Polgármesterjelöltek Gyulán: Sokadalom

szerző
Bod Tamás
publikálva
2002/40. (10. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A harmincháromezres lélekszámú, Békés megyei városban, Gyulán nyolcan indulnak a polgármesteri címért. A településen eddig egyik korábbi városvezető sem tudott duplázni.

A harmincháromezres lélekszámú, Békés megyei városban, Gyulán nyolcan indulnak a polgármesteri címért. A településen eddig egyik korábbi városvezető sem tudott duplázni.Noha lett volna idő kiheverni, a Körös-völgy második legnépesebb városának lakóiban több mint fél évszázada él egyfajta sértettség: a második világháború után a közel nyolc évszázados megyeszékhelyi rang - gazdasági, pénzügyi, közlekedési és népesedési szempontokat figyelembe véve amúgy joggal - Békéscsabához került. Az elveszett nimbusz miatti frusztráció érdekes módon azon generációk tagjaiban is megvan, akik már az új helyzetbe születtek bele. Egyfajta kompenzálásként azt szokták a helyiek mondogatni, hogy Gyula "szellemi megyeszékhely".

1990 előtt Gyula vesztesnek érezte magát, mondván - nem minden jogalap nélkül -, hogy Békéscsaba erőteljes fejlesztése a többi megyei település kárára történt. De a városnak a rendszerváltás sem jött be: az örök elégedetlenek szerint az utóbbi tíz-tizenkét évben Gyula sorra elhibázta a kínálkozó lehetőségeket, és rendre alulteljesít. Ebben az a fajta önkritika nélküli szemlélet nyilatkozik meg, amely - bár a település idegenforgalmilag valóban jelentős város - figyelmen kívül hagyja azt a sajnálatos gazdaságföldrajzi tényt, hogy a román határ mentén található tiszántúli város beruházási szélárnyékban van.

Csak egy tánc?

1990-ben Pocsay Gábor (MDF) belgyógyász főorvos lett a kisváros polgármestere, aki a ciklus letelte után nem jelöltette magát újra. 1994-ben az SZDSZ-es Lebenszky Attila - korábbi alpolgármester - következett. Míg Pocsay hivatali négy éve az elveszett illúziók esztendőiként vonult a város történetébe, addig Lebenszkyé mint a folyamatos botrányoké. Az előbbi esetben a városuk lehetőségeit túlbecsülő helyiek nehezen emésztették meg, hogy az önkormányzatiság többé-kevésbé a városüzemeltetéssel egyenértékű, 1994 és 1998 között pedig azt volt nehéz feldolgozni, hogy feltűnően sok pályázat és kivitelezés kapcsán volt korrupciógyanútól hangos a város. Egy esetben a polgármester viselt dolgait vizsgálandó fegyelmi bizottsággá alakult a képviselő-testület. A polgármester 1998 májusában a parlamenti választásokon körzetben 8 százalékot ért el; volt annyi önkritikája, hogy ősszel már nem indult a polgármesterek versenyében.

1998-ban a Fidesz jelöltjeként az alternatív megyei napilap, a Békés Megyei Nap szerkesztőségéből - némi SZDSZ-es előélet után - katapultált a városháza élére Dancs László. Érdekesség, hogy mindhárom polgármester pártállása és/vagy támogatottsága megegyezett az adott kormánykoalícióéval. (Mellékesnek tűnhet, de a lokálpatrióta Gyulán az 1990 utáni három polgármester felnőttkorában telepedett le helyben.) Az 1998-tól a kormánypárti önkormányzatokat bőséges fejlesztési forrásokhoz juttató politika szerencsés helyzetbe hozhatta volna a várost, ha nem zárják ki - mondvacsináltnak is csak nagy jóindulattal nevezhető okok miatt - Dancs Lászlót a Fideszből (lásd: Végzetes vonzerő, Magyar Narancs, 2001. március 15.). Tény viszont, hogy az elmúlt ciklusban készült el teljes hosszában a várost elkerülő út, kapott új postát Gyula, s újították föl egymilliárdért a helyi Várfürdőt.

Gyenge alapszervezetek

Az országos tendenciával szemben 2002 őszén kapós a polgármesteri szék Gyulán. Mi több, nemrég még tizenkilenc jelöltről volt szó. Mindez azt is mutatja, hogy a rendszerváltás utáni pártosodás itt kevésbé ment végbe; az MSZP-nek, a Fidesznek és az SZDSZ-nek egyaránt gyengécske az alapszervezete. A szocialisták még soha nem adtak polgármestert a városnak, a Fidesz errefelé továbbra is csak "üzenetrögzítős párt", a liberálisok pedig alig léteznek.

A nyolc polgármesterjelöltből háromnak lehet esélye a győzelemre: a függetlenként induló jelenlegi polgármesternek, Dancs Lászlónak, az MSZP aspiránsának, Perjési Klárának (akit a helyi SZDSZ és az Összefogás Gyuláért Egyesület is támogat), valamint a jobboldal jelöltjének, Erdmann Gyulának.

