Pintért és Szijjártót kérdezné a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a PCR-tesztek megsemmisítéséről

Belpol

Pintér Sándor belügyminisztert és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezi a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a testület december 9-i ülésén arról, hogy a járványkezelés és Covid-tesztek megsemmisítése milyen nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.

A bizottság ülésének napirendjére a járványkezeléssel kapcsolatos kritikák és kérdések az utóbbi másfél évben nem kerültek fel - mondta a Narancs.hu-nak Stummer János. A nemzetbiztonsági bizottság elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban kiderült: közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le és semmisít meg az állam. Az Országos Kórház Főigazgatóság a Jelen című lapnak a részletekkel kapcsolatos kérését azzal utasította el, hogy az "ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék".

A jobbikos politikus szerint ezidáig azért nem lehetett szó a testület ülésein a járványkezelés nemzetbiztonsági szempontjairól, mert a fideszes többség vagy bojkottálja az ülést, amely így határozatképtelen lenne, vagy, ha mégis összeül a bizottság, akkor az e témát érintő napirendi pontot szavazzák le. Stummer János ugyanakkor azt ígérte, a grémium következő, december 9-i ülésén más lesz a helyzet. Akkor ugyanis a szolgálatokért felelős két miniszter, Pintér Sándor belügy-, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásra kerül sor. Ennek keretében pedig kérdéseket lehet majd feltenni nekik a kormány járványkezelésével, kommunikációjával, valamint a PCR-tesztek megsemmisítésével kapcsolatban. Stummer hozzátette, a magyar elhárítás vezetőit is megkérdezik e témakörben az ülésen.

„Nem csupán a tesztek most nyilvánosságra került megsemmisítése, hanem tágabb értelemben a kormány járványkezelésének egésze súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel”

– fogalmazott a Jobbik politikusa. (Anyagunk még Kövér László titkosszolgálati vezetők előtt mondott beszédének nyilvánosságra kerülése előtt készült. Mint arról lapunk is beszámolt, az Országgyűlés elnöke szerint a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot ma Magyarországon az ellenzék jelenti.) A Covid-tesztek megsemmisítésének érdekessége, mint arról Duda Ernő virológus beszélt a napokban a szeged.hu-nak, hogy egy PCR-készlet öt-hat komponensből áll, így a megsemmisítés helyett az egyik komponenst kellett volna kicserélni egy másikra. Ez akár fél-egy nap alatt elvégezhető lett volna. 

A jobbikos politikus arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány első hullámában, tavaly tavasszal, a Belügyminisztériumban tartott operatív törzsi értekezletekre meghívták az ellenzék több országgyűlési képviselőjét, döntően azokat, akik nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak. Így Stummer mellett jelen volt ezeken a megbeszéléseken a DK-s Vadai Ágnes, az MSZP-s Harangozó Tamás és Molnár Zsolt. „Ám az első hullám után már egyetlen egyszer sem invitálták ezekre az eseményekre az ellenzéki politikusokat, noha már a negyedik felvonásnál tartunk. Azért ez mindenképpen elgondolkodtató és alighanem Orbán Viktor utasítását kell e mögött keresni” – mondta Stummer János, aki szerint a kormány járványügyi adatszolgáltatása elégtelen és felháborító. Nem adnak érdemi és értékelhető tájékoztatást az embereknek, de hasonlóan járnak el az ellenzék tagjaival, polgármesterekkel is. Így a településvezetők nem tudják, mi a valós helyzet az adott városban vagy községben.  

A bizottsági elnök azt is kifejtette portálunknak, hogy posztjából kifolyólag a nemzetbiztonsági szolgálatok számos jelentését kapja meg. „A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól kapott hírszerzői anyagokban nagyon részletes és szakmailag érdekes jelentéseket olvastam távoli és egzotikus országok járványhelyzetéről és -védekezéséről, stratégiájukról és a várható következményekről. Ez bizonyára nagyon hasznos, de én a legtöbb magyarral együtt mégiscsak azt szeretném tudni, mi a helyzet a Kazincbarcika és Zalaszentgrót, valamint Battonya és Nemesmedves közötti térségben” – mondta az ellenzéki politikus.

Lapunknak egy másik, korábban nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó, ma már nem aktív, név nélkül nyilatkozó politikus is elmondta véleményét a tesztek megsemmisítéséről. „Az elmúlt évek magyar politikai történései során nem tudok annál nagyobb kockázattal járó nemzetbiztonsági kérdést, minthogy a napokban a szavatossági idő lejártára hivatkozva 5 milliárd forint értékben Covid-teszteket semmisítettek meg. Ez a magyar lakosok egészségét súlyosan befolyásolja, így szó szerint nemzet biztonságát veszélyezteti, ami mellett aligha lehet elmenni szó nélkül” – mondta. Hozzátette, ehhez képest említésre sem méltó, hogy az állambiztonsági szolgálat 1977-ben hány hazánkban tanult vietnámi diákok szervezett be. Sőt megítélése szerint még a nyáron kipattant és a hazai közéletben óriási hullámokat vető Pegasus-ügy is eltörpül e mellett.

(Címlapképünk illusztráció)

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.