Pintért és Szijjártót kérdezné a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a PCR-tesztek megsemmisítéséről

Belpol

Pintér Sándor belügyminisztert és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is megkérdezi a nemzetbiztonsági bizottság elnöke a testület december 9-i ülésén arról, hogy a járványkezelés és Covid-tesztek megsemmisítése milyen nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel.

A bizottság ülésének napirendjére a járványkezeléssel kapcsolatos kritikák és kérdések az utóbbi másfél évben nem kerültek fel - mondta a Narancs.hu-nak Stummer János. A nemzetbiztonsági bizottság elnökét annak kapcsán kérdeztük, hogy a napokban kiderült: közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le és semmisít meg az állam. Az Országos Kórház Főigazgatóság a Jelen című lapnak a részletekkel kapcsolatos kérését azzal utasította el, hogy az "ellátás biztonsági szempontból döntés előkészítését megalapozó olyan stratégiai adatok, amelyek további jövőbeli döntések megalapozását is szolgálják, valamint amelyek megismerése az Állami Egészségügyi Tartalékot kezelő szerv feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetnék".

A jobbikos politikus szerint ezidáig azért nem lehetett szó a testület ülésein a járványkezelés nemzetbiztonsági szempontjairól, mert a fideszes többség vagy bojkottálja az ülést, amely így határozatképtelen lenne, vagy, ha mégis összeül a bizottság, akkor az e témát érintő napirendi pontot szavazzák le. Stummer János ugyanakkor azt ígérte, a grémium következő, december 9-i ülésén más lesz a helyzet. Akkor ugyanis a szolgálatokért felelős két miniszter, Pintér Sándor belügy-, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásra kerül sor. Ennek keretében pedig kérdéseket lehet majd feltenni nekik a kormány járványkezelésével, kommunikációjával, valamint a PCR-tesztek megsemmisítésével kapcsolatban. Stummer hozzátette, a magyar elhárítás vezetőit is megkérdezik e témakörben az ülésen.

„Nem csupán a tesztek most nyilvánosságra került megsemmisítése, hanem tágabb értelemben a kormány járványkezelésének egésze súlyos nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel”

– fogalmazott a Jobbik politikusa. (Anyagunk még Kövér László titkosszolgálati vezetők előtt mondott beszédének nyilvánosságra kerülése előtt készült. Mint arról lapunk is beszámolt, az Országgyűlés elnöke szerint a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot ma Magyarországon az ellenzék jelenti.) A Covid-tesztek megsemmisítésének érdekessége, mint arról Duda Ernő virológus beszélt a napokban a szeged.hu-nak, hogy egy PCR-készlet öt-hat komponensből áll, így a megsemmisítés helyett az egyik komponenst kellett volna kicserélni egy másikra. Ez akár fél-egy nap alatt elvégezhető lett volna. 

A jobbikos politikus arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány első hullámában, tavaly tavasszal, a Belügyminisztériumban tartott operatív törzsi értekezletekre meghívták az ellenzék több országgyűlési képviselőjét, döntően azokat, akik nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak. Így Stummer mellett jelen volt ezeken a megbeszéléseken a DK-s Vadai Ágnes, az MSZP-s Harangozó Tamás és Molnár Zsolt. „Ám az első hullám után már egyetlen egyszer sem invitálták ezekre az eseményekre az ellenzéki politikusokat, noha már a negyedik felvonásnál tartunk. Azért ez mindenképpen elgondolkodtató és alighanem Orbán Viktor utasítását kell e mögött keresni” – mondta Stummer János, aki szerint a kormány járványügyi adatszolgáltatása elégtelen és felháborító. Nem adnak érdemi és értékelhető tájékoztatást az embereknek, de hasonlóan járnak el az ellenzék tagjaival, polgármesterekkel is. Így a településvezetők nem tudják, mi a valós helyzet az adott városban vagy községben.  

A bizottsági elnök azt is kifejtette portálunknak, hogy posztjából kifolyólag a nemzetbiztonsági szolgálatok számos jelentését kapja meg. „A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattól kapott hírszerzői anyagokban nagyon részletes és szakmailag érdekes jelentéseket olvastam távoli és egzotikus országok járványhelyzetéről és -védekezéséről, stratégiájukról és a várható következményekről. Ez bizonyára nagyon hasznos, de én a legtöbb magyarral együtt mégiscsak azt szeretném tudni, mi a helyzet a Kazincbarcika és Zalaszentgrót, valamint Battonya és Nemesmedves közötti térségben” – mondta az ellenzéki politikus.

Lapunknak egy másik, korábban nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó, ma már nem aktív, név nélkül nyilatkozó politikus is elmondta véleményét a tesztek megsemmisítéséről. „Az elmúlt évek magyar politikai történései során nem tudok annál nagyobb kockázattal járó nemzetbiztonsági kérdést, minthogy a napokban a szavatossági idő lejártára hivatkozva 5 milliárd forint értékben Covid-teszteket semmisítettek meg. Ez a magyar lakosok egészségét súlyosan befolyásolja, így szó szerint nemzet biztonságát veszélyezteti, ami mellett aligha lehet elmenni szó nélkül” – mondta. Hozzátette, ehhez képest említésre sem méltó, hogy az állambiztonsági szolgálat 1977-ben hány hazánkban tanult vietnámi diákok szervezett be. Sőt megítélése szerint még a nyáron kipattant és a hazai közéletben óriási hullámokat vető Pegasus-ügy is eltörpül e mellett.

(Címlapképünk illusztráció)

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?