Postakocsin érkezem - Magyar hőskor

  • - legát -
  • 2005. október 20.

Belpol

Idén ünnepeltük a magyar autógyártás századik év-fordulóját. Az első hazai autó Csonka János csomagszállító járműve, amely a Magyar Posta nemzetközi pályázatára készült. De az autózás iránti rajongás ennél jóval korábban kezdődött Magyarországon.

Idén ünnepeltük a magyar autógyártás századik év-fordulóját. Az első hazai autó Csonka János csomagszállító járműve, amely a Magyar Posta nemzetközi pályázatára készült. De az autózás iránti rajongás ennél jóval korábban kezdődött Magyarországon.

"Úgy hallom, hogy egy kerekes, ló nélküli utazó szert találtak. Láttad-é? Mi benne az essentiale?(É) Szeretném tudni rolla, ha van ott Bétsben." Az önjáró szerkezetekkel is kísérle-tező Bolyai Farkas ekképpen próbált igazolást nyerni a nagyvilágban terjedő pletykákról János fiától. Noha a hír akkor tévesnek bizonyult, jól mutatja, hogy a téma iránt mekkora volt az érdeklődés majd' fél évszázaddal Benz automobiljának 1885-ös premierje előtt.

Az 1870-es években a szabadalmi hivatalt már valósággal elárasztották a "ló nélküli szerekkel" kapcsolatos találmányok. Az elsősorban gőzhajtású félreértések mellett Wessely György kocsikészítő Colonet típusú járművéről érdemes szólnunk, ami a bicikli, az eke és a zsebóra szerkezetének kevercse volt. Külsőre leginkább egy kisebb méretű, kerekekkel fölszerelt birodalmi lépegetőre emlékeztetett, igaz, ennek három lába volt. Minden bizonnyal a robusztus külső, valamint a teljesen feleslegesen túlbonyolított mozgó szerkezet kelthette fel a hadsereg érdeklődését; mi mással magyarázhatnánk, hogy a találmány hosszú évekig hadititoknak minősült?

Az automobil megjelenése

után azonban véget ért a flúgos futam, a hazai szakemberek figyelme a belső égésű motorok felé fordult. Igaz, hogy a Rey testvérek utoljára még kiengedték a gőzt petróleummal hajtott kazántüzelésű járművük bemutatásakor, Korda Dezső pedig elkészítette az elektromos autót, de a jövő hírnökei sokkal inkább Hóra Nándor kerékpárbajnok úgynevezett "quadcikli"-je, Szám Géza órás és ékszerész, valamint Csonka János háromkerekű motoros járművei voltak.

A Csonka készítette tricikli - ahogy később az első autó is - postai megrendelésre készült 1900-ban. Ekkor már igen élénk volt a forgalom Magyarországon - és nem csak az utakon. Megnyitották az első hazai autókereskedést, megalapították a Magyar Automobil Clubot, egy évvel később Budapest rendőrfőkapitánya kiadta az első KRESZ-szabályzatot, amiben már a járművezetői vizsgakötelezettség is szerepelt.

1901-ben rendezték meg az első automobil-kiállítást Budapesten, amelyről a Vasúti és Hajózási Hetilap lelkes szerkesztője, Dalmady Ödön lelkendezett: "Mint egy nagy jelentőségű eseményről akarok beszámolni a Magyar Automobil Club kiállításáról, mely az automobilok térhódítását óhajtotta előmozdítani hazánkban. Mert az automobilizmus ma már nem annyira mint sport-, hanem főleg nemzetgazdasági szempontból érdemel különös figyelmet. Nálunk az első kiállításon már elég szép számban láttuk a sportkedvelők mellett az üzletemberek kocsijait, biztos jeléül annak, hogy az idő járását nálunk is megértették."

Úgy tűnik, az autózásba vetett hit valóban felgyorsította az "idők járását". Noha százöt évvel ezelőtt, amikor Neumayer Arnold az első taxivállalatot akarta megalapítani, a hatóság eluta-sította kérelmét a járművek tökéletlenségére, valamint arra hivatkozva, hogy az "automobil társaskocsi az Andrássy út és a hidak fakockás burkolatát túlzottan rongálná", a Sport-Világ című lap 1901. október 20-i számának szerzője - Motor-Sport (!) rovatában - pedig arról elmélkedik, hogy az autózás a "reá váró feladatnak, a helyközi forgalom közvetítésének nagyobb stílusban csak úgy fog tudni megfelelni, ha az eddigi szállítási eszközöket

olcsóság, gyorsaság, kényelem

és biztonság tekintetében túlszárnyalja. Ilyen versenyképességgel az automobil eddig még nem rendelkezik, s már pedig azért, mert ma még igen drága. Még nem vagyunk a fejlődés olyan fokán, hogy motorkocsikat nagyiparilag tömegesen lehetne gyártani, miáltal az előállí-tási költségek lényegesen apaszthatóak volná-nak. E bajon az automobil-sport fog segíteni, amennyiben a nagy költségektől vissza nem riadó vagyonosabb osztály megrendelései által a tömeges gyártás útját egyengeti, mihez az államnak a posta- és hadi czélokra szolgáló nagyobb megrendelései is hozzá fognak járulni."

A "hozzájárulást" a Magyar Posta kezdte, amikor 1903-ban nemzetközi pályázatot hirdetett csomagszállító autók gyártására. A kiírásra a legnagyobb cégek is jelentkeztek, a választás mégis Csonka János négyütemű, négyhengeres, 35 km/óra maximális sebességű autójára esett. A döntést azonban nem csak a nemzeti érzelmek vezérelték. Csonka amellett, hogy már említett háromkerekű járművei öt évvel korábban sikert arattak postáskörökben, sőt 1925-ig teljesítettek szolgálatot, nem csak a magyar autózás egyik legtekintélyesebb alakjának számított: Bánki Donáttal 1890-ben bemutatott közös szabadalmuk, a karburátor a legfontosabb találmány volt az autózás addigi történetében.

A győztes Csonka-autóból, miután sikerrel debütált 1905 májusában több mint kétezer kilométeres próbaútján, nyolc darabot gyártottak, majd hamarosan elkezdték a jármű sorozatgyártását. Akkor valóban úgy tűnt, csupán idő kérdése, mikor lesz Magyarországból autógyártó nagyhatalom. Ma már tudjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.