a cégbíróságon, de Papp nevű személlyel nem találkoztunk.

A levélíró azt hangsúlyozta, hogy nem lehullottak az építőanyagok – ahogy mi írtuk –, „hanem nagy erőkkel, sok újdonsággal készülünk az újranyitásra, így a Városliget Zrt. engedélyével, saját költségünkön közönségforgalmi fejlesztéseket építünk be”.

De ki az a Papp Viktor?

A Kató Néni finomságainak honlapján található telefonszámon annyit sikerült megtudnunk, hogy a vakolat nélküli pavilont hetekkel ezelőtt elhagyták, átköltöztek a középen található épületbe – a három 2017-ben átadott pavilon közül ez az egyetlen, ami jelenleg működik. Katóék Papp Viktorra a pavilon főbérlőjeként hivatkoztak, magukra pedig albérlőként.

Az Állatkerti körúton található egy cég, a Liget Pavilon Kft., amelynek Papp Viktor az ügyvezetője. A cég erdetileg Ligeti Lángos Kft. néven indult 2017-es alapításakor, ami egybeesik a pavilonok átadásának évszámával. A városligeti eseményekkel foglalkozó híroldal értesülése szerint tavaly nyáron került a lángosos kezébe a három pavilon működtetése, miután az előző bérlő, a Wo Europe Kft. bedobta a törölközőt.

A Liget Pavilon Kft. tulajdonosai között nem kell sokat keresgélnünk, hogy a Fidesz-kormány megbízásait élvező gazdasági kapcsolatra bukkanjunk. A Liget Pavilon Kft.-nek három tulajdonosa van: Papp, Kun Balázs és Szaplonczay Mátyás. Az utóbbi az Erzsébet téri Fröccsteraszt működtető cég első ügyvezetője volt 2012-2013-ban. A Fröccsterasz Kft. Varga Lajos érdekeltségébe tartozik, akinek zászlóshajója az államtól tömeges megrendelésekhez jutó őrző-védő Valton Security. A Fröccsteraszban egy ideig feltűnt Varga fő üzlettársa, Bessenyei István is. Ő Mesterházy Attila volt MSZP-elnök egykori jóbarátja, Sarka Kata élettársa, Rogán Antal volt főbérlője. (Arról, hogy Bessenyeit és a Rogán-családot a férj és feleség válásáig milyen szoros kapcsolat fűzte össze, itt olvashat.)

Rogán Antal és Cecília Sarka Katáék luxusfészkébe költözött

Összeér, aki összetartozik. Főleg a Felhő utcában. Újabb nagy nevekkel bővült a Felhő utca lakóinak sora. Mint azt korábban megírtuk, a Svábhegy eme apró utcácskájába hatalmas luxusfészket húzott fel Sarka Kata élettársa, Bessenyei István, a Valton kisebbségi tulajdonosa. Ez az a biztonsági cég, amely elképesztő mennyiségben nyeri az állami tendereket.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?