Rejtélyes idegen üzenget a ligeti pavilonok ügyében – kiderítettük, ki az

Belpol

Tavaly új bérlőkhöz kerültek a városligeti pavilonok. A cég egyik tulajdonosa pár éve még egy Rogán-közeli vállalkozásban tevékenykedett.

Nemrég számoltunk be arról, hogy a 2017-ben 300 millióból felhúzott, de az azóta eltelt rövid időben sok hányattatáson átesett városligeti pavilonokkal megint gond van. Mint a közreadott képeinken látszik, az egyikről eltűnt a vakolat, a szigetelés. A Ligetben sétáló, Széchenyi fürdőbe tartó turisták natúrban láthatják a kőművesek illesztési, habarcsolási technikáját.

Alighogy megjelent a cikkünk, jelentkezett egy személy, aki a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben tette szóvá, hogy őt meg sem kérdeztük, pedig elmondhatta volna, hogy a pavilonnál nagy átalakítás várható.

Omlik a friss vakolat

Hol a vakolat?

Fotó: A szerző felvétele

Csakhogy a levélből nem derült ki, hogy a Papp Viktorként bemutatkozó személy kicsoda, milyen minőségben kér helyreigazítást, de az sem világos, hogy pontosan milyen kifogásai voltak a cikkel, hiszen a képek magukért beszélnek, a tények – a vakolat eltűnése, a bezárt üzlethelyiség – pedig makacs dolgok. A levelet nem egy hivatalos, hanem egy gmailes címről kaptuk, a férfi pedig nem tüntette fel, hogy milyen intézmény vagy cég nevében kéri cikkünk helyesbítését. Ezt a levelét nemcsak a Narancs.hu-nak, hanem a cikkünket szemléző hírportáloknak is elküldte.
Mi számos kérdést küldtünk neki, de azóta sem kaptunk tőle semmilyen választ.

Kudarc a sikertörténet?

Fontosnak éreztük, hogy kiderítsük, mi történik a pavilonok körül. Ugyanis a Városliget Zrt. korábban azt hangsúlyozta: az új pavilonok felépítése a Liget megújításának első, szimbolikus lépése. Baán László igazgató 2016-ban azt mondta, ideje eltüntetni a fabódés lufiárusokat, fel kell számolni a Ligethez méltatlan állapotokat. Ennek jegyében húzták fel Feszl Frigyes régi tervei alapján az egyenként 100 millióba kerülő épületeket, amelyeket bérlőknek adtak ki. Nem mindegy tehát, hogy a közvagyon kinek a gondozásában van és hogyan bánik azzal – magyarázatot igényel, ki verte le a vakolatot a közpénzből épített pavilonról.

Csakhogy az utóbbi időben a pavilonok sok viszontagságon mentek keresztül, úgy tűnik, sikerprojekt helyett inkább egy kudarcos beruházásról beszélhetünk. Ugyanis a pavilonokban nyílt boltok, vendéglátós helyek nem voltak elégé vonzóak a Ligetbe látogató budapestiek és a turisták számára. A három pavilonból jelenleg csak a középső üzemel kávézóként, a harmadik – amelyben a 2017-es tavaszi nyitáskor dizájnos ajándéktárgyakat, majd később kürtös kalácsot árultak – szintén zárva.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

Nem világos, ki a felelős a mostani állapotokért. Még az előző cikkünk közlése előtt meg is kérdeztük erről a Városliget Zrt.-t, de semmilyen választ nem kaptunk azóta sem.

Kudarcos felújítás a Ligetben: bezártak a 300 milliós pavilonok

Háromszázmillió forintba kerültek a Városliget Zrt. minőségi vendéglátás és ajándéktárgy árusításra hivatott pavilonjai, amelyek mind bezártak. Az épületeket bérlő, offshore-ban is utazó tulajdonosának cége tízmillió feletti veszteséget termelt. Hetek óta egy sem működik abból a három pavilonból az Állatkerti úton, amelyeket a Városliget átszabása keretében szinte az elsőként újítottak fel.

