Politikai hírek

publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Albánia: rendkívüli állapot

Az elmúlt hetek egyre kétségbeesettebb és erőszakosabb tiltakozó megmozdulásai nyomán a tiranai parlament vasárnap egyhangú döntéssel kihirdette a rendkívüli állapotot az ország egész területére. A meghatározatlan időre szóló rendelkezés a hadsereget hatalmazza fel a közrend biztosítására. Az állami vezetőket is érintő piramisjáték összeomlása miatti düh az elmúlt napokban véres összetűzésekhez vezetett: Vlora városában 11 ember vesztette életét a lövöldözések következtében; a károsultak tömegei rendőrségi, bírósági épületeket gyújtottak fel, polgármesteri hivatalokat támadtak meg. Sali Berisha államfő - akinek vlorai házát szintén felgyújtották - szombaton bejelentette: meneszti Aleksander Meksi miniszterelnököt, az ellenzéki posztkommunisták viszont az ellenzéki államfő távozását követelték. (Képünkön albán bevándorlók tüntetnek az athéni albán nagykövetség előtt.)

Megújul-e az igazságszolgáltatás? Ha a parlament tavasszal nem fogadja el az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos törvényeket, nincs sok esély arra, hogy 2000 előtt életbe lépjenek a változtatások - nyilatkozta a Narancsnak Hack Péter (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság elnöke az ügyvédi kamara által a reform apropóján szervezett konferencián. A bírósági és ügyészségi szervezet, az eljárásjogok, a Btk. és az igazságügyi dolgozók jogállásának változásával és javadalmazásával kapcsolatos törvénytervezeteket már elkészítette az igazságügyi minisztérium. Vastagh Pál igazságügy-miniszter támogatásáról biztosította a törvény mielőbbi parlamenti tárgyalását; Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a szakmai előkészítés további szükségességére hívta fel a figyelmet.

Enyhülés Kínában? Kína első számú embere, a 92 éves Deng Xiaoping halála után Jiang Zemin állam- és Li Peng kormányfő is megerősítette: Peking folytatja a nyitás politikáját, a piaci reformokkal vegyített szocialista utat; Washingtonnak címezve pedig azt is kiemelték, hogy készek több nemzetközi emberi jogi egyezmény aláírására. A Pekingben tárgyaló Madeleine Albright külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy az emberi jogok és a fegyverzetkorlátozás területén nem várnak azonnali áttörést a kínaiaktól. Közben a dalai láma és a Deng halála után aktivizálódott emberi jogi aktivisták is reményüket fejezték ki, hogy Peking kész változtatni a megszállt Tibettel kapcsolatos politikáján, megszünteti a jogsértéseket, biztosítja a szabad vallásgyakorlást és szabadon bocsátja a bebörtönzött politikai aktivistákat.

Jugoszlávia: még nincs vége Jóllehet Milosevic szerb elnök engedett az Együtt ellenzéki pártszövetségnek és hitelesítette a tavaly novemberi helyhatósági választások eredményeit, a kormány befolyása alatt álló média továbbra is erősen támadja az újdonsült vezetők, Vuk Draskovic, Zoran Djindjic és Vesna Pesic nyugat-európai látogatásait, mondván: egyetlen céljuk a szerb vezetés lejáratása volt. Eközben váratlanul bejelentették, hogy Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság államközi megállapodást írt alá, amelyben egyaránt hangsúlyozták a daytoni alapelvek betartását és Bosznia-Hercegovina szuverenitását. Megfigyelők rámutattak: még az idén mindkét országban választások lesznek, így egy szerb-szerb szerződés jó kampányfogásnak bizonyulhat. A belgrádi diákok változatlanul tüntetnek, a választási csalások végrehajtói és az erőszakos rendőrök felelősségre vonását, valamint Milosevic elnök lemondását követelve.

Kiskőrös: újabb demonstráció A kistermelők újabb demonstrációt helyeztek kilátásba válaszul arra, hogy a pénzügyminiszter hétfőn úgy döntött: nem utazik Kiskőrösre a gazdákkal tárgyalni, mert attól tartott, hogy a gazdák újabb követelésekkel állnak elő, márpedig ez kétségessé tette volna a megállapodást. Előzőleg tárgyalási alapként elfogadta a kormány csütörtöki ajánlatát az a 374 gazda, akik a múlt heti traktoros blokád gócpontján, Kiskőrösön pénteken új érdekképviseleti szervezetet alakítottak Mezőgazdasági Termelőket Szervező Szövetség néven; az új érdekképviselet elnöke Kósa Gyula, a múlt heti demonstrációk egyik fő szervezője lett. Kinyilvánították: tárgyalásos úton kívánják rendezni a mezőgazdaságban kialakult feszültséget. Eközben a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz), a kiskőrösiektől függetlenül, demonstrációt helyezett kilátásba, amiért Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a szervezethez írott levelében elutasította a tavalyi adó- és tb-jogszabályok visszaállításának igényét. (Lásd még: 46-47. oldal.)

Postabank-pánik Mintegy 22 milliárd forintot vettek ki a Postabanktól lapzártánkig a kisbetétesek azután, hogy a múlt pénteken országszerte elterjedt: problémák vannak a bank működésével. Az ügyfelek rohama az automatáknál és a kifizetőhelyeken jelentős fennakadásokat okozott a normál postai szolgáltatások menetében. A Postabank és Takarékpénztár Rt. vezetősége cáfolta a csődről keringő híreket, és a pénzintézet egész hétvégén kiszolgálta a sorban állókat. A Pénzügyminisztérium vezetői és Tarafás Imre, a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke is megerősítette, hogy a bank meglévő 70 milliárdos készpénzfedezete nem utal működési zavarokra. Akar László politikai államtitkár Princz Gábor Postabank-elnökkel (mindketten képünkön) tartott közös tájékoztatón jelentette ki: a rémhíreket szervezetten, politikai indítékból kelthették. (Lásd még: 47. oldal.)

MDF: szövetségi elképzelések Nagy a valószínűsége annak, hogy május 31-ig választási megállapodást köt a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Fidesz - MPP és a Kereszténydemokrata Néppárt - hangzott el az MDF múlt hét végén Gödöllőn megtartott XI. országos gyűlésén. Lezsák Sándor, a párt elnöke szerint ha az egyik politikai erővel nem sikerül is megállapodniuk, a másikra feltétlenül számítanak. Módosították a párt alapszabályát is: ezentúl maga az elnök állíthatja össze az országos választási listát. A korábbi szakadás során kivált tagokkal - akik között ott van Für Lajos, egykori MDF-elnök és honvédelmi miniszter is - szorosabb együttműködésre törekednek, ám ez az elképzelés kizárólag azokra vonatkozik, akik nem ültek át más frakciókba, és nem alapítottak külön pártot.

A NATO-csatlakozás ára A magyar katonai költségvetés számára jóval drágább lenne, ha Magyarországot nem vennék fel a NATO-ba - közölte Simonyi András magyar NATO-nagykövet arra az AFP-jelentésre reagálva, amely szerint magukat megnevezni nem kívánó magas rangú magyar katonai vezetők azzal számolnak: Magyarországnak tíz éven át évi 157 millió dollárjába kerülne a NATO-csatlakozás. Simonyi nem zárta ki, hogy az összeg nagyságrendje helytálló, de utalt arra, hogy a felkészülést irányító magyar tárcaközi bizottság csak most számítja ki a NATO-integráció árát, és az első eredmények csak egy-másfél hónapon belül várhatók. Egy amerikai tanulmány szerint a NATO keleti bővítése az elkövetkező 12 évben 27-35 milliárd dollárba kerül majd.

Hága: megkezdődött a per A magyar fél meghallgatásával kezdetét vette a Hágai Nemzetközi Bíróságon a bősi vízlépcső ügyében Magyarország és Szlovákia által közösen kezdeményezett per, amelynek tétje megállapítani, hogy Szlovákia kötelezhető-e a dunacsúnyi építkezés előtti állapotok visszaállítására a Duna mintegy 40 kilométeres szakaszán. A két fél a bíróság előtt arra keresi a választ, hogy hazánknak jogában állt-e 1989-ben leállítani a nagymarosi építkezést, illetve hogy (az akkori) Csehszlovákiának volt-e joga a Duna 1992-es elterelésére. A szlovák fél a nemzetközi jogra hivatkozva vitatja a szerződés felmondásának jogszerűségét, valamint állítja, hogy a Duna elterelésére a további környezeti károk megelőzése miatt volt szükség. Ez utóbbit a magyar fél Magyarország szuverenitása és nemzetközi jogi alapelvek megsértéseként értékeli. A magyar küldöttség videófilmet, tanulmányokat és mérési adatokat is bemutat annak érdekében, hogy bizonyítsa a Duna elterelésének káros következményeit.

Botrány Münchenben Több mint négyezer neonáci szimpatizáns és 12 ezer baloldali ellentüntető összecsapását akadályozta meg a müncheni rendőrség, amikor vasárnap őrizetbe vett száz újfasisztát, akik a Wehrmacht kegyetlenkedéseit bemutató kiállítás "történelemhamisítása" ellen tiltakoztak. Kisebb verekedések így is akadtak: két rendőrt és tucatnyi tüntetőt kellett kórházba szállítani. A bajor fővárosban óriási vihart kavart a hitleri hadsereg keleti fronton elkövetett rémtetteiről szóló kiállítás, amely ellen a kormányzó keresztény-szociális CSU éppúgy az utcára vonult, mint a szélsőjobboldali Republikánusok, valamint a Nemzeti Demokrata Párt és egyéb neonácik. A jobboldali tüntetők "egyoldalúnak és általánosítónak" tartják a kiállítást, amely eddig nem ismert tényeket is nyilvánosságra hoz a húszmilliós Wehrmachtról.

