Az új uniós ciklus forrásaiból csak a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) közel 1300 milliárd forintot oszt szét a kormány vidéki városok és kistelepülések között. Ebből az összegből nagyjából 500 milliárd forint megy a Modern Városok Program fejlesztéseire; erre a megyei jogú városok pályázhattak, a támogatási szándéknyilatkozatokat Orbán Viktor írta alá a polgármesterekkel. A maradék majd’ 800 milliárd forintot – mivel Pest megye a kedvező gazdasági helyzete miatt nem részesülhet e keretből – 18 megye települései között dobja szét a kormány a mára teljesen jelentéktelenné vált megyei önkormányzatok közbeiktatásával. A pénz jelentős részét már utalják az eddig nyertes településeknek, de van még egy második pályázati kör, ennél a közeljövőben döntenek az irányító hatóság és a megyei önkormányzatok.
A TOP megyei forrásaira némi késés után tavaly jelentek meg a pontos kiírások. Megyénként nagyjából 15 témában lehetett pályázni, elsősorban helyi gazdaságélénkítésre, foglalkoztatási és infrastruktúra-fejlesztésre, önkormányzati épületek felújítására, leromlott városi területek rehabilitációjára és szociális alapszolgáltatások bővítésére. A megyei jogú városok kivételével minden település indulhatott, a beadványokat az első körben a Nemzetgazdasági Minisztérium által kijelölt szakértők minősítették. Ezt követően az irányító hatóság, vagyis a minisztérium küldte el a megyei önkormányzatoknak a döntési javaslatokat. Idáig nagyjából nyomon is követhető a folyamat, amelyet a 2014–2020-as időszak európai uniós alapokból származó támogatások felhasználási rendjéről szóló kormányrendelet is szabályoz. A problémák – és sokak szerint a legnagyobb visszaélések – akkor kezdődtek, amikor a megyei önkormányzatok szintjére került az ügy. Azt, hogy pontosan mi történt, nehéz rekonstruálni, ugyanis minden egyes érintettel, így a megyei önkormányzati képviselőkkel is titoktartási nyilatkozatot írattak alá.
Nagyon gyanús
Számos polgármesterrel, megyei önkormányzati képviselővel, ellenzéki politikussal, területfejlesztési és pályázatíró szakemberrel beszéltünk a megyei TOP-források első körös szétosztásáról, mely döntések után szinte mindenütt azt tapasztalták a nyilatkozók, hogy nem kizárólag a szakmaiság és a rászorultság, hanem irányított politikai érdekek szerint bírálták el a települési pályázatokat. A megyei önkormányzatokhoz elkerült bírálati anyagokat még azok sem látták, akik benne voltak abban a helyi bizottságban, amely előkészítette a közgyűlés elé kerülő határozati javaslatot. Több megyei forrásunk is arról számolt be, hogy mindenhol létrehoztak egy-egy ilyen testületet; olyannal is beszéltünk, aki helyet kapott ilyen bizottságban, de a pályázatok pontos tartalmát és azok szakmai bírálatát nem látta, csak azt, hogy melyik település melyik kódszámú pályázatáról van szó, és hogy támogatásra javasolt-e, vagy sem. A titoktartási szerződés miatt névtelenséget kérő forrásunk szerint az egész puszta formaság volt, az eléjük letett lista változatlan maradt, ők nem bíráltak felül semmit, mehetett az egész a közgyűlés elé. Ezután jött a szavazás, a megyei önkormányzatok mindenhol fideszes többségű közgyűlése döntött a minden esetben zárt ülésen tárgyalt előterjesztésről.
