Politikailag csendesebb hely Eger, mint az év elején ellenzéki többségbe került Szombathely vagy mint a Márki-Zay Péter vezette Hódmezővásárhely, ennek ellenére az 50 ezres lakosú várost az ellenzék által nyerhető megyeszékhelyek közé sorolják az őszi önkormányzati választás előtt. „Egyszerű ez. A tavalyi parlamenti választáson a jobbikos Mirkóczki Ádám Egerben több szavazatot szerzett, mint a fideszes Nyitrai Zsolt. És akkor ehhez vegye azt is hozzá, hogy akkor még volt LMP-s és DK-s jelölt is! A listás szavazatokból az is látszott, hogy Egerben igencsak működött az átszavazási hajlandóság, közel 6 ezer balos választó szavazott az esélyesebb jobbikos jelöltre. Itt tehát egy tudatosabb választói réteg él” – mondja egyik forrásunk, s szavai egybecsengenek más, általunk megkérdezettek véleményével.
Korábban az egriszin.hu kiszámolta, hogy Mirkóczki összesen 12 538, míg a helyi erős ember Nyitrai 12 485 voksot kapott Egerben, míg az LMP-s és a DK-s jelöltre összesen 3450 szavazat érkezett. (Az országgyűlési választókörzetet a környező kisebb települések szavazatai miatt mégis Nyitrai nyerte.) Akik szerint Mirkóczki esélyes a Heves megyei megyeszékhelyen, azok sietve hozzáteszik, hogy a 2018-as LMP-s és DK-s szavazatok most az ellenzéki együttműködés miatt hozzá kerülhetnek, ráadásul a legutóbbi megmérettetésen, a májusi EP-választáson a városban a Fidesznek nem lett meg a feles többsége sem, noha saját bevallásuk szerint az ellenzékiek alig kampányoltak.
Most pedig van egy helyben jól ismert, sőt elfogadott polgármesterjelölt Mirkóczki Ádám személyében, aki hosszú évek alatt vált az egri ellenzék vezető figurájává. Ehhez több körülmény együttes összejátszása kellett, miközben a Jobbik támogatottsága erősen visszaesett a városban is az országos trendeknek megfelelően: a párt 2018-ban listán 20 százalékot meghaladó eredményt produkált, ami idén májusra szerény 7,8 százalékra olvadt.
Egykori skinheadbástya
Heves megyében a baloldal 2006 utáni zsugorodása után – amit Egerben megfejelt a rossz emlékű Hospinvest-ügy is – 2014-re a Jobbik lett a legnagyobb ellenzéki párt, megelőzve a szocialistákat mindhárom egyéni választókörzetben. Ehhez persze kellett három országosan ismert, Heves megyei gyökerekkel rendelkező arc is: 2014-ben Vona Gábor pártelnök a gyöngyösi körzetben 35, Sneider Tamás a hatvaniban 30, míg Mirkóczki Ádám az egriben 28 százalékot szerzett.
A megyeszékhelyen a Jobbik jellegzetes „arcai” húzták meg magukat hosszú éveken át. A város szülötte Zagyva György Gyula, az eddigi talán legsúlyosabb magyar parlamenti képviselő, aki 2010-ben (parlamenti munkájának első évében) a Magyar Szigeten karikás ostorral fenyegette a Hetek munkatársát (amiért a bíróság el is ítélte), de radikális szélsőjobboldaliként zsidózó kijelentések vagy a romák elleni fenyegető felvonulások is tarkították a működését. A Jobbik jelenlegi elnöke, Sneider Tamás is kötődik a városhoz ’90-es évekbeli skinheadmúltja miatt is; mozgalmi neve Roy volt. Akkoriban Sneidert roma emberek bántalmazása miatt 3 év felfüggesztett börtönre ítélték; Eger a rendszerváltás utáni skinheadmozgalom legerősebb vidéki bástyája volt, ahol Roy rasszista motivációjú verekedése nem a puszta véletlenek sorába tartozott. (Sneider-portrénkat lásd: Az erős ember, Magyar Narancs, 2014. május 22.)
A szociológus végzettségű Mirkóczki Ádám nem a Jobbik hardcore vonaláról érkezett. Mielőtt 2010-ben parlamenti képviselő lett, rádiós szerkesztőként dolgozott Egerben, manapság pedig liberálisabb körökben sem húzzák a szájukat neve hallatán. Balos politikusok azt idézik fel, hogy Mirkóczki újságíró korában „korrekt módon bánt velük”. Mindez nem jelenti azt, hogy maga Mirkóczki minden korábbi kijelentését fenntartaná.
Márciusban a Hír Tv emlékeztetett arra, hogy amikor a Jobbik 2010-ben kettős kordonnal ellátott „közrendvédelmi telepre” deportálta volna a „bűnöző miskolci romákat”, a Népszabadságnak Mirkóczki ezt mondta: nem szabad hagyni, hogy „bizonyos szubkultúra a többség rovására folytathassa bűnöző életmódját”. Mirkóczki a televíziónak most tavasszal már azt mondta, hogy ma már másként fogalmazna. „Ahogy 9 évvel ezelőtt fogalmaztam, gondolom, egy adott helyzetre egy adott kontextusban vonatkozott. Én azt gondolom egyébként, hogy 6 évesen is másképp fogalmaztam, mint 12 évesen.”
A Jobbik országos listájáról 2010 óta háromszor a parlamentbe jutott Mirkóczki kitartó politikus: eddig kétszer indult polgármesterjelöltként Egerben (2010, 2014), és kétszer egyéni országgyűlési képviselőjelöltként (2014, 2018), s bár eddig egyszer sem nyert, reményeit növelheti, hogy míg először, a 2010-es polgármester-választáson csupán 2300 voksot kapott, legutóbb több mint 25 ezret: a növekedés több mint tízszeres. A Fidesz helyi nimbusza mindeközben folyamatosan csökkent.
Ki a főnök?
Eger jobboldali, a kormánypárt felé húzó politikai karakterének kettősségét jól jellemzi egy apró változás: Habis László első polgármesteri győzelmét (2006) az Egri Lokálpatrióta Egyesület (ELE) színeiben nyerte, a 2014-est viszont már a Fidesz–KDNP jelöltjeként. A kettősséget, azaz a „régi vágású” lokálpatrióták és a fiatalabb fideszesek viszonyát egyszerűen írják le a városban: „utóbbiak megették az előbbieket. Országgyűlési képviselőként az anno a Fidelitasból indult Nyitrainak van befolyása a nagy pénzekre, Habis pedig megköti a maga kompromisszumait.” (Lapunk kereste Habist, de a polgármester nem kívánt nyilatkozni a Narancsnak.) Múlt heti hír, hogy az egri vár, pontosabban a Dobó István Vármúzeum volt igazgatója azzal vádolta meg Nyitrait, hogy a fejlesztésre szánt több milliárd forint 20–30 százalékát „meg akarta sarcolni”. (Nyitrai az ügyben jogi lépéseket ígért.)
A közgazdász végzettségű Habis régi motoros. Egyesek csak annyit mondanak róla, hogy „valójában harminc éve vezeti a várost”, dacára annak, hogy pro forma „csak” 13 éve polgármester. A rendszerváltás utáni Eger legtöbb költségvetését ugyanis lényegében Habis rakta össze alpolgármesterként, ami természetesen fontos személlyé tette a városban. Épp ezért az ellenzékiek se vonják kétségbe a pragmatikus és technokrata szemléletű Habis tudását, szakértelmét, „menedzseri képességét”, továbbá Eger melletti elköteleződését. Mindezek ellensúlyozzák kissé sótlan alakját, igaz, az idő haladtával – a választási eredmények szerint – a karakteresség hiányát egyre kevésbé kompenzálta a gyakorlatiasság: 2006-ban még 12 700 szavazattal, 2010-ben már csak közel 10 ezerrel, míg 2014-ben csupán 7 ezerrel lett városvezető Habis, aki jelenlegi kampányát a mindenbe belekötő „bevándorláspárti ellenzék” kritikájára és a korábbi fejlesztések folytatásának ígéretére alapozza.
A Habis mögötti támogatottság csökkenő tendenciáját magyarázhatják a fideszes városvezetéshez kötődő kínos ügyek. A botránysorozat a liberálisként elkönyvelt színész, Székhelyi József letiltásával, illetve lezsidózásával kezdődött, hogy azután egy olyan parkolóházas üggyel folytatódjon, amelynél – az ellenzék szerint – „a vak is látja, hogy miről szól”. Az uniós támogatással épült ingatlant a város jelenleg is visszabérli súlyos milliókért egy magáncégtől, „ami biztos nagyon jó, csak nem a városnak, hanem a vállalkozásnak”. Azt pedig a magyarnarancs.hu tárta fel, hogy az egri közgyűlésben 2017-ben módosították a város alapokmányát, s az új módi szerint a napirend előtti ötperces felszólalások témája csak olyan lehet, ami „erősíti a városi összetartozást és egyben pozitív üzenetet hordoz” – azaz kritizálni nem lehet, ha mégis erre vetemedne egy ellenzéki képviselő, attól megvonhatják a szót.
Mindezeknél súlyosabb volt az a Nyitrai Zsolt bizalmasához, Farkas Zoltánhoz köthető alapítványi ügy, amelyben jelenleg is nyomozás folyik. A Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány eredeti célja szerint állami pénzen segíti helyi vállalkozások beindítását, növekedését. Csakhogy több cikk és vizsgálat abba az irányba mutat, hogy itt nem ez történt, hanem éppenséggel eltűnt a pénz mindenféle gyanús tranzakció révén. (Erről lásd: Luxembourgig érő, milliókat elnyelő Fidesz-közeli pénzszivattyúra bukkantunk, magyarnarancs.hu, 2019. május 6.) A gyanús ügyek miatt Farkast elküldték az alapítvány éléről, helyére Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak korábbi igazgatója került, aki a Heves Megyei Önkormányzat egyik bizottsági ülésén úgy nyilatkozott Farkasról, mint aki lényegében „saját üzleteként vezette az alapot”.
Olajozott együttműködés
Amikor az egri ellenzék tagjait kérdezem a város sürgető ügyeiről, hasonló válaszokat kapok. „Ha valamit ma el akarsz érni a városban, ahhoz kell egy fideszes képviselő – nemrég mondta nekem ezt egy egri ismerős. Itt tartunk, és ez így nem mehet tovább” – mondja Mirkóczki Zita szocialista képviselő, aki amúgy a polgármesterjelölt másod-unokatestvére. Az önkormányzati munkáról megjegyzi: az elmúlt két ciklusban a fideszes városvezetés szisztematikusan fojtott el minden ellenvéleményt, miután három percre korlátozták a közgyűlési hozzászólásokat, a napirend előtti felszólalást lényegében megszüntették azzal, hogy abban csak jót lehet mondani a városról. „Egyetlen bizottságot sem vezethet az ellenzék, pedig a városi képviselők több mint egyharmadát adjuk. (11 fideszes és 7 nem fideszes képviselő ül az egri közgyűlésben – a szerk.) Az egriek pénzéből fenntartott helyi média levegőnek néz bennünket, arról meg már ne is beszéljünk, hogy rendre meghamisítja a nyilatkozatainkat.” Ha nyer a jelenlegi ellenzék, úgy az LMP-s Komlósi Csaba szerint „a lakosokhoz való viszonyon kell mielőbb változtatni. A jelenlegi városvezetés nem a helyi embereket képviseli, lényegében csak a kormány végrehajtó szerveként működik. Zöld képviselőként különösen problémásnak tartom a város rossz levegőjét, ami részben annak a következménye, hogy a fideszes többség még egy hatékony zöldhullámot sem tudott kialakítani az Egert jelentősen megterhelő átmenő forgalom számára”.