Morze

A francia nemzetgyűlés elfogadta a korábban nagy vitát kiváltott bevándorlási törvényt; ha a jogszabályt a szenátus is jóváhagyja, Franciaország gyakorlatilag "lezárja" határait a bevándorlók előtt.

Felére kívánja csökkenteni az ENSZ főtitkára a világszervezet adminisztrációs költségeit; Kofi Annan a megtakarítandó évi mintegy 200 millió dollár nagy részét a szegény országok megsegítésére fordítaná.

A cigányság problémái mellett egyetlen katolikus sem mehet el szó nélkül - jelentette ki Lankó József lelkész, aki házigazdája volt a Katolikus Nemzetközi Testület a Cigányokért elnevezésű, francia székhelyű szervezet harkányi tanácskozásának.

Szívroham következtében meghalt a romániai romák "koronázatlan királyának" tartott Ion Cioba, a roma polgárjogi mozgalom vezető személyisége - jelentette a Romániai Romák Egyesülete; Cioba épp Constantinescu román elnökkel találkozott volna.

Chirac francia elnök "zsidó összeesküvés áldozata" - állítja a francia szélsőjobb vezetője. Le Pen szerint az elnök "hatalmas összegeket" fogad el a Bnai Brith elnevezésű szervezettől cserébe azért, hogy ne kössön egyezséget Le Pennel.

Koncentrációs táborokban felállítható barakkokat is szállított Svájc a második világháború idején a hitleri Németországnak. Svájc a szállításokat a Wannsee-konferencia után állította le - állítja egy zürichi lap.

Több száz millió szárazföldi akna van mintegy 60 országban; életveszélyességük mellett ezek gátolják a gazdasági felemelkedést is - állapították meg az ET és a Vöröskereszt illetékesei, akik felhívással fordulnak az érintett országokhoz az aknák betiltására vonatkozóan.

Nem tekinti szövetségesének Kolumbiát az USA a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Amerikai és Kolumbián belüli vádak szerint Samper elnök választási kampányát drogkereskedők finanszírozzák.

Öko

Német atomerőművek termelik továbbra is a legtöbb villanyáramot a világon - az első tíz atomerőmű közül hét Németországban található. Az egész világon tavaly 431 atomerőmű működött, ezek 2,4 billió kilowattóra áramot adtak.

A kassai bíróság összesen 55 év börtönre ítélte azt a hét személyt, akik 1995 áprilisában 18,3 kiló uránt akartak Ukrajnából Szlovákián át Magyarországra csempészni. Az elítéltek között magyar állampolgárok is vannak.

Sem emberben, sem a környezetben nem tett kárt a szlovákiai Zólyomban két hete lefoglalt radioaktív anyag. A szlovák rendőrök egy svájci rendszámú autó szlovák állampolgárságú utasainál találtak 157 ólomtégelynyi, a megengedettnél állítólag ezerszer erősebben sugárzó uránt.

Zajszennyeződését tekintve Budapest a harmadik helyen áll az európai városok sorában Szófia és Barcelona után. A vizsgálatok szerint a nappalra megengedett 65 decibeles határérték túllépését a mérőhelyek 90 százalékánál, az éjszakai 55 decibeles szintet 95 százalékánál észlelték.

Ipolynádastól Losoncig szeretnék összekötni 260 kilométer hosszú kerékpárúttal az Ipoly-völgyet a környezetvédő szervezetek az Ipoly Unió és a váci "Két kerékkel kevesebb Egyesület" kezdeményezésére.

Több ezer rozmár életét olthatja ki az a súlyos olajszennyeződés, ami három hete történt egy uruguayi szigetnél. Egy tartályhajó zátonyra futása és elsüllyedése következtében mintegy ötezer tonna nyersolaj ömlött a dél-atlanti vizekbe.

Hatvan delfin tetemét sodorta partra a tenger a franciaországi Bordeaux közelében. A delfinek feltehetően halászok hálójába akadtak, és emiatt pusztultak el.

Kongó északkeleti részén a vadorzók változatlanul százával mészárolják az elefántokat: a fehér aranynak is nevezett elefántcsontért csak tavaly több mint 500 állatot öltek le gépfegyverekkel, noha Kongó hivatalosan csatlakozott az elefántcsonttal folytatott kereskedelmet tiltó nemzetközi egyezményhez.

publikálva
1997/10. (03. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra