Az eredeti tervekhez képest bő húszmilliárd forinttal költ többet a kormány 2026-ig a Budapest–Belgrád vasút fejlesztésére – vette észre a Telex a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben. Erről a kormány 1090/2023. számú határozata rendelkezik, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök írt alá.
A döntést „a végrehajtás során felmerülő többletfeladatok elvégzésével” indokolják, amit a központi költségvetés terhére kívánnak finanszírozni. Eszerint a pénzügyminiszter és az építési miniszter feladata, hogy a következő négy évben találjon a büdzsében 20,32 milliárd forintot. Már az idén majdnem hárommilliárd forintot kell erre a célra biztosítani.
A kormány több ponton hozzányúlt a tavaly áprilisban elfogadott műszaki tartalomhoz is, módosította vagy törölte az akkori „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények” lista összesen kilenc elemét.
Hogy itt a melléklet nevében szereplő „települési igényeket” adták le a helyi önkormányzatok, vagy a kormány a megkérdezésük nélkül, pénzügyi kényszer miatt döntött a változtatásról, nem derül ki a csütörtöki határozatból. A korábbihoz képest viszont megjelent két új tétel is a mostani rendeletben:
- A vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia),
- Katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon).
A Telex emlékeztetett, Az Investigate Europe újságírói két éve végigjárták Budapesttől a pireuszi kikötőig azt a vasútvonalat, amin a Budapest–Belgrád-vonal is fekszik, hogy megnézzék, milyen úton jönnek majd a kínai áruval megpakolt tehervonatok. A szerbek elárulták, amit a magyar kormány tíz évig titkolna: a várt forgalomnövekedésből ki tudták számolni, mikor térülhet meg a beruházás. Körülbelül 979 év múlva.