Az általunk megkérdezett megyei önkormányzati képviselők mindegyike arról számolt be, hogy az előterjesztéseket eleve későn ismerhették meg, és az azokban szereplő információk finoman szólva sem voltak alkalmasak arra, hogy felelősen dönthessenek – holott hatalmas összegekről van szó. A közgyűlés tagjai – az ellenzékiek biztosan, de beszéltünk kormánypárti politikusokkal is – igazából azt sem tudták, hogy miről szavaznak. Az előterjesztésekben sok helyen fel sem voltak sorolva a támogatott, a részben vagy teljesen elutasított pályázatok. Az már kivételesnek számított, ahol egyenként szavaztak a települési pályázatokról – mint Bács-Kiskunban és Nógrádban –, de ott is csak kódszámokat ismerhettek meg, amiből sok mindenre nem tudtak következtetni. (A szavazás nagyjából így nézett ki: a pályázati kódszám TOP.1.4.1-15 – tessenek szavazni!) Volt olyan megye is, ahol a napirendi pont megvitatásakor kivetítőn mutatták be, mit kell megszavazni, és a képernyőn szintén csak a kódszámok szerepeltek – jobb esetben összegek is –, azaz lehetetlen volt azonosítani, melyik település anyagáról van szó. Sehol semmilyen háttéranyagot nem osztottak ki arról, hogy mely települések mire és miért kapják meg a pénzt, holott az említett kormányrendelet szerint a döntési javaslatnak legalább tartalmaznia kellett volna a támogatás összegét, ha kevesebb a megítélt pénz, mint amire pályáztak, akkor a csökkentés mértékét, elutasítás esetén pedig az erre „irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását”.
Aki szerette volna megismerni a pályázatok tartalmát és a döntések indoklását, azt igyekeztek ellehetetleníteni. Például az MSZP-s Boldvai László bejelentkezett a megyei önkormányzatnál, hogy képviselőként látni szeretné a dokumentumokat. A politikus lapunknak elmondta: a pénteki szavazás előtt szerdán jelezték neki, hogy csütörtökön betekinthet az anyagba, menjen be az önkormányzat salgótarjáni épületébe. Ott viszont egy üres szoba várta az asztalon egy laptoppal, amihez ő nem nyúlhatott, csakis a mellé kirendelt ügyintéző kezelhette a gépet, még görgetni is csak neki volt szabad. „Több ezer oldalt eleve lehetetlen ilyen rövid idő alatt megismerni, de az, hogy még hozzá sem nyúlhatok a számítógéphez, teljes komédia. Végül kijöttem, mert ennek így semmi értelme nem volt, és természetesen a szavazásnál is kivonultunk, mivel ez az egész eljárás elfogadhatatlan” – mesélte Boldvai. Ellenzékiek egyébként több helyen is – csak amiről mi tudunk: a nógrádiakon túl Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Somogy és Baranya megyékben – részben vagy teljesen bojkottálták a szavazást, illetve tartózkodtak a teljesen átláthatatlan döntési folyamat miatt.
Csak aki „megérdemli”
Mivel az általában tavasszal született megyei közgyűlési határozatok során a képviselők egyáltalán nem vagy csak alig tudták azonosítani, mely települési pályázatok nyertek és melyeket utasították el, csak később rakták össze, hogy milyen érdekkör kegyeltjei jártak jól. A harangot először Berkecz Balázs verte félre. Az Együtt alelnöke májusban tette közzé a blogján, hogy információi szerint Nagy Csaba, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke – egyben a megyei Fidesz első embere – tavaly baranyai vezetőkkel már informálisan egyeztetett a megyei TOP-forrásokról, és a nem fideszes polgármestereknek jelezte, hogy nem lesz sok esélyük az első körös kiírás során, talán akkor, ha a megyei önkormányzattal konzorciumban próbálkoznak. (Több megyéből is hasonlókról értesültünk; néhol a fideszes országgyűlési képviselők tartottak tájékoztatókat a polgármestereknek a TOP-pályáztatásról, és az ellenzékieknek nyíltan azt ajánlották, hogy a megyével együtt pályázzanak, ellenkező esetben nemigen rúgnak labdába.) Az elbírálás után kiderült: a független vezetésű Szigetvár tizenegy benyújtott pályázatából csak az a kettő nyert, amely a megyével konzorciumban készült, továbbá a szintén független Siklós is csak két pályázattal nyert, míg a szocialista polgármester vezette Sellye egyet sem. Ezzel szemben a fideszes fellegvárként számon tartott Mohács tíz pályázata nyert összesen 4 milliárd forint uniós forrást, a szintén kormánypárti Komló több mint 2 milliárdot, míg Bóly 1,34 milliárd forintot kapott csak az első pályázati körben – a kétfordulós pályáztatás megyei összkerete 38 milliárd forint.
A szigetvári önkormányzatnál főépítészként dolgozó Berkeczet néhány hete kirúgta Vass Péter polgármester, aki MSZP-s és DK-s támogatással nyert 2014-ben. Az Együtt politikusa szerint fideszes nyomásra távolította őt el a városvezető, egyebek közt annak reményében, hogy a területfejlesztési pénzek második köréből többet kaphat majd a város. (A baranyai TOP-források visszaélésgyanús kiosztásáról nemrég a magyarnarancs.hu-n írtunk részletesen a Kiakadtak Baranyában: a fideszes városokhoz ömlöttek a pályázati milliárdok című cikkünkben.)
