Pintér Sándornak nincs sok ideje, hogy rendbe tegye az egészségügyet

Belpol

Május végével felmondási hullám kezdődhet az egészségügyi dolgozók körében - figyelmeztet Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke.

Múlt szerdán hallgatta meg a parlament népjóléti bizottsága Pintér Sándor belügyminiszter-jelöltet, akihez az oktatáson kívül az egészségügy is kerül az ötödik Orbán-kormányban.

Pintér számos elképzelést vázolt fel az egészségügy megreformálásával kapcsolatban, azt viszont kijelentette, hogy nem kíván gyógyítani és a gyógyító munkában részt venni.

Az egészségügy még a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet ideje alatt került – akkor ideiglenesen – a Belügyminisztérium alá. Erről az időszakról Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy nyilatkozott a Narancs.hu megkeresésére, hogy a kollégák nagyon hiányolták az ápolásvezetést az operatív törzsben. „Rengeteg plusz feladatot kaptak az intézmények dolgozói, ami komoly szervezési munkát igényelt: ki kellett jelölni a veszélyzónákat, komplett osztályokat költöztettek el, más osztályokról vezényeltek át kollégákat” – emlékszik vissza a MESZK elnöke, aki szerint alapvetően hasznos döntés volt a katonaság bevonása az ellátásba, azonban az elején az is extra terheket rótt a kollégákra, hogy betanítsák a katonákat, akik csak ezt követően tudtak érdemben segíteni. „Az elmúlt két év tapasztalata alapján kijelenthetjük, hogy az ápolásvezetésnek azonban nincsen megfelelő rangja és szerepe a magyar egészségügyben” – teszi hozzá Balogh.

Az, hogy az elmúlt két évet túlélte a magyar egészségügyi rendszer, kizárólag a kollégák áldozatos munkájának, rugalmasságának és maximális teherbírásának köszönhető 

- jegyzi meg a kamarai elnök.

A pandémia ideje alatt Balogh értékelése szerint azonban bizonyos szempontból fejlődést is tapasztaltak az egészségügy területén. A mentőszolgálatoknál kiépített informatikai rendszerek, amelyek megkönnyítették a napi munkát, a teljes egészségügy területére kiterjeszthetőek lehetnének. A kamarai elnök reméli, hogy a járvány során szerzett pozitív tapasztalatokat, jól bevált gyakorlatokat a kinevezendő szakpolitikusok komolyan veszik és alkalmazni fogják a jövőben is.

Az, hogy az egészségügy a veszélyhelyzet után is maradt a Belügyminisztériumnál, nem lepte meg a szakdolgozókat. „Várható volt” – jegyzi meg Balogh. 

Szorít az idő

A MESZK-elnök meglátása szerint Pintér Sándor kifejezetten előremutató dolgokat mondott a miniszteri meghallgatásán, amelyekkel  teljes mértékben egyet tud érteni. „A tudósításokból sokadjára kimaradtak azok a részek, amelyekben Pintér kifejezetten a szakdolgozókkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélt” – mondja Balogh, amikor arról kérdezzük, hogy a kamara mit vár el a következő kormányzati ciklusban Pintér Sándortól. Balogh szerint kulcsfontosságú, hogy Pintér „betegközpontú egészségügyről” szólt. „Ezzel mi teljes mértékben azonosulni tudunk, azonban ehhez megfelelő számú és képzettségű, jól megfizetett kolléga kell legyen a rendszerben, akik kifogástalan és biztonságos munkakörülmények között tudják végezni a munkájukat” – magyarázza Balogh.

Véleménye szerint ha ezek az elvárások teljesülnek, akkor a szakdolgozók szívesen maradnának az állami egészségügyi ellátó rendszerben, így lehetne a betegek érdekeit szolgáló egészségügyet létrehozni.

Ehhez azonban nagyon gyors intézkedésekre van szükség. Fogy az idő és fogynak a kollégák is.

Összeségében azonban Balogh úgy látja, hogy Pintér szavai bíztatóak, hiszen elhangzott a meghallgatáson többek között az, hogy a betegellátás során segíteni kell az ágymelletti munkát, a tavaly márciusban életbe lépett jogállási törvényt a szakdolgozói területen javítani kell, és beszélt arról is, hogy béremelésre van szükség. „Pintér Sándor pénzt ugyan nem ígért, de fontosnak tartom, hogy a miniszter úr látja a jogállással kapcsolatos anomáliákat és szándékát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy javítson a helyzeten” – kommentálja Balogh Pintér szavait. A béremelést Balogh elengedhetetlennek tartja, hiszen nagyon kinyílt az olló az orvosok és a szakdolgozók bére között.

Mint ismeretes, május végével lejár az egészségügyben a munkavállalók felmondási tilalma. „Mi nem készítettünk országos felmérést a felmondási hajlandóságról, azonban tudomásunk van róla, hogy több intézményben készülnek tömegesen – több tucatnyian – távozni a hónap végével. Azonban vannak olyan intézmények is, ahol egyelőre nem tapasztalnak jelentősebb felmondási szándékot a kollégák körében” – mondja Balogh.

Kértük a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is, hogy reagáljanak a Pintér Sándor meghallgatásán elhangzottakra, azonban a MOK sajtóosztálya elutasította megkeresésünket. Mint írták, a MOK hivatásrendi köztestület, nem politizál, hanem egyeztetett szakmai ajánlásokat tesz közzé, ezért kérdéseinket nem tudják kommentálni.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk