Politikai hírek

  • 1997. március 6.

Belpol

Albánia: rendkívüli állapot
Az elmúlt hetek egyre kétségbeesettebb és erőszakosabb tiltakozó megmozdulásai nyomán a tiranai parlament vasárnap egyhangú döntéssel kihirdette a rendkívüli állapotot az ország egész területére. A meghatározatlan időre szóló rendelkezés a hadsereget hatalmazza fel a közrend biztosítására. Az állami vezetőket is érintő piramisjáték összeomlása miatti düh az elmúlt napokban véres összetűzésekhez vezetett: Vlora városában 11 ember vesztette életét a lövöldözések következtében; a károsultak tömegei rendőrségi, bírósági épületeket gyújtottak fel, polgármesteri hivatalokat támadtak meg. Sali Berisha államfő - akinek vlorai házát szintén felgyújtották - szombaton bejelentette: meneszti Aleksander Meksi miniszterelnököt, az ellenzéki posztkommunisták viszont az ellenzéki államfő távozását követelték. (Képünkön albán bevándorlók tüntetnek az athéni albán nagykövetség előtt.)

Megújul-e az igazságszolgáltatás? Ha a parlament tavasszal nem fogadja el az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos törvényeket, nincs sok esély arra, hogy 2000 előtt életbe lépjenek a változtatások - nyilatkozta a Narancsnak Hack Péter (SZDSZ), az alkotmányügyi bizottság elnöke az ügyvédi kamara által a reform apropóján szervezett konferencián. A bírósági és ügyészségi szervezet, az eljárásjogok, a Btk. és az igazságügyi dolgozók jogállásának változásával és javadalmazásával kapcsolatos törvénytervezeteket már elkészítette az igazságügyi minisztérium. Vastagh Pál igazságügy-miniszter támogatásáról biztosította a törvény mielőbbi parlamenti tárgyalását; Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a szakmai előkészítés további szükségességére hívta fel a figyelmet.

Enyhülés Kínában? Kína első számú embere, a 92 éves Deng Xiaoping halála után Jiang Zemin állam- és Li Peng kormányfő is megerősítette: Peking folytatja a nyitás politikáját, a piaci reformokkal vegyített szocialista utat; Washingtonnak címezve pedig azt is kiemelték, hogy készek több nemzetközi emberi jogi egyezmény aláírására. A Pekingben tárgyaló Madeleine Albright külügyminiszter azonban úgy nyilatkozott, hogy az emberi jogok és a fegyverzetkorlátozás területén nem várnak azonnali áttörést a kínaiaktól. Közben a dalai láma és a Deng halála után aktivizálódott emberi jogi aktivisták is reményüket fejezték ki, hogy Peking kész változtatni a megszállt Tibettel kapcsolatos politikáján, megszünteti a jogsértéseket, biztosítja a szabad vallásgyakorlást és szabadon bocsátja a bebörtönzött politikai aktivistákat.

Jugoszlávia: még nincs vége Jóllehet Milosevic szerb elnök engedett az Együtt ellenzéki pártszövetségnek és hitelesítette a tavaly novemberi helyhatósági választások eredményeit, a kormány befolyása alatt álló média továbbra is erősen támadja az újdonsült vezetők, Vuk Draskovic, Zoran Djindjic és Vesna Pesic nyugat-európai látogatásait, mondván: egyetlen céljuk a szerb vezetés lejáratása volt. Eközben váratlanul bejelentették, hogy Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság államközi megállapodást írt alá, amelyben egyaránt hangsúlyozták a daytoni alapelvek betartását és Bosznia-Hercegovina szuverenitását. Megfigyelők rámutattak: még az idén mindkét országban választások lesznek, így egy szerb-szerb szerződés jó kampányfogásnak bizonyulhat. A belgrádi diákok változatlanul tüntetnek, a választási csalások végrehajtói és az erőszakos rendőrök felelősségre vonását, valamint Milosevic elnök lemondását követelve.

Kiskőrös: újabb demonstráció A kistermelők újabb demonstrációt helyeztek kilátásba válaszul arra, hogy a pénzügyminiszter hétfőn úgy döntött: nem utazik Kiskőrösre a gazdákkal tárgyalni, mert attól tartott, hogy a gazdák újabb követelésekkel állnak elő, márpedig ez kétségessé tette volna a megállapodást. Előzőleg tárgyalási alapként elfogadta a kormány csütörtöki ajánlatát az a 374 gazda, akik a múlt heti traktoros blokád gócpontján, Kiskőrösön pénteken új érdekképviseleti szervezetet alakítottak Mezőgazdasági Termelőket Szervező Szövetség néven; az új érdekképviselet elnöke Kósa Gyula, a múlt heti demonstrációk egyik fő szervezője lett. Kinyilvánították: tárgyalásos úton kívánják rendezni a mezőgazdaságban kialakult feszültséget. Eközben a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége (Magosz), a kiskőrösiektől függetlenül, demonstrációt helyezett kilátásba, amiért Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter a szervezethez írott levelében elutasította a tavalyi adó- és tb-jogszabályok visszaállításának igényét. (Lásd még: 46-47. oldal.)

Postabank-pánik Mintegy 22 milliárd forintot vettek ki a Postabanktól lapzártánkig a kisbetétesek azután, hogy a múlt pénteken országszerte elterjedt: problémák vannak a bank működésével. Az ügyfelek rohama az automatáknál és a kifizetőhelyeken jelentős fennakadásokat okozott a normál postai szolgáltatások menetében. A Postabank és Takarékpénztár Rt. vezetősége cáfolta a csődről keringő híreket, és a pénzintézet egész hétvégén kiszolgálta a sorban állókat. A Pénzügyminisztérium vezetői és Tarafás Imre, a Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnöke is megerősítette, hogy a bank meglévő 70 milliárdos készpénzfedezete nem utal működési zavarokra. Akar László politikai államtitkár Princz Gábor Postabank-elnökkel (mindketten képünkön) tartott közös tájékoztatón jelentette ki: a rémhíreket szervezetten, politikai indítékból kelthették. (Lásd még: 47. oldal.)

MDF: szövetségi elképzelések Nagy a valószínűsége annak, hogy május 31-ig választási megállapodást köt a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Fidesz - MPP és a Kereszténydemokrata Néppárt - hangzott el az MDF múlt hét végén Gödöllőn megtartott XI. országos gyűlésén. Lezsák Sándor, a párt elnöke szerint ha az egyik politikai erővel nem sikerül is megállapodniuk, a másikra feltétlenül számítanak. Módosították a párt alapszabályát is: ezentúl maga az elnök állíthatja össze az országos választási listát. A korábbi szakadás során kivált tagokkal - akik között ott van Für Lajos, egykori MDF-elnök és honvédelmi miniszter is - szorosabb együttműködésre törekednek, ám ez az elképzelés kizárólag azokra vonatkozik, akik nem ültek át más frakciókba, és nem alapítottak külön pártot.

A NATO-csatlakozás ára A magyar katonai költségvetés számára jóval drágább lenne, ha Magyarországot nem vennék fel a NATO-ba - közölte Simonyi András magyar NATO-nagykövet arra az AFP-jelentésre reagálva, amely szerint magukat megnevezni nem kívánó magas rangú magyar katonai vezetők azzal számolnak: Magyarországnak tíz éven át évi 157 millió dollárjába kerülne a NATO-csatlakozás. Simonyi nem zárta ki, hogy az összeg nagyságrendje helytálló, de utalt arra, hogy a felkészülést irányító magyar tárcaközi bizottság csak most számítja ki a NATO-integráció árát, és az első eredmények csak egy-másfél hónapon belül várhatók. Egy amerikai tanulmány szerint a NATO keleti bővítése az elkövetkező 12 évben 27-35 milliárd dollárba kerül majd.

Hága: megkezdődött a per A magyar fél meghallgatásával kezdetét vette a Hágai Nemzetközi Bíróságon a bősi vízlépcső ügyében Magyarország és Szlovákia által közösen kezdeményezett per, amelynek tétje megállapítani, hogy Szlovákia kötelezhető-e a dunacsúnyi építkezés előtti állapotok visszaállítására a Duna mintegy 40 kilométeres szakaszán. A két fél a bíróság előtt arra keresi a választ, hogy hazánknak jogában állt-e 1989-ben leállítani a nagymarosi építkezést, illetve hogy (az akkori) Csehszlovákiának volt-e joga a Duna 1992-es elterelésére. A szlovák fél a nemzetközi jogra hivatkozva vitatja a szerződés felmondásának jogszerűségét, valamint állítja, hogy a Duna elterelésére a további környezeti károk megelőzése miatt volt szükség. Ez utóbbit a magyar fél Magyarország szuverenitása és nemzetközi jogi alapelvek megsértéseként értékeli. A magyar küldöttség videófilmet, tanulmányokat és mérési adatokat is bemutat annak érdekében, hogy bizonyítsa a Duna elterelésének káros következményeit.

Botrány Münchenben Több mint négyezer neonáci szimpatizáns és 12 ezer baloldali ellentüntető összecsapását akadályozta meg a müncheni rendőrség, amikor vasárnap őrizetbe vett száz újfasisztát, akik a Wehrmacht kegyetlenkedéseit bemutató kiállítás "történelemhamisítása" ellen tiltakoztak. Kisebb verekedések így is akadtak: két rendőrt és tucatnyi tüntetőt kellett kórházba szállítani. A bajor fővárosban óriási vihart kavart a hitleri hadsereg keleti fronton elkövetett rémtetteiről szóló kiállítás, amely ellen a kormányzó keresztény-szociális CSU éppúgy az utcára vonult, mint a szélsőjobboldali Republikánusok, valamint a Nemzeti Demokrata Párt és egyéb neonácik. A jobboldali tüntetők "egyoldalúnak és általánosítónak" tartják a kiállítást, amely eddig nem ismert tényeket is nyilvánosságra hoz a húszmilliós Wehrmachtról.