Először a Magyar Nemzet és Bod Tamás, az Együtt gyulai önkormányzati képviselője (volt kollégánk) hívta fel a figyelmet a TOP-források elosztásának Békés megyei anomáliáira: Simonka György fideszes országgyűlési képviselő falujába, az ötszáz lakossal sem rendelkező Pusztaottlakára 1,3 milliárd forint került. Ebből a pénzből 250 millió jut egy kerékpárosturista-központra, 600 millió a helyi vadaspark felturbózására, és 450 millió forintból fejlesztik a település ipari parkját. Mindez nem rossz teljesítmény ahhoz képest, hogy az első körben beadott és végül sikeres pályázatokra összesen 18,3 milliárd forintot fizetnek ki a megyében. Egyébként Békésben is „vakon” döntöttek, azaz a képviselők a pályázatok ismerete nélkül szavaztak. Ráadásul a megyei közgyűlés elnöke jó ismerőse Simonkának: Ruck Márton korábban vezetőként dolgozott egy olyan cégnél, amelynek a fideszes honatya tulajdonosa és ügyvezetője volt. (Nemrég Polt Péter legfőbb ügyész arról tájékoztatta az LMP-s Hadházy Ákost, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak egy olyan ügyben, amelyben érintettek lehetnek a békési politikus rokonai, illetve korábbi és jelenlegi cégei.)
Mínusz az ellenzékinek
A szabálytalanságok miatt Dombóvár baloldali, a Természetesen Dombóvár Közéleti Egyesület színeiben megválasztott polgármestere egyebek közt az OLAF-hoz és az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatósághoz fordult (ennek a kormány által meghatározott európai uniós és más nemzetközi támogatások ellenőrzése a feladata). Szabó Loránd szerint egyértelmű, hogy az ellenzéki vezetésű várost szándékosan hozták hátrányos helyzetbe, s lapunknak azt is elmondta, hogy a 27,5 milliárd forintos kerethez jutó Tolna megyében politikai jutalmazásra is használják a TOP-forrásokat, miközben a kialakított rendszer a csalást szolgálja. A megyei szabálytalanságok nem akadnak fenn az irányító hatóság és az ellenőrző szervek rendszerén, miközben ők többször is jelezték a problémákat. A Tolna megyei pályázatok értékelési szempontjai között szerepelt egy furcsa részlet, amely szerint akár öt extra pont is adható olyan pályázatokra, amelyeket aprófalvak adtak be, vagy olyan városok, amelyek a Duna- és a Sió-mente maximum 20 kilométeres körzetében találhatók. Tolna megyében így egyetlen város esett ki a körből, a hátrányosabb helyzetű térségben elhelyezkedő Dombóvár. „Már a kiírásnál próbáltam jelezni a Tolna Megyei Önkormányzatnak és az NGM-nek, hogy ez Dombóvárra nézve diszkriminatív. Kiderült, hogy a területi alapú szempontrendszer külön a megyei közgyűlési elnök javaslata és döntése alapján került bele pályáztatásba” – mesélte Szabó, aki elmondta, volt olyan pályázat, amelynél a bírálati összpontszám 47 volt, így ezen ők eleve 11 százalékos hátránnyal indultak. A több mint egy tucat dombóvári pályázat közül két szegregátumhoz kapcsolódó fejlesztés kapott támogatást, valamint annak a gimnáziumnak a felújítása, ahol a megyei önkormányzatot vezető Fehérvári Tamás tanult, és ahol az édesapja emléktáblája is megtalálható. Fehérvári egyébként dombóvári, ennek ellenére – mint ahogy a többi megyei fideszes képviselő – ő is nemmel szavazott a város legtöbb pályázatára.