Dancs a polgármesteri tisztséggel járó helyzeti előnyét válthatja győzelemre. Igaz, az a vélemény is gyakorta elhangzik Gyulán, hogy párttámogatás nélkül egy ilyen nagyságú településen helyhatósági választáson sem lehet befutni. A Fideszből történt hosszadalmas kizárási procedúrája közben Dancs folyton azzal nyugtatta meg ellenfeleit, hogy kár az erőfeszítésért, úgyis csak ezt a ciklust tölti ki, 2002 őszén nem lesz "forgalmi akadály". Ez év elején - az elért sikerekre hivatkozva - felülvizsgálta korábbi álláspontját: ha függetlenként is, de újra elindul.

Rajt előtt

Az MSZP gyulai kudarcainak beismeréseként is felfogható, hogy ezúttal egy outsider - bár helyben nem ismeretlen ember - mögé sorakozott föl. Az egészségbiztosító gyulai kirendeltségének ellenőrző főorvosa, az Egészséges Városokért Alapítvány vezetője a mezőny egyetlen női jelöltje. A talpraesett, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező, de politikailag tapasztalatlan Perjési hírleveleiben és szóróanyagaiban olykor furcsákat olvasni: a mezőgazdaságról szólva egy helyütt az egészséges birtokszerkezet kialakítását emlegeti, ám nem tudni, ez miféle korrelációt mutat a polgármesterséggel. Másutt arról ír, hogy új alapokra kell helyezni a gyulai idegenforgalmat, noha a kevés helyi közmegegyezések egyike a termálfürdőre épített gyógyturizmus elsődlegessége.

Erdmann Gyula politikai értelemben örök vesztes. A Békés Megyei Levéltár igazgatója korábban MDF-esként mind az országgyűlési, mind a polgármester-választáson alulmaradt. Könnyen meglehet, hogy önmaga is szükségmegoldásnak tartja személyét a jobboldal embereként, hiszen egy esélytelen fideszes önjelölt felsülésétől is szeretné megvédeni politikai táborát. Erdmann tizenkét éve tagja a helyi testületnek, így nehezen tudja elhatárolni magát attól a közvélekedéstől, miszerint inkább sikertelen városnak tekinthető a békési fürdőhely. A most MDF-Fidesz-MKDSZ-támogatással induló történész rövid ideig alpolgármesterként is ténykedett, de a városvezetésben eluralkodott korrupcióra hivatkozva - egyet nem értése jeleként - 1995-ben távozott posztjáról. Többen úgy tartják: hét évvel ezelőtt ennek kimondásával nem befejezni kellett volna városvezetői pályafutását, hanem elkezdeni.

A Centrum Párt jelöltjeként Hoffmann Ferenc alpolgármester indul. Ugyancsak az esélytelenek nyugalmával várhatja október 20-át a magát következetesen Nagyatádi Szabó István dédunokájának nevező és nemrégiben a vidéken életre hívott Magyar Kisgazda és Polgári Párt (MKPP) egyik vezetője, a függetlenként bejelentkező Markó István. ´ korábban már megmerítkezett az országos politikában: 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, jelenleg a megyei közgyűlés tagja. Felette kétséges, hogy gasztronómiai és vendéglátói sikereit politikaira tudja váltani Jalecz Lajos, aki a Gyulai Városbarátok Köre jelöltje. Éttermét - egyetlen vidékiként - az utóbbi években háromszor választották Magyarország tíz legjobb vendéglője közé.

Kétséges a sikere a gyulai Érdekvédő Egylet polgármesterjelöltjének, Jámbor Istvánnak is. Kampányát több hónappal ezelőtt a megyei kórház környékén tapasztalható parkolási gondok miatti tiltakozó demonstrációval kezdte, ám a protestálók számát meghaladta a helyszínen megjelent féltucatnyi újságíróé. Végképp esélytelennek tetszik a mezőgazdaságból élők szavazataira számító Szalma István, akinek szórólapjai láttán a választók leginkább azt kérdezik: ki ez az ember?

A három esélyes jelölt közül a legnagyobb reményekkel Perjési Klára várhatja a választást. A függetlenként induló Dancs László helyzete sem reménytelen: helyi vélemények szerint nehezebb volt összeszednie a kellő számú ajánlószelvényt, mint esetleg győztesként befutni október 20-án. A jobboldali összefogást szimbolizáló Erdmann Gyula a dolgok jelenlegi állása szerint nemigen szólhat bele Perjési és Dancs versenyébe.

Lényeges szempont, hogy menynyien mennek el majd választani (közel 25 ezer a szavazásra jogosultak száma), és hogy lesz-e a sok jelölt miatt "szétszavazás". A modellszámításokat figyelembe véve egy szerényebb részvétel esetén már háromezer vokssal is megszerezhető Gyula polgármesteri széke.

Bod Péter-Bod Tamás

szerző
Bod Tamás
publikálva
2002/40. (10. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra