Kétéves költségvetés: Járai bizakodó, az ellenzék nem A költségvetési törvényjavaslat egyik legnagyobb feszültségpontját az inflációs prognózis jelenti - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter az Országgyűlés hétfői ülésén, a 2001-2002-es évre benyújtott költségvetési törvényjavaslat expozéjában. A miniszter szerint az ez évi, a várakozásoknál magasabb fogyasztói áremelkedés kizárólag külső tényezők következménye. Az államháztartás hiánya 2001-ben a GDP 3,4 százalékára, 2002-ben pedig 3,2 százalékára csökken a 2000-re várható 3,5 százalék után, az infláció 2001 és 2002-re 5-7 százalék körül lesz - vélekedik Járai, aki szerint az életszínvonal javítására, a keresetek és nyugdíjak emelésére úgy van lehetőség, hogy közben a gyermekneveléssel kapcsolatos terhek mérséklődnek. A bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a hiány mértékét évente hagyják jóvá. Az ellenzék élesen kritizálja a törvényjavaslatot: az MSZP-frakció átfogó, alternatív költségvetési koncepciót készített, azért, hogy "az ÁPV Rt. bevétele ne lehessen a kormány zsebpénze". A szabaddemokraták szerint a Grespik-Székely koalíció benyújtotta az "átverés költségvetését". Az SZDSZ szerint a javaslat legnagyobb hiányossága, hogy nem emelkedik azoknak a szolgáltatásoknak a minősége, amelyeket az állam nyújt polgárainak. A MIÉP képviselői szerint "a globalizmus megbukott, bármikor pénzügyi válság törhet ki", ezért nem lehet két évre előre tervezni; a bevételi oldal jelentősen alultervezett, az adósságterhek kezelése pedig "elképesztő".
Állami ingatlanok: komoly veszteségek várhatók A földhivataloknál nyilvántartott állami ingatlanok több mint felének nyoma veszett, vagyis nem szerepelnek a tulajdonosként kijelölt szervezetek könyveiben - derült ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A március 31-ei állapotot tükröző földhivatali nyilvántartások szerint az országban összesen több mint 285 600 ingatlan van a magyar állam tulajdonában, közülük azonban 150 ezer nem található meg a tulajdonosként kijelölt szervezetek nyilvántartásaiban. Ezen ingatlanok közül 5800-nak sem a vagyonkezelője, sem a használója nincs feltüntetve a földhivataloknál. Emellett 304 olyan állami tulajdonú ingatlanra bukkantak a számvevők, amelyeknek vagyonkezelőjeként is a magyar államot jegyezték be. Fennáll a veszélye annak, hogy az állam elveszíti ezeket az ingatlanokat: egy 1990-es jogszabály értelmében ugyanis 2001. június 10-étől elbirtokolhatják a jelenlegi kezelők vagy használók azokat az állami ingatlanokat, amelyeknek a tulajdoni helyzetét nem rendezték a földhivatali, illetve a kezelői szervezetek nyilvántartásaiban.
Egészségügyi bérjuttatás: ismét egyeztetnek Az egészségügyi miniszter ismételt egyeztetést tart október 25-én az idei egyszeri bérkiegészítés még megmaradt részének elosztásáról a Magyar Orvosi Kamara, az Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fóruma és az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselőivel. A tárgyalást megelőzően több mint 700 kérdőívet küld ki az Egészségügyi Minisztérium annak felmérésére, hogy a júliusi 15 milliárd forintos egyszeri bérjuttatásból pontosan hány dolgozó maradt ki, és azoknak mennyi a havi bére. A minisztérium közlése szerint a 15 milliárd forint első körben történt szétosztása után megmaradt 5,1 milliárd forintból elsősorban a juttatásból eddig kimaradt egészségügyiek kapnának. Közéjük tartoznak például a területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó háziorvosok, más minisztérium állományához tartozó, de egészségügyi szolgáltatást nyújtó dolgozók, az ifjúsági és iskola-egészségügyi feladatokat ellátó orvosok. A tárca szakemberei úgy vélekednek: értelmetlen lenne, hogy a még fennmaradó összegből minden egészségügyi dolgozó kaphasson, mert így személyenként mintegy 7 ezer forint jutna számukra.
Áfacsalás a Synergonnál? Gyanúsítottként előzetes letartóztatásba helyezték Szalóczy Zsolt Synergon-igazgatósági tagot más cégek ellen fiktív számlázás miatt indult eljárás kapcsán: a férfi lakásán nyolcszázmillió forint értékű fiktív számlát találtak. A cég elnöke felkérte az rt. felügyelőbizottságát, hogy a saját eljárása keretében vizsgálja meg az ügynek a társaságot érintő körülményeit. Az rt. vezetése ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eljárás a társaság napi működését nem érinti. A társaság határozottan cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek a vezérigazgató-váltást az eljárással hozzák összefüggésbe. A társaság vezetésének meggyőződése, hogy az eljárás teljes egészében tisztázni fogja Szalóczyt.
Felmentették Bauer Miklóst: a Budapesti Ügyvédi Kamara megszüntette az igazgatási eljárást az ügyvéd ellen, így a testület nem jár el vele szemben. A 80 éves ügyvéd a döntés után megtarthatja praxisát. Bauer Miklóst azzal vádolták különböző politikai szervezetek, hogy mint ÁVH-s tiszt kínvallatást alkalmazott Ries István egykori igazságügy-miniszterrel szemben.
Máris műszaki hiba történt a csehországi Temelín próbaüzemben működő atomerőművében: a tesztcélokat szolgáló leállításnál problémák mutatkoztak egy fűtőrúdmotornál. Hét végén folytatódtak az osztrák határblokádok. Ausztria és Csehország kormányfői szinten egyeztet a két ország viszonyát megterhelő erőmű ügyében: Bécs továbbra is Temelín leállítását követeli.
Lech Walesa a továbbiakban nem vesz részt a politikai életben - közölte a volt államfő pártjának, a III. Lengyel Köztársaság Kereszténydemokráciájának szóvivője. A pártszóvivő a Szolidaritás egykori vezetőjének az elnökválasztáson elszenvedett vereségével indokolta Walesa elhatározását: Walesa egyszázaléknyi szavazatot kapott.
Az MSZP Országos Választmánya úgy határozott, hogy a novemberi kongresszuson dönt majd arról, mikor legyen az a következő kongresszus, amikor valószínűleg döntenek a miniszterelnök-jelölt személyéről.
A német szövetségi belügyminiszter bízik abban, hogy még az idén az alkotmánybíróság elé kerül a szélsőjobboldali NPD betiltását célzó indítvány. Két jobboldali pártnak fenntartásai vannak a betiltást illetően. Az NPD-t vizsgáló belügyi munkacsoport szerint a szélsőjobboldali párt fellépése egyre inkább agresszív irányba tolódik el.
Késik a januárra ígért közszolgálati reform megkezdése, mivel kiderült, a kormány novemberig sem nyújtja be a parlamentnek a köztisztviselői törvény módosításáról szóló előterjesztést, így arról a képviselők az idén már nem szavazhatnak. A késlekedés hátterében az áll, hogy a kancellária, illetve az érintett tárcák még több ponton változtatni akarnak a kormány által szeptember 19-én egyszer már elfogadott törvénytervezeten.
