Bár egy sor állami beruházás parkolópályára került az elszabadult gázár miatti takarékosság révén, ebbe a körbe nem tartozik bele a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi fejlesztése, az, amelynek adatait tíz évre titkosították, a kínai partner kérésére.
A Népszava idézi Palkovics László technológiai és ipari minisztert, aki augusztusban Kiskőrösön azt mondta: „ez egy referenciaprojekt, mivel ez az első kínai-magyar fejlesztés, amelyet az Európai Unió szabályai szerint Magyarországon kínai partnerekkel közösen hajtanak végre”.
A beruházás célja, hogy 2025-től a Kínából Európába tartó áruk a görögországi kikötők érintésével Magyarországon keresztül érjék el úti céljukat. A kivitelezésre egyedül pályázott a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, felcsúti székhelyű RM International Zrt. és a China Railway Magyarország Kft. konzorciuma, 750 milliárdos ajánlattal.
A Népszava azt tapasztalta, hogy nem csak a beruházás, hanem a hozzá kötődő kisajátítási eljárás információi is titkosak. A lap újságírója szeretett volna részt venni egy taksonyi szántóföld kisajátítási eljárásán, de a biztonsági őr megállította, és telefonon megkérdezte, mit tegyen. A döntés: nem mehet be az újságíró. Aki persze szóvá tette, hogy a végzésben nem szerepelt, hogy ez zárt tárgyalás lesz, de a biztonsági őr közölte: most már az.
A kormány több száz ingatlant jelölt ki a megépítendő vasútvonal nyomvonalán. Az eljárásokat a MÁV a Juharos ügyvédi irodára bízta. Az iroda Juharos Réberté, ő a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, Józsefvárosban önkormányzati képviselő.
A törvény szerint az iroda kezdeményezi az illetékes kormányhivatalnál, rendeljen ki igazságügyi szakértőt, állapítsa meg, mennyi kártalanítási összeg jár az ingatlanért. Az ügyvédi iroda ez alapján tesz ajánlatot a terület tulajdonosának. Ha az ajánlatot elfogadja a tulajdonos, szerződést kötnek, kifizetik a vételárat. Ha nem felel meg az ajánlott összeg, kisajátítási eljárás indul, amelyben az ingatlan tulajdonosa kérheti új szakértő kirendelését, de ennek költségét ő előlegezi meg, és a pénzt csak akkor kapja vissza, ha az új szakvéleményt elfogadja a kormányhivatal. Ha nem fogadja el, várhatóan ugyanazt az árat határozza meg, amit az ügyvédi iroda ajánlott. Az ingatlantulajdonos is, a MÁV is fordulhat bírósághoz, de ez az eljárás nem akadályozza a beruházást, csak a kártérítés összege marad kérdés.
A Népszava arról ír, hogy Taksonyban 154 érintett ingatlan tulajdonosai közül 31 utasította vissza az ajánlatot. Egy fórumon az egyik tulajdonos azt mondta, nagyon látszik, hogy a vasút hitelből épül, mert a kisajátított föld értékét is úgy kezelik. Más beruházásnál hasonló értékű földekért többet fizetett az állam.
Kelebia község idén márciusban elfogadta a MÁV ajánlatát, közel 3000 négyzetméter erdőért kapott 1,316 millió forintot, négyzetméterenként tehát 440 forintot. Kiskőrösön egy külterületi földdarab négyzetméteréért 555 forint járt, igaz, a belterületen 1685 és 22 ezer forintos négyzetméterárat is fizetett a vasúttársaság.
A Népszava kérdéseire, amelyek a kisajátításkor ajánlott vételárakra, az eddig megszerzett ingatlanok számára vonatkozott, a MÁV Zrt. azt válaszolta, a „Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló 2020. évi XXIX. törvény alapján kiemelten közérdekű beruházásnak minősül”.
