"Félreértés ne legyen, nem tükörsima országutat szeretnénk, amilyenek Svájcban, Németországban vagy Dániában vannak. Csupán azt akarjuk elérni, hogy a hatalmas kátyúk ne jelentsenek folyamatosan balesetveszélyt a nagyközségben és a környékén lévő állami fenntartású utaknál" - jelezte a Narancsnak Nagy Béla polgármester, hogy nem kér lehetetlent. Erőfeszítéseinek eddig mégsem volt foganatja.
A medgyesegyházi önkormányzat a nagyközség bel- és külterületén lévő, állami fenntartásban lévő utakon jelentkező hibákra és azok kijavítására elsőként 2005. november 30-án hívta fel a Magyar Közút Kht. Békés Megyei Területi Igazgatóságának figyelmét. Ezt azután többször megismételték, majd az idén áprilisban a közlekedési felügyelettel és a rendőrséggel kiegészülve helyszíni bejárást tartottak a kifogásolt útszakaszokon. Az erről készült emlékeztetőben mindenki aláírásával hitelesítette a forgalom biztonságát veszélyeztető úthibák, kátyúk létét. A polgármester már ekkor jelezte: ha továbbra sem tesz semmit a megyei közútkezelő, akkor jogi útra terelik az ügyet. A közutakért felelős megyei illetékes mindannyiszor pénzhiányra hivatkozott; talán nem hitte, hogy az önkormányzat az útjavítás kikényszerítéséért bírósághoz fordul. Pedig idén június 12-én ez történt.
A Békéscsabai Városi Bírósághoz benyújtott kereset két jogszabályi helyre hivatkozik. A közúti közlekedésről szóló 1988-as I. törvény 34. paragrafusa kimondja, hogy "(...) a közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas legyen", illetve "a közút megrongálódását a közút kezelője köteles haladéktalanul kijavítani és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani".
Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998-as, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) által kiadott rendelet mellékletét képező "Országos közutak kezelési szabályzata" tartalmazza, hogy az út állagát veszélyeztető lokális hibák javítását az észleléstől és a bejelentéstől számított legkésőbb 10-30 napon belül meg kell kezdeni. Mindkét jogszabály hatályos, ám mégsem történt semmi a dél-békési nagyközségben és környékén. A medgyesegyházi önkormányzatnak pedig másfél évtizeddel a rendszerváltás után elsőként jutott eszébe, hogy egy jogállamban polgári perben keresse az igazát, és kényszerítse ki az ellenérdekelt fél jogkövető magatartását.
A közútkezelő kht. Békés megyében és országszerte a pénzhiány miatt a maga szempontjai szerint logikusan reagál az úthibákra. A legtöbb helyen - forráshiányra hivatkozva - sebességkorlátozó táblákat tesznek ki. Így bármilyen jármű károsodása esetén a helyszínre kivonuló rendőrség a "relatív gyorshajtásra" hivatkozva a keletkezett kárt a közlekedőre hárítja. Viccesnek hangzik, de több autós tudná bizonyítani, hogy adott esetben a 15 kilométer/órás "száguldás" is relatív gyorshajtásnak minősül. Több helyütt azonban tábla sem jelzi a veszélyt.
"Az idézett törvényben és a miniszteri rendeletben foglaltak szerint csupán kötelezettségeinek teljesítésére szeretnénk rábírni a közutak kezelőjét. Ehhez képest nem is értem az ügyben hirtelen jött nagy médiaérdeklődést" - mondta a Narancsnak Nagy Béla, aki tizenhat éve Medgyesegyháza polgármestere (ő egyébként az SZDSZ Békés megyei elnöke is), s nemrég fejezte be a szegedi egyetem jogi fakultását.
A megyei napilapban nyilatkozó Virág Mihály, a közútkezelő megyei vezetője folyamatosan pénzhiányról, ám felújítási tervek sokaságáról beszélt. Többször megjegyezte, hogy az elmúlt időszakban uniós és régiós forrásokból Békés megye jelentős pályázati pénzeket nyert alsóbbrendű összekötő utak rendbetételére. A Magyar Közút Kht. szóvivője, Szőnyi Zsolt lapunknak elmondta: a sajtóból már igen, hivatalosan azonban nem értesültek a medgyesegyháziak keresetéről. Folyamatban lévő ügyről amúgy sem nyilatkoznak, és nem hívei a sajtón keresztüli üzengetésnek.
Meglehet azonban, a medgyesegyházi önkormányzat hiába adta be keresetét a területileg illetékes békéscsabai bíróságra. Mivel a megyei közút kht. nem önálló jogi személy - ezzel a jogosítvánnyal csak a Magyar Közút Kht. rendelkezik -, a per helyszíne Budapest lehet. Megkeresésünkre jogi szakértők egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Abban egyetértettek, hogy megjósolhatatlan a bíróság mérlegelési jogköre. Ha ugyanis a próbaper nyomán olyan precedensjellegű ítélet születne, amely az önkormányzatnak ad igazat, az megingathatná az amúgy sem biztos lábakon álló államháztartást, hiszen a nyomában akár önkormányzatok százai léphetnének föl hasonló igénnyel. Mások szerint a bíróság aprólékosan bekéri majd a rendelkezésre álló dokumentumokat, szakértővel tisztázza, pontosan hány kátyúról van szó, s azok mely kilométerszelvénynél találhatók. Ezzel jócskán elhúzódhat az eljárás, mialatt a Békés megyei közútkezelő kijavíthatja a jelzett úthibákat - okafogyottá téve a pert. Néhányan azt sem tartják kizártnak, hogy valamely formai vagy tartalmi elemre hivatkozva a bíróság elutasítja az önkormányzat keresetét.
A Medgyesegyházán és környékén fellelhető mintegy ötven úthiba kijavítása amúgy nem haladná meg a néhány tízmilliós nagyságrendet.