Erre írta azt a titokzatos Papp Viktor, hogy nem azért van zárva a pavilon, mert nincs üzemeltetője. „Ezzel szemben a valóság az, hogy továbbra is mi látjuk el szerződés szerint ezt a feladatot, az épületek a szezonalitás miatt vannak zárva, mert az a tapasztalat, hogy a téli hideg időszakban nagyon lecsökken itt a látogatók száma” – írta a levelében anélkül, hogy elárulta volna kik is az a „mi”. Megnéztük az itt kürtős kalácsot árusító cég, Kató Néni Finomságai Kft. adatait a cégbíróságon, de Papp nevű személlyel nem találkoztunk.

A levélíró azt hangsúlyozta, hogy nem lehullottak az építőanyagok – ahogy mi írtuk –, „hanem nagy erőkkel, sok újdonsággal készülünk az újranyitásra, így a Városliget Zrt. engedélyével, saját költségünkön közönségforgalmi fejlesztéseket építünk be”.

De ki az a Papp Viktor?

A Kató Néni finomságainak honlapján található telefonszámon annyit sikerült megtudnunk, hogy a vakolat nélküli pavilont hetekkel ezelőtt elhagyták, átköltöztek a középen található épületbe – a három 2017-ben átadott pavilon közül ez az egyetlen, ami jelenleg működik. Katóék Papp Viktorra a pavilon főbérlőjeként hivatkoztak, magukra pedig albérlőként.

Az Állatkerti körúton található egy cég, a Liget Pavilon Kft., amelynek Papp Viktor az ügyvezetője. A cég erdetileg Ligeti Lángos Kft. néven indult 2017-es alapításakor, ami egybeesik a pavilonok átadásának évszámával. A városligeti eseményekkel foglalkozó híroldal értesülése szerint tavaly nyáron került a lángosos kezébe a három pavilon működtetése, miután az előző bérlő, a Wo Europe Kft. bedobta a törölközőt.

A Liget Pavilon Kft. tulajdonosai között nem kell sokat keresgélnünk, hogy a Fidesz-kormány megbízásait élvező gazdasági kapcsolatra bukkanjunk. A Liget Pavilon Kft.-nek három tulajdonosa van: Papp, Kun Balázs és Szaplonczay Mátyás. Az utóbbi az Erzsébet téri Fröccsteraszt működtető cég első ügyvezetője volt 2012-2013-ban. A Fröccsterasz Kft. Varga Lajos érdekeltségébe tartozik, akinek zászlóshajója az államtól tömeges megrendelésekhez jutó őrző-védő Valton Security. A Fröccsteraszban egy ideig feltűnt Varga fő üzlettársa, Bessenyei István is. Ő Mesterházy Attila volt MSZP-elnök egykori jóbarátja, Sarka Kata élettársa, Rogán Antal volt főbérlője. (Arról, hogy Bessenyeit és a Rogán-családot a férj és feleség válásáig milyen szoros kapcsolat fűzte össze, itt olvashat.)

Rogán Antal és Cecília Sarka Katáék luxusfészkébe költözött

Összeér, aki összetartozik. Főleg a Felhő utcában. Újabb nagy nevekkel bővült a Felhő utca lakóinak sora. Mint azt korábban megírtuk, a Svábhegy eme apró utcácskájába hatalmas luxusfészket húzott fel Sarka Kata élettársa, Bessenyei István, a Valton kisebbségi tulajdonosa. Ez az a biztonsági cég, amely elképesztő mennyiségben nyeri az állami tendereket.

Figyelmébe ajánljuk

A Pest megyei nagy pénzrablás története

Mintegy négy éve jött létre az ország első különleges gazdasági övezete Gödön a Samsung-adóbevételek elvonására. A pénzből helyi fideszes szervezetek gazdagodtak, de most, hogy a Fidesz elvesztette többségét a forrásokról döntő Pest megyei közgyűlésben, megszüntethetik az övezetet, a pénz pedig visszakerülhet a most már fideszes vezetésű Gödhöz.