Bagdad: megállapodás Kofi Annan ENSZ-főtitkár bagdadi tárgyalásai után - egyelőre - nem indul Irak ellen katonai akció. Bill Clinton amerikai elnök azonban megismételte: nem vonja vissza katonai erőit, és ha Irak nem teljesíti a megállapodásban foglaltakat, a következmények "súlyosak és azonnaliak" lesznek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé Nagy-Britannia olyan határozati javaslatot terjesztett, amely katonai szankciók alkalmazását helyezi kilátásba Irak engedetlensége esetén, de Oroszország, Franciaország és Kína ellenzi, hogy a BT erővel fenyegessen; a határozatban inkább azokat az előnyöket hangsúlyoznák, amelyekre Irak akkor számíthat, ha végrehajtja a megállapodásban foglaltakat. Irak engedni fogja, hogy a világszervezet különleges szakértői ellenőrizzék az előlük eddig elzárt elnöki létesítményeket - jelentette ki Tárik Aziz iraki miniszterelnök-helyettes, hozzátéve: hazugság, amit a UNSCOM szakértői állítottak az elnök palotáiban tárolt anyagokról, és ha ez kiderül, az "morális győzelem lesz" az iraki vezetés számára.
Egészségügy: forráshiány? A magyar egészségügyi ellátó rendszer továbbra is forráshiánnyal küzd; az intézmények működését veszélyeztető problémák nem oldódtak meg -jelentette ki Polt Péter, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese azt követően, hogy lezárult vizsgálata, amelyet egy állampolgári beadvány nyomán kezdeményezett. A vizsgálat kapcsán Polt beszámolt arról is, hogy egy, a kezdeményezésére összehívott, az egészségügy finanszírozásáról rendezett tanácskozáson több problémát is megállapítottak, köztük azt, hogy az egészségügyi intézmények támogatása nem fedezi valódi költségeiket. A betegek sok esetben ma is kiszolgáltatottak, mert nem tudják, mi vár rájuk a kezelés során - fogalmazott Polt Péter. Nem a rossz jogszabályok okozták több egészségügyi intézmény eladósodását - jelentette ki a népjóléti miniszter egy sajtótájékoztatón; Kökény Mihály szerint a nehézségeket sokszor a nem eléggé körültekintő gazdálkodás okozta. A Magyar Orvosi Kamara másként látja a helyzetet: sürgős tárgyalásokat kívánnak kezdeményezni a kormánnyal, mert megítélésük szerint az 1998-as egészségügyi költségvetés az 1993-asénak 50 százalékát teszi csak ki.
Fogyatékosok: törvény a Ház előtt Nyolc éve folyik vita arról, hogy törvényben garantálják a fogyatékosok jogait; az Országgyűlés a napokban tűzte napirendjére az erről szóló törvényjavaslatot. A mozgáskorlátozottakat tömörítő szervezet, a Maosz elnöke szerint a javaslat közelebb hozza azt a lehetőséget, hogy a mozgáskorlátozottak élhessenek jogaikkal,többek között az oktatás területén. A több mint 150 ezer tagot számláló szervezet vezetője kijelentette: Magyarországon ma a fogyatékosok az épületek mintegy kilencven százalékát nem tudják megközelíteni, míg ez az arány a nyugati országokban a húsz százalékot sem éri el. A szervezet kezdeményezett már próbapert olyan intézmény ellen, amely arra hivatkozva nem teszi lehetővé épületeibe a kerekes székkel való bejutást, hogy "nincs tolószékes ügyfelük". A BKV néhány napja jelentette be: az év második felétől bizonyos útvonalakon, bizonyos időpontokban olyan buszok járnak majd, amelyekkel mozgáskorlátozottak is közlekedhetnek.
Lakáshitel-törlesztés: segít a kormány A kormány múlt csütörtöki ülésén döntött az 1994 előtt lakáshitelt igénybe vevő, s időközben fizetésképtelenné vált, valamint a közüzemidíj-tartozások miatt kilátástalan helyzetbe került családok támogatásáról. A kormány az idei költségvetési tartalék terhére 2-3 milliárd forintot, jövőre várhatóan 5 milliárdot szán a több mint 500 ezer család megsegítésére. A támogatásra azok jogosultak, akik az átlagosnál kisebb lakásban élnek, háztartásuk bevételei nem fedezik megélhetésüket és a tartozások kiegyenlítését, illetve nincsen pénzzé tehető vagyontárgyuk. Az állam az adósok helyett részben vagy egészben kifizeti a tartozást, amivel lakásukra jelzálogjogot szerez. A támogatás másik formája, hogy az érintettek részére közmunkát szerveznek, s a bérek 40-50 százalékát a tartozások kiegyenlítésére fordítják. A program beindításáig, június 1-jéig az OTP Rt. felfüggeszti az érintett körben indított végrehajtási eljárásokat.
Dél-Korea: megbékélés Beiktatták hivatalába Dél-Korea új államfőjét, Kim De Dzsungot, aki megjárta mindkét Korea börtöneit, sőt Dél-Koreában ellenzéki vezetőként halálra is ítélték. Az új elnök kijelentette: megbékélést, együttműködést akar. Ennek egyik jele, hogy miniszterelnöknek azt a Kim Dzsong Pilt nevezte ki, aki az egyik volt diktátor jobbkeze volt; a kinevezés miatt azonban az ellenzéki erők bojkottálták az elnök parlamenti beiktatását. Kim De Dzsung beiktatási beszédében a legfontosabb feladatnak a megingott gazdaság rendbetételét nevezte. Békés hangon szólt Észak-Koreáról, jelezte: hajlandó csúcstalálkozón egy asztalhoz ülni a kommunista ország vezetőivel, és elítélte az "ázsiai értékek" ürügyén gyakorolt önkényuralmat. Kim De Dzsung - akit beiktatása előtt megkeresett az Amnesty International, kérve, hogy engedjék szabadon a lelkiismereti okokból bebörtönzötteket - megígérte: harcolni fog az emberi jogok tiszteletben tartásáért.
Kisebbségi oktatás: ombudsmani vizsgálat Befejeződött a tavaly szeptemberben Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa által indított vizsgálat a kisebbségi oktatás helyzetéről. A hét elején ismertetett jelentés szerint a finanszírozásra vonatkozó rendeletek nem egyértelműek, ezért az ombudsman felkérte az Állami Számvevőszéket: vizsgálja felül a kisebbségi iskolák támogatási rendszerét. A művelődési miniszterhez több ajánlást és felkérést is eljuttatott az országgyűlési biztos; többek közt az oktatás során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés feltárására és szankcionálására vonatkozó jogszabály megalkotására is javaslatot tett, és kérte a nemzetiségi pedagógusok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését is szakképzettségük megszerzésének vonatkozásában. A jelentés szerint egyébként hátrányos megkülönböztetés szinte kizárólagosan cigány tanulók esetében tapasztalható.
Véres zavargások Kosovóban Legkevesebb húsz halálos áldozata van az albán fegyveresek és a szerb rendőrség múlt szombati összecsapásainak Kosovóban, Szerbia albánok lakta tartományában. Az összecsapást egy szerb menekülteknek otthont adó iskola elleni fegyveres támadás előzte meg, amelynek során egyébként senki sem sérült meg. A helyszínre érkező szerb rendőrök összecsaptak az albán támadókkal, két rendőr életét vesztette a tűzharc során; ezt követően a szerb rendőrség harminc páncélautóval megerősítve szállt szembe az albánokkal. Albánia felszólította a jugoszláv vezetést, hogy vessen véget az albánok elleni erőszaknak, s egyúttal kérte a többi európai állam segítségét a konfliktus továbbterjedésének megakadályozásához. A szerb állam leszámol a Balkán békéjét veszélyeztető albán terroristákkal - mondta Vojislav Zivkovic, a hatalmon lévő Szerbiai Szocialista Párt kosovói vezetője. Robert Gelbard amerikai megbízott egyaránt elítélte a szerb vezetést és az összecsapásokban részt vevő Kosovói Felszabadító Hadsereg nevű albán terrorszervezetet.
Solana: NATO-tagság 1999-ben A NATO további erőfeszítéseket vár el csatlakozó új tagállamaitól fegyveres erőik modernizálására - jelentette ki Javier Solana NATO-főtitkár múlt csütörtöki budapesti látogatásán. A főtitkár elmondta: bízik abban, hogy az amerikai szenátus március közepéig ratifikálja, és 1998 végéig a többi NATO-tagállam is jóváhagyja a bővítést; ebben az esetben Magyarország 1999. április 4-én a katonai szervezet teljes jogú tagjává válhat. Solana köszönetet mondott a délszláv béketeremtésben való magyar részvételért. Kovács László magyar külügyminiszter a főtitkárral folytatott megbeszélése után kijelentette: Magyarország arra törekszik, hogy a NATO-tagság elnyerése ne befolyásolja negatívan a bővítés első köréből kimaradt országokkal kiépített jószomszédi viszonyt. Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki a NATO-főtitkárt.
Morze
Nincsenek meg a jogi és technikai feltételei annak, hogy a kisebbségek parlamenti képviselőire a májusi országgyűlési választások idején szavazzunk - véli a kormány; a szóvivő ugyanakkor leszögezte: a kabinet kitart a kisebbségek parlamenti képviseletének megteremtése mellett, de az erről való szavazásra csak októberben, a helyhatósági választásokkal egy időben lát módot. (A szocialista frakció néhány nappal korábban a kormánnyal ellentétben a májusi időpontot tartotta elfogadhatónak.)
Véglegesen megszűnik az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal. Az újonnan keletkezett, illetve a még fel nem dolgozott, mintegy 200 ezer ügyet a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt működő Központi Kárrendezési Iroda rendezi majd.
A Fenyő-gyilkosságnak - lapértesülések szerint -már van gyanúsítottja; a rendőrség egyelőre annyit ismert el, hogy őrizetbe vettek egy albán férfit, akinek feltehetően köze van a sajtómágnás meggyilkolásához. Meg nem erősített értesülések szerint az őrizetben lévő férfi - aki bűncselekmények miatt már korábban is a rendőrség látókörébe került - vezette azt az autót, amelyből a gyilkos a helyszínen kiszállt.
Három minisztert menesztett Borisz Jelcin az orosz kormányból. A távozók között van az államközösségi együttműködésért felelős miniszterelnök-helyettes, Valerij Szerov. Jelcin múlt szombati döntése előtt többször is kijelentette, hogy menesztések várhatók, de az orosz közvélemény csak a FÁK megrekedt integrációja miatt bűnbaknak kikiáltott Szerov leváltására számított.
Lemondott Dani Jatom, a Moszad, az izraeli titkosszolgálat vezetője azután, hogy a múlt héten öt izraeli titkos ügynököt ért tetten a svájci rendőrség, miközben lehallgatókészüléket szereltek a Hezbollah egy Svájcban élő aktivistájának otthonában. Svájc elvárja, hogy Izrael bocsánatot kérjen, de nem tervezi diplomatái hazarendelését a zsidó államból.
Sikertelen túszmentő akciót hajtottak végre a csecsenföldi biztonsági erők az 1997. október 23-án elrabolt magyar túszok kiszabadítására. A múlt csütörtökön, hajnalban végrehajtott akcióról valószínűleg értesültek a túszejtők, akik Dunajszki Tamást és Oláh Istvánt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két fogva tartott munkatársát másik helyre szállították. Horváth Gábor külügyi szóvivő kijelentette: élnek a magyar túszok.