A szocialista vezetésű Ajka sem járt jobban, mint azt a város alpolgármesterétől megtudtuk: 14 pályázatukból mindössze kettő nyert, ezek összértéke nagyjából 330 millió forint. Horváth József szerint ez azért is furcsa, mert Veszprém megye fideszes vezetésű városai közül az Ajkával nagyjából azonos lélekszámú Pápára a TOP-forrásokból 4,25 milliárd forint jut. A 20–21 ezres Várpalota 2,2 milliárdnak örülhet, de nem panaszkodhat Sümeg (1,8 milliárd forint), és a mindössze 6700 lakosú Zirc sem (1,3 milliárd). A félezernél alig valamivel több állandó lakosú Ábrahámhegy is 320 millió forinthoz jutott, nagyjából annyihoz, mint a 30 ezres Ajka. Horváth tagja a megyei önkormányzat közgyűlésének, ahol az MSZP-s képviselők hiába kérték, hogy a testület külön szavazzon a támogatott és az elutasított pályázatokról, a kormánypárti többség ezt nem engedte. Ezután a baloldaliak kivonultak az ülésről, amit a megyei közgyűlés fideszes alelnöke, Fenyvesi Zoltán úgy kommentált, hogy ezzel az ajkai pályázatokat nem támogatták a szocialisták, köztük Horváth alpolgármester sem. Ez a fideszes „érvelés” más megyékben is előkerült, hogy ti. a nemmel szavazó vagy tartózkodó képviselők valójában a fejlődés ellen vannak – miközben arról szó sem esik, hogy a törvénytelenségek miatt akadt ki az ellenzék. Fenyvesi egy sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy szerinte azért nem nyert többet Ajka, mert a városnak és a polgármesternek rossz az érdekérvényesítő képessége, majd ezután mondta azt az ajkai televíziónak, hogy egyáltalán nem politikai, hanem kizárólag szakmai döntések születtek a pályázatok elbírálásakor. Ezt azzal próbálta igazolni, hogy a fideszes Várpalota is több pályázatot adott be, és végül csak ötöt nyertek el. Azt már nem tette hozzá, hogy ez az öt pályázat összesen 2,2 milliárd forintot ér a városnak.
Furcsa helyzetbe került a bő 12 ezer lakosú Nyírbátor is, amely a második legnagyobb iparral rendelkező település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza után. Ők is kimaradtak a pénzosztásból. Két kisebb értékű pályázatuk ugyan nyert, de a legfontosabb anyagukat, az ipari park fejlesztésére beadottat azzal az indoklással nem támogatták, hogy az nem illeszkedik a megye területfejlesztési koncepciójába. A pályázatot a megyei önkormányzattal konzorciumban készítették el, a dokumentumokon ott van a megyei közgyűlés elnökének aláírása is, tehát részben a saját pályázatát ítélte a megye szakmailag nem megfelelőnek. Az elmarasztaló döntésben szerepe lehetett annak, hogy Veres János korábbi szocialista pénzügyminiszter és országgyűlési képviselő a kétezres évek elején polgármestere is volt a városnak, jelenleg pedig ott ül Nyírbátor MSZP-s többségű képviselő-testületében, és tagja a megyei önkormányzatnak is.
Máté Antal, Nyírbátor független polgármestere a Narancsnak elmondta, a jelenlegi ipari parkjuk megtelt, feltétlenül bővíteni kellene, és ehhez olyan infrastrukturális beruházások szükségesek, amelyek az ott működő vállalkozásokat még jobban kiszolgálnák. „Jelenleg is négy gyár épül, és több mint száz településről járnak ide dolgozni munkavállalók, de úgy tűnik, ez nem volt szempont a döntés során” – hangsúlyozta Máté Antal. Nyírbátor közelében két település is kapott jelentős forrásokat ipari park fejlesztésére, ezek közül a 661 millióhoz jutó Nagykállónak van már ipari parkja, csakhogy az majdnem üres. A másik nyertes település (328 millió forint) pedig az a Nyírbogát, ahol Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő felesége a polgármester. A 3 ezer fős település kerékpárút fejlesztésére is kapott 399 milliót, védőnői szolgálat kialakítására 56,4, szociális alapszolgáltatások fejlesztésére 147,6, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére 16,5, belvízelvezető rendszerre 99 milliót. Vagyis összesen több mint 1 milliárd forint ment Simonné településére.
