„Ez nem az emberek, hanem a Fidesz olimpiája lenne”: a NOlimpia-népszavazás kezdeményezői meséltek lapunknak a mozgalmukról és az országról. „Ami itt van, az egy begyöpösödött rendszer” – mondják a népszavazás kezdeményezői, akik arról is beszélnek,
miért nonszensz
a budapesti olimpia gondolata.
Kedden kapott lábra a hír, hogy talán mégis lehet fővárosi népszavazás a 2024-es budapesti olimpiarendezésről, mert a NOlimpia – Nem az olimpiára, Igen a jövőnkre nevű kezdeményezés népszavazási kérdését hitelesítette a Fővárosi Választási Bizottság, ők pedig már aktivistákat keresnek, akik elkezdhetik az aláírásgyűjtést. A kezdeményezést a Momentum Mozgalom indította el, amelyről eddig alig lehetett valamit hallani, így hát felkerestük őket a pesti közösségi helyükön, ahol arról meséltek, kik is ők és mit szeretnének.
A Momentumot a jogász végzettségű ifj. Fekete-Győr András
kezdte el szervezni többedmagával 2015 elején, de azt mondja, nem pusztán egy egyetemi mozgalomról van szó. „Többünkben felébredt a politikai és a társadalmi szerepvállalás lángja, és elkezdtük keresni egymást. Azokat az embereket, akik abban hittek, hogy civil kezdeményezésként nem lehet ma Magyarországon érvényesülni, nem lehet ezt az egész rendszert megváltoztatni, ezért politikai mozgalomra van szükség” – mondja András, aki jelenleg a Momentum elnöke. A mozgalom vezetői így nem is titkolják: párttá szeretnének formálódni, és indulni a ’18-as választásokon.
 ifj. Fekete-Győr András | |
Kezdetben kilencen voltak, de úgy döntöttek, elkezdik keresni az ismeretségi körükben azokat, akik szintén úgy gondolják, nincs az rendben, ahogy mennek a dolgok. Mostanra ott tartanak, hogy több száz tagjuk, szakpolitikai és szervezeti munkacsoportjaik vannak, országos és külhoni hálózatot építenek, de már vannak tagjaik Londonban, Berlinben, Párizsban és Brüsszelben is a helyi magyarok között.
Kérdésünkre, hogy akkor miért nem lehetett róluk szinte semmit sem hallani, azt mondják: a szélesebb nyilvánosságot eddig tudatosan kerülték. „A nyilvánosság kétélű kard ebből a szempontból: nagyon jó, mert tud adni egy löketet az egésznek, de nem jó, ha az ember örökre ígéret marad. Mi nem szeretnénk ígéret maradni,
nem akarunk felülni egy hype-görbére, aztán lecsúszni
róla” – vélekedik Hajnal Miklós, a Momentum elnökségének tagja. Azt is mondják, hogy előbb ki akartak alakítani egy összetartó közösséget, amelyet folyamatosan bővítenek. Mára már vannak köztük egyetemisták, tanárok, természettudósok, jogászok és vállalkozók is.
„Ha megkérdezed, hogy mi a Momentum, arra azt tudjuk mondani, hogy az új politikai erő, ami a jövőbe néz, és a tagjait a közös felelősség érzete meg a rendszerellenesség köti össze, mert nem ideológiai alapon szerveződtünk” – fogalmazza meg ars poeticájukat ifj. Fekete-Győr András. „Politikai árvák voltunk, de vannak itt olyanok, akik korábban jobboldali szimpatizánsok voltak, vagy ilyen és olyan pártokra szavaztak, emiatt soha sem diszkrimináltunk senkit” – teszi hozzá Hajnal Miklós.
A Momentum szerint öntudatára kell ébreszteni az embereket, hogy ami itt van, az egy begyöpösödött rendszer, ők ellenben azt vallják: a politika igenis lehet szexi. „Foglalkozzunk már jobban és többet a közügyeinkkel, és jöjjünk rá arra, hogy közösségben kell élnünk, nem pedig utálni egymást” – mondja András.
De hogy jött a NOlimpia?