A MSZP-t, Jobbikot, DK-t, LMP-t és Momentumot tömörítő ellenzék október 13-án közös listán, Egységben a Városért néven fog indulni. Az elnevezés nem előzmény nélküli: tavaly decemberben ezen a néven alakítottak a közgyűlésben képviselőcsoportot, és a gördülékeny együttműködés jeleként az elsők közt, még márciusban jelentették be, hogy Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő lesz a polgármesterjelöltjük. Komlósi Csaba a többpárti együttműködésről azt mondja: „Elkezdtünk bízni egymásban. Az egri közgyűlésben úgy egymásra voltunk utalva a Fidesz szorításában, hogy nem is nagyon volt más választásunk.” Mirkóczki Zita ehhez azt teszi hozzá, „bár sokfelől jöttünk, mindig azt kerestük, amiben egyetértünk, és úgy gondolom, ha a várost is így tudjuk majd működtetni, az minden egri érdekét szolgálja. Akik, ha tényleg változást akarnak, tudni fogják, melyik jelöltre szavazzanak”.
„Leggyorsabban az egri közélet stílusán változtatnék” – kezdi Mirkóczki Ádám polgármesterjelölt, a Jobbik jelenlegi parlamenti képviselője, amikor elképzeléseiről kérdezem. „Tarthatatlan, hogy lassan egy évtizede úgy születik döntés ebben a városban, hogy az érintettek utólag értesülnek róla. A jelenlegi polgármester nemcsak megszüntette a saját fogadóóráit, de eltörölte azt a lehetőséget, hogy az önkormányzati üléseken a lakosok hozzászólhassanak Eger ügyeihez. Ezeket én visszaállítanám, és az elektronikus népszavazás intézményét is bevezetném amellett, hogy a városi médiából többet nem a hazugság és a propaganda, hanem a valós tájékoztatás szólna.” Mirkóczki Ádám szerint a lakhatás Egerben is probléma, ezért az üresen álló, arra alkalmas ingatlanokat hozzáférhetővé tenné a helyiek számára, illetve a belvároshoz közeli laktanyát is városi tulajdonba szeretné venni, hogy azt az egriek számára hasznosítsák. A kényes ügyekről megjegyzi: „Túl sok ügybe nem látunk bele, mert a városvezetés visszatartja az információkat. Kevés az olyan beruházás, ahol a lényeges részletekhez hozzáférünk.”
Mesél a főtér
Habis László választásról választásra tapasztalható népszerűségvesztése, a Fidesz gyengülése és Mirkóczki Ádám növekvő elfogadottsága látszólag az ellenzék reményeit táplálja, viszont az egri viszonyok árnyalják ezt a képet. Például alig egy hónappal a választás előtt az egri belvárosban szinte semmi nem utal arra, hogy hamarosan voksolás lesz, az alacsony részvétel pedig a Fidesznek kedvezne. Nincsenek választási hirdetések, se plakátok – amikor ez ügyben érdeklődök a helyiektől, mind ugyanarra a piac melletti „szürke táblás” helyre mutogatnak, ahol majd megjelenhetnek az ellenzéki választási anyagok. Ami egy egészen apró pont a belváros közepén, miközben a tízezreket elérő helyi médiából az ömlik, hogy Mirkóczki „migránsokat költöztetne a laktanyába”. Az ellenzéknek nincs hivatalos kampányköltsége; mi úgy tudjuk, 5–8 millió forintból gazdálkodhatnak, az ÁSZ-büntetést nyögő Jobbik pedig pénzzel nemigen, inkább aktivistákkal segíti majd politikusát, hogy elhódítsa a polgármesteri széket. Habis kerete ehhez képest már-már korlátlan (és úgy tűnik, álellenzéket is gründoltak, erről bővebben keretes írásunkban olvashat), amihez érdemes hozzávenni azt is, hogy a városi média bármikor és bármiben a rendelkezésére áll, miközben az ellenzéket ott csak savazzák. „Óriásplakátra sanszunk nincs. Ez most egy ilyen világ” – böki ki ellenzéki forrásunk.