A nyírbátori ipari park és több más vesztes pályázatuk miatt Veres János panaszos levelet írt Oláh Gábornak, az NGM regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárának. A nyírbátori anyagokat elutasító döntéseknél Veres külön kitért arra, hogy azért sem lehet jogos a határozatban szereplő indoklás, miszerint a nem támogatott pályázatoknál „(…) nincs meg a megyei fejlesztési és a pályázati célok összhangja”, mert a megye stratégiai programja azt rögzíti, hogy külön prioritás a megye „versenyképes decentrumainak fejlesztése”, és az egyik ilyen decentrum éppen Nyírbátor. A helyettes államtitkár válaszában azt írta, hogy a nyírbátori pályázatokat a megyei önkormányzatnál gáncsolták el, és elrendeli a felülvizsgálatot. (A minisztériumot mi is megpróbáltuk faggatni a kérdésről, de egyértelmű válaszok helyett a kormany.hu-n megjelent összefoglaló linkjét és néhány további kormányzati oldal elérhetőségét küldték el, meg egy néhány soros általános ismertetőt.)
Brüsszelig mentek
Közben elindult a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program második körös pályáztatása, amelynek során – várhatóan augusztusban – az eddig ki nem osztott pénzek találnak gazdára. Sok polgármester abban bízik, hogy ha az első körben le is maradtak (és szinte minden megyében ebben a körben döntöttek a nagyobb pénzekről), most talán nekik is csurran-cseppen még valami. A többségük ezért sem háborog nyilvánosan; attól félnek, ha kritizálják a pénzosztókat, végképp elszáll minden esélyük. Beszéltünk olyan településvezetővel is, aki elmondta, ő új pályázatot nem ad be, mert az első körben is hitegették; nagyjából 1,5 millió forintot költöttek az előkészületekre, ám nem nyertek. Pedig úgy pályáztak egy helyi óvodaépület felújítására, hogy a megyei önkormányzat által ajánlott pályázatírót kérték fel, és még az energetikai és statikai felmérést is olyan szakemberrel kellett megcsináltatniuk, akit a megyéről javasoltak.
Akik nem lapítanának, azok közül is sokan zsákutcába kerültek, hiszen egyelőre senki sem kapta meg az elutasító határozatokat – jóllehet a támogatói nyilatkozatokat már szinte mindenhol aláírták a települési polgármesterekkel. Az elutasító határozatok minden bizonnyal csak akkor fognak megérkezni, ha már minden pénzt kiosztottak. Ennek azért van jelentősége, mert addig nem fordulhatnak jogorvoslatért a nem támogatott falvak és városok, amíg nincs a kezükben a bizonyíték, amit befogadhatnak a hatóságok. Ha a források elköltése után születnek is bírósági ítéletek, gyakorlatilag semmi esély sem lesz a pénzbeli kártérítésre.
A pályáztatás folyamatát már az Európai Bizottság is vizsgálhatja, információink szerint a közelmúltban több ellenzéki polgármester is Brüsszelbe utazott, ahol találkoztak bizottsági ellenőrökkel. Az OLAF-hoz is több beadvány érkezett már, és úgy tudjuk, kapott levelet a témában Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa is. A Baranya megyei pénzosztások miatt – az illetékes kormányhivatalnak benyújtott törvényességi felügyelet kérésén túl – az Együtt a Legfőbb Ügyészségen tett feljelentést költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával (az ügy a Baranya Megyei Főügyészséghez került), s a Békés megyei pályáztatás ügyében is készül a feljelentés.
| Felcsúti tó uniós pénzből Ahogy arról a magyarnarancs.hu-n beszámoltunk (Hiába, Brüsszel megállíthatatlan) , a Fejér megyei TOP-keretből Felcsút 234,9 millió forintot kapott egyebek közt arra, hogy a Mészáros Lőrinc vezette önkormányzat kialakítson egy tavat a kisvasút központi megállója mellett. A pénz többségét a 4,2 hektárosra tervezett tóra szánják, de a Csóka utca vízrendezési feladatait is ebből finanszíroznák. A csónakázótó tervéről már több mint két éve az Átlátszó is írt azután, hogy a felcsúti jegyző a német közszolgálati tévének, a ZDF-nek beszélt az elképzeléseikről. Sisa András ekkor azt mondta, hogy a tavon lehet majd csónakázni és télen korcsolyázni is. A mostani közbeszerzési kiírást böngészve lesz egy kis sziget is tavon, amit a kivitelezőnek be kell fásítania. Már azt is megtalálták, hogy ki építi a legjobb tavat: a befutó az a Békés Drén lett, amely korábban több állami beruházás kivitelezésén dolgozott együtt Mészáros Lőrinc valamely cégével. A Békés Drén szerepel a Puskás Akadémia támogatói között is. |