Az olimpiarendezéssel kapcsolatos népszavazás ötlete persze mozgalmi szinten fogalmazódott meg tavaly október környékén, de egyesületként nem akarták beadni a kérdést, így ifj. Fekete-Győr András mint magánszemély nyújtotta be azt. Méghozzá ebben a formában: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
Azért választották ezt a kezdeményezést egyfajta antrénak, mert úgy gondolják, szimbolikus ügyről van szó. „Mi imádjuk az olimpiát, ez egy nagyon jó jelenség, de nem Budapesten, és nem 2024-ben szeretnénk. Amíg itt nincsen társadalmi és gazdasági fellendülés, addig
senki ne akarjon olimpiát tartani,
mert teljesen nonszensz” – mondja András.
A NOlimpia-kampánnyal nem egyszerűen a budapesti olimpia ellen vannak, arra akarják felhívni a figyelmet, hogy milyen rendszerszintű problémák vannak Magyarországon. Az öt karikát egy szimbólumként veszik öt másik ügyre: az egészségügyre, az oktatásra, a lakhatásra, a megélhetésre és a közlekedésre, s szerintük az olimpiára elköltendő több száz milliárdot ezekre a területre kellene fordítani.
 Hajnal Miklós | |
Éppen ezért a NOlimpia most induló kampánya arról is fog szólni, mi másra is lehetne költeni ennyi pénzt. Hajnal Miklós azt mondja, nem akarnak csupán destruktívak lenni, mert az szerintük jellemző eleme volt az elmúlt évek politizálásának, hogy „leváltani könnyű, reális, működő alternatívát felmutatni viszont nehéz”. Ezért választották azt szlogenként, hogy „nem az olimpiára, igen a jövőnkre”.
A Momentum szerint a
nálunk sokkal gazdagabb városok is belebuktak
az olimpiarendezésbe. A magyar megvalósíthatósági tanulmány ráadásul úgy van megírva, hogy »akár, lehetséges«, tele van feltétles móddal” – mondja Miklós, aki úgy véli, hiába kommunikálják, hogy vidéken is lennének versenyek, a fejlesztések Budapestre koncentrálódnának, így más városok lakóinak életkörülményei egyáltalán nem javulnának.
A napokban többen kérdezték a mozgalomtól, hogy miért csak fővárosi népszavazást kezdeményeztek. Erre az a válaszuk, hogy korábban az országos népszavazási kezdeményezést elutasították, így még egyszer nem akartak ebbe belefutni, bár azt gondolják, az olimpia gazdaságilag az egész országot rosszul érintené. Hamburgban is népszavazás volt az olimpiarendezésről, és a város visszalépett, az eredmény szoros volt. A Momentum ugyanakkor azt is elfogadná, ha a népszavazáson az emberek mégis az olimpia mellett döntenének, mert az szerintük egy demokratikus döntés, és az embereket legalább megkérdezték.
Kezdődik a gyűjtés
Ha sikerül összegyűjteni 138 ezer aláírást, ez lesz az első fővárosi népszavazás. Pár napja még tartott attól a Momentum, hogy a Kúria elkaszálja a kezdeményezést, de Andrásék azt mondják, már ez az akadály is elhárult, amikor kedden összeült a Kúria, és elutasította a népszavazási kérdéssel kapcsolatos fellebbezést. Így napokon belül, amikor a Fővárosi Választási Bizottság értesíti őket, kezdhetik is az aláírások gyűjtését, amelyre 30 napjuk van.
Hogy ez elég lesz-e? Egyelőre optimisták: reklámanyagokat készítenek, az aláírásgyűjtő ívet bárki letöltheti majd a netről, és nem csupán az utcákon fognak ácsorogni, hanem házról házra is járnak az aktivisták. A Momentum pedig átállt kampányüzemmódba, van külön kampánycsapatuk, jogi részlegük. Andrásék azzal számolnak, hogy ha meglesz az elegendő aláírás, akkor szeptember előtt lesz népszavazás a kérdésből. „Tudjuk, hogy lesznek fékek a rendszerben, és sajnos nem olyanok, amilyenekről Montesquieu álmodott, de azt hiszem, mindenre felkészültünk” – mondja Hajnal Miklós.
Az elmúlt napokban több százan jelentkeztek aktivistának, a Momentum szerint az ideális eset az volna, ha 1500–2000 ember tudna aláírásokat gyűjteni, de ez már a legjobb verzió. „A kampány elején biztosan lesz egy kis felfutási idő, nem tudunk teljes tempóval startolni, de mint Usain Bolt, úgy fogjuk nyomni mi is a sprintet. És hát ő sem az első métereken nyer” – mondják.