A Dobó téren viszont sok egri átsétál, és ez az ellenzék szerint az ő malmukra hajtja a vizet. A főtér 2015-ben újrarakott térköve szerintük a NER működésének szimbóluma, slágertéma a városban. Mert bár csak pár éve lett méregdrágán kicserélve, töredezik, több helyen összevissza áll, a kövek közti illesztések sem passzolnak már. Ötmilliárdnyi közpénzt költöttek rá, ehhez képest túl sokszor lyukad ki.
| Az egri Berki Krisztián
Bódás Bianka – akire egy korábbi kamupárt, valamint a Schmuck Andorral való ismeretsége miatt emlékezhetünk – egy augusztusi nyilatkozata szerint úgy akar egri polgármester lenni, hogy Budapesten él. „Most már Egerben élek” – frissíti a Narancs értesüléseit a PR és a sales világában forgó, amúgy a búvárkodás iránt masszívan érdeklődő Bódás. Az ellenzék viszont egy az egyben „az egri Berki Krisztiánnak” tartja, tehát egy olyan választási trollnak, aki csak arra jó, hogy ellenzéki szavazókat szipkázzon el Mirkóczkitól. Bódásnak saját jelölttársai sincsenek. „Fogalmam se volt arról, hogy ez az ember létezik. Idejött, hogy ő lesz a polgármester. Az ajánlásai is meglettek valahogy” – mondja egy ellenzéki politikus. A Bódás váratlan feltűnése miatti kérdéseket gyarapítja, hogy megtakarításából kampányol – legalábbis nekünk ezt állította. „A kampányomat a megtakarításaimból finanszírozom, és összesen kevesebb mint 1 millió forintba kerül. 5 darab óriásplakátra, 200 darab nyomtatott plakátra és egy alkalommal kiadott A4-es méretű szórólapra van pénzem. Támogatást csak a családomtól és barátaimtól fogadok el.” Bódás Bianka ajánlásaival szemben erős kétely merült fel, miután a korábbi LMP-s képviselő Csarnó Ákos a helyi választási bizottság delegáltjaként némi kutatást végzett. Aminek a vége feljelentés és nyomozás lett, az első kihallgatások meg is történtek. „Lehetőségem volt rá delegált tagként, így az aláírási íveket két és fél órán át nézegettem. Ekkor láttam meg egy mintát a két polgármesterjelölt (Habis és Bódás – N. G. M.) ívein, és azt tapasztaltam, hogy minden esetben egyezett a név, a cím, csak az aláírás volt más. Tehát valaki átmásolta és az aláírást odahamisította. Én ezután megbíztam valakit, hogy nézzen utána pár címnek. Ez szenzitív adat, nyilvánosságra nem hoztam ezeket, miközben a törvény sem nem tiltja, sem nem írja elő, hogy ezt megcsináljam. Tehát hogy utánajárjak az aláírások valódiságának. Ezután a helyszíni találkozáskor született az a négy nyilatkozat, amelyen az aláírók kijelentették, hogy ők nem írtak alá Bódás Bianka jelöltnek, csak Habis Lászlónak. Ezt másnap a nyilatkozók valamiért visszavonták, pedig a választási bizottság elfogadta, azaz így, a mínusz négy aláírással Bódás Biankának nem lett volna meg az induláshoz szükséges 300 aláírás, mert eredetileg épp 301-et érvényesített a bizottság. Az ügyben már feljelentés is született, hiszen a választás ily módon történő befolyásolása büntetőügyi kategória. Ami az engem illető vádakat jelenti, azokra csak azt tudom mondani, hogy tiszta a lelkiismeretem, nekem ez a dolgom, ezt kellett tennem.” Bódás erről azt mondta a Narancsnak: „Minden aláírást személyesen vagy néhány segítőm útján gyűjtöttem, ezért kizártnak tartom, hogy bárki másolhatott volna akárcsak egyet is. Két héten keresztül folyamatosan standoltam, házaltam, több száz helyi lakossal beszélgettem.” Az Együtt2014 nevű kamupártban történt részvételéről, melynek alapítója volt, ezt mondta: „Végre egy újságíró, aki kérdez erről, és nemcsak átvesz anyagokat. Az Együtt2014 párt alapító tagja voltam és pár hétig dolgoztam velük, aztán lemondtam a pártban betöltött tisztségemről. Az ott látottak és szerzett tapasztalatok után csalódtam a pártokban, hiteltelenné váltak a szememben. A jelenlegi pártok mind felelősek a fiatalok elvándorlásáért, az elcsalt közbeszerzésekért és a fojtogató politikai helyzetért, ami az országot jellemzi.” |
