Keviczki István december 15-én drámai üzenetben jelentette be lemondását a Fővárosi Törvényszéken betöltött bírói posztjáról. A Válasznak adott interjúban nem kevesebbet állít, minthogy gazdasági ügyekben azok kerülnek a vádlottak padjára, akik nem élveznek politikai védettséget, a bírósági kinevezések módja törvénysértő, az azok ellen felszólalókat lehazaárulózzák és új törvényekkel jelentéktelenítik el a bírósági rendszert.
Az egyetem után majdnem hat év telik el, mire valaki a bírói pulpitusra ülhet, és még nyolc évbe telt, amíg a Fővárosi Törvényszék bírájává vált. Így érthető, hogy hat évig gondolkodott a lemondásán. A volt bíró az okok között említi a 2012-es – utóbb alkotmánysértőnek bizonyuló módon – kényszernyugdíjazást a bírói karon belül, amit a semmisségi törvény követett, amellyel földbe döngölték a bírákat. Válogatás nélkül semmisítették meg ugyanis a 2006. őszi zavargások nyomán született ítéleteket, holott kiderült, hogy gyakran mondvacsinált indokkal, hamis rendőri jelentésre alapozva és olyanok ellen indítottak büntetőeljárást, akik semmilyen büntetőjogba ütköző cselekményt nem követtek el. Ezzel szervezetileg bélyegezték meg a bíróságot.
Az interjúban rákérdeznek a lemondásakor közzétett levélben említett, bírókat ért atrocitásokra. Keviczki határozottan tagadja, hogy neki megmondták volna, hogyan kell ítélkeznie. De önmagában már az is elfogadhatatlan, hogy a "Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként gazdasági területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem". Példaként említi az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozást. Holott az OLAF jelentése alapján azt gondolhatta mindneki, hogy ebből nagyon komoly büntetőeljárás lesz.
„Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet. Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján.
Nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését - ismeri el az egykori bíró. - Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma.
Keviczki István szerint nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Azt sem tartja ellenérvnek, hogy a legfőbb ügyész jelentése szerint még nőtt is az országban a korrupciós ügyek száma. Ezek a kimutatások ugyanis nem különböztetik meg az ötezer forintért félrenéző parkolóőrt a nagy korrupciós bűnesetektől. Nagy ügyek viszont nincsenek.
A másik gond a bíróságok ellehetetlenítése. Az utóbbi egy évben három olyan nagy törvény is hatályba lépett, amely végső soron arra szolgál, hogy csökkentse a bíróságok súlyát. A büntetőügyekben az ügyész köt egyezséget a vádlottal még a nyomozati szakaszban, a bírónak ilyen esetekben annyi dolga marad, hogy rábólintson erre. De a polgári ügyek jelentős része el sem jut el a bíróságokig, mert rendkívüli módon megnehezültek tavaly óta a perindítás feltételei, és ezáltal drasztikusan csökkent a befogadott polgári keresetek száma. Az új közigazgatási bírósági rendszer bevezetésével pedig az állam számára fontos ügyek a Patyi András vezette új bírósághoz kerülnek majd. Márpedig aki látta azt a videót, amelyben Orbán Viktor bírságbajnoknak nevezte és nyilvánosan megalázta Patyi Andrást, még a választási bizottság elnökeként, ő pedig bocsánatot kért a miniszterelnöktől, pontosan tudja, mire számíthatunk tőle a Közigazgatási Felsőbíróság élén.
Keviczki úgy véli, hogy van egy makacskodó hatalmi ág, az önálló igazságszolgáltatás, amin a politika eddig nem tudott komoly sebeket ejteni. Most úgy gondolják, ha nem képesek befolyásolni, megpróbálják a perifériára tolni.
A bírói hivatás morális válságát jelzi szerinte az is, hogy a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának vezetői állását három év alatt három megbízott vezető töltötte be, és jelenleg nem pályázik rá senki.
Saját lemondását ugyanakkor etikus, de helytelen döntésnek tartja. Egy kollégája szerint éppen úgy cselekedet, ahogy a hatalom szerette volna. A hatalom ugyanis pont ezt akarja, hogy az erős bírói öntudattal rendelkező bírák menjenek el, és jöjjenek azok, akiknek a vezetők felé való lojalitás az elsődleges szempont. Keviczki erre azzal válaszol, hogy aki ugyanazzal a szakmai alázattal, motiváltsággal tudja végezni ezt a hivatást, mint eddig, akkor ne mondjon le. Ő viszont nem akarta megvárni, amíg a belső küzdelmem a munkája minőségén is meglátszódik.
Handó Tünde szerepére is kitér. Az őt ellenőrző testületet gyakorlatilag kiiktatta a rendszerből, pedig ezt nem tehette volna meg. Emiatt törvénytelen bírósági kinevezések történnek, vagy a szolgálati bíróságok tagjait sem tudja a tanács kinevezni, mert Handó nem terjeszt eléjük anyagokat. Handó Tünde elmozdításához kétharmados többség kellene. Egy tökéletes jogállamban már a tanács indítványa is órási bukás lenne a hivatal elnökének. Nálunk nem fogják leváltani, ebben egészen biztos vagyok - teszi hozzá.
Keviczki mindezek ellenére úgy véli, hogy a konkrét bírói döntések 99,99 százaléka befolyásmentes. Az interjú végén így összegez: "A politika is rájött arra, hogy meghaladja a képességét az egyes ügyekbe való beavatkozás. Ezért is hozzák létre az új közigazgatási bírósági formát, ezért esélyes ennek vezetésére Patyi András; eddig „csak” nem hajtottak végre bizonyos állami szereplők jogerős bírósági ítéleteket, mert azok nem voltak kedvezőek számukra, most megpróbálnak gondoskodni arról, hogy „jó” ítéletek szülessenek. Egyébként pedig legyünk tisztában azzal, hogy a bíróság körüli állandó balhét a hatalom nem szereti, és Handó Tünde gyenge pontja, hogy nem tudta elérni, legyen csend itt is."