Morze

A francia nemzetgyűlés elfogadta a korábban nagy vitát kiváltott bevándorlási törvényt; ha a jogszabályt a szenátus is jóváhagyja, Franciaország gyakorlatilag "lezárja" határait a bevándorlók előtt.

Felére kívánja csökkenteni az ENSZ főtitkára a világszervezet adminisztrációs költségeit; Kofi Annan a megtakarítandó évi mintegy 200 millió dollár nagy részét a szegény országok megsegítésére fordítaná.

A cigányság problémái mellett egyetlen katolikus sem mehet el szó nélkül - jelentette ki Lankó József lelkész, aki házigazdája volt a Katolikus Nemzetközi Testület a Cigányokért elnevezésű, francia székhelyű szervezet harkányi tanácskozásának.

Szívroham következtében meghalt a romániai romák "koronázatlan királyának" tartott Ion Cioba, a roma polgárjogi mozgalom vezető személyisége - jelentette a Romániai Romák Egyesülete; Cioba épp Constantinescu román elnökkel találkozott volna.

Chirac francia elnök "zsidó összeesküvés áldozata" - állítja a francia szélsőjobb vezetője. Le Pen szerint az elnök "hatalmas összegeket" fogad el a Bnai Brith elnevezésű szervezettől cserébe azért, hogy ne kössön egyezséget Le Pennel.

Koncentrációs táborokban felállítható barakkokat is szállított Svájc a második világháború idején a hitleri Németországnak. Svájc a szállításokat a Wannsee-konferencia után állította le - állítja egy zürichi lap.

Több száz millió szárazföldi akna van mintegy 60 országban; életveszélyességük mellett ezek gátolják a gazdasági felemelkedést is - állapították meg az ET és a Vöröskereszt illetékesei, akik felhívással fordulnak az érintett országokhoz az aknák betiltására vonatkozóan.

Nem tekinti szövetségesének Kolumbiát az USA a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Amerikai és Kolumbián belüli vádak szerint Samper elnök választási kampányát drogkereskedők finanszírozzák.

Öko

Német atomerőművek termelik továbbra is a legtöbb villanyáramot a világon - az első tíz atomerőmű közül hét Németországban található. Az egész világon tavaly 431 atomerőmű működött, ezek 2,4 billió kilowattóra áramot adtak.

A kassai bíróság összesen 55 év börtönre ítélte azt a hét személyt, akik 1995 áprilisában 18,3 kiló uránt akartak Ukrajnából Szlovákián át Magyarországra csempészni. Az elítéltek között magyar állampolgárok is vannak.

Sem emberben, sem a környezetben nem tett kárt a szlovákiai Zólyomban két hete lefoglalt radioaktív anyag. A szlovák rendőrök egy svájci rendszámú autó szlovák állampolgárságú utasainál találtak 157 ólomtégelynyi, a megengedettnél állítólag ezerszer erősebben sugárzó uránt.

Zajszennyeződését tekintve Budapest a harmadik helyen áll az európai városok sorában Szófia és Barcelona után. A vizsgálatok szerint a nappalra megengedett 65 decibeles határérték túllépését a mérőhelyek 90 százalékánál, az éjszakai 55 decibeles szintet 95 százalékánál észlelték.

Ipolynádastól Losoncig szeretnék összekötni 260 kilométer hosszú kerékpárúttal az Ipoly-völgyet a környezetvédő szervezetek az Ipoly Unió és a váci "Két kerékkel kevesebb Egyesület" kezdeményezésére.

Több ezer rozmár életét olthatja ki az a súlyos olajszennyeződés, ami három hete történt egy uruguayi szigetnél. Egy tartályhajó zátonyra futása és elsüllyedése következtében mintegy ötezer tonna nyersolaj ömlött a dél-atlanti vizekbe.

Hatvan delfin tetemét sodorta partra a tenger a franciaországi Bordeaux közelében. A delfinek feltehetően halászok hálójába akadtak, és emiatt pusztultak el.

Kongó északkeleti részén a vadorzók változatlanul százával mészárolják az elefántokat: a fehér aranynak is nevezett elefántcsontért csak tavaly több mint 500 állatot öltek le gépfegyverekkel, noha Kongó hivatalosan csatlakozott az elefántcsonttal folytatott kereskedelmet tiltó nemzetközi egyezményhez.

Figyelmébe ajánljuk

Superman igazságot tesz Palesztinában?

Egyesek szerint betegesen woke, mások Palesztina-pártisága miatt ünneplik vagy ítélik el az idei Superman­­t. Az új reboot épp akkor kerül a mozikba, amikor fellángol a vita az Egyesült Államok szerepéről a világban – de mi látszik ebből „a B-kategóriás sci-fiben”?