„Ez így kevés, nagyon kevés” – értékelte szűkszavúan lapunknak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szeptember 21-i nagygyűlését és az ott elhangzottakat Éger István, a szervezet elnöke. Az Elhalt ígéretek nyomában – párbeszéd a döntéshozókkal címen meghirdetett eseményt azért szervezte a MOK, hogy számon kérje a politikusokat. Az Emmi mellett meghívást kapott a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség is, utóbbi részéről Gulyás Gergely miniszter maga helyett Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárt küldte. Az Emmiből Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vett részt a rendezvényen. A kamara az ő jelenlétükben adta elő 5 pontból álló követelését, amelyek közül a legfontosabb: 2022. január 1-jétől emeljék 900 ezer forintra a közfinanszírozott egészségügyi ellátás minden kezdő szakorvosának a bérét. Szó esett továbbá a nyugdíjas korú egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásáról, a paraszolvencia megszüntetéséről, a szakmai és tárgyi minimumfeltételekről, a non-doktori rendszerről.
Aktivitás
A háromórásra nyúlt gyűlés után az orvosok okkal voltak elégedetlenek: a döntéshozók egyetlen konkrétumot sem említettek válaszaikban. „Nem volt kompetens személy és még hitegetéseket sem kaptunk – mondta Kincses Gyula, a kamara progresszív szárnyának az elnökjelöltje. A rendezvényt követően több orvost is megkérdeztünk, mit gondol az elhangzottakról; főként a „siralmas” jelzőt kaptuk válaszul. Éger Istvánnak sokan gratuláltak a harcos fellépéshez, és volt, aki megjegyezte: „Ha Éger az elmúlt 16 évben ezt csinálta volna, semmi bajunk nem lenne vele, senki sem mondaná, hogy a kamara nem tesz semmit a tagjaiért.” Kincses szerint „Éger István előtt két út áll: vagy a »döntsünk közösen« szavazás eredményének megfelelően folytatja ezt a harcot, demonstrációt szervez és megy tovább a megkezdett úton, vagy lemond.”
A múlt év elején arról számoltunk be (lásd: Szürke zóna, Magyar Narancs, 2018. február 8.), hogy az orvosok körében egyre nagyobb az elégedetlenség a MOK-kal szemben: sokan úgy érzik, hogy az évi
27 600 forintos tagdíjért semmit nem kapnak cserébe, és hiányolják a tagság és az országos elnökség közötti kommunikációt, illetve a kamara transzparens működését. (Az orvosok számára kötelező a kamarai tagság.) Ez a vélekedés azóta sem változott, egyebek mellett ezért jött létre 2018-ban az Újratervezés (ÚT) csoport, amelynek a célja nem önmagában a bérharc – az szakszervezeti feladat –, hanem egy korszerű, a betegbiztonságot garantáló, átlátható, számon kérhető egészségügy kialakítása, aminek persze a tisztességes bérezés is feltétele.
„A kiindulást az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport jelentette, amelynek jelenleg több mint 3500 tagja van, és akikkel már négy éve beszélgetünk az egészségügy legnagyobb problémáiról, amelyek messzebbre nyúlnak, mint a hálapénz kérdése” – mondja Lénárd Rita belgyógyász, az ÚT egyik alapítója; e közös gondolkodásból született az Újratervezés. Az ÚT jó ritmusérzékkel lépett a porondra: idén zajlanak a kamarai választások, tavasszal megválasztották a területi és országos küldötteket, ősszel megtörténik a területi szervezetek tisztújítása, majd novemberben országos elnökséget és elnököt választanak a küldöttek.
„2005-ben végeztem, 14 éve vagyok a szakmában, vagyis 14 éve vagyok kamarai tag (külföldi tartózkodás miatt kicsit megszakítva), és bevallom, az idén először szavaztam. Korábban el sem tudtam képzelni, hogy az elnökség tesz értem valamit, ezért azt gondoltam, semmi jelentősége nincs annak, hogy részt veszek-e a választáson vagy sem. Most azonban más a légkör” – mondja Lovas András aneszteziológus és intenzívterápiás orvos, aki az 1001 orvos hálapénz nélkül egyik adminja, és tagja az ÚT-nek is. Nagy Marcellnek, aki foglalkozás-orvostan szakorvosként korábban a Magyar Honvédség állományában, jelenleg egy magánegészségügyi cég orvosigazgatójaként és szakorvosaként dolgozik, hasonló tapasztalatai vannak. „A kamarába kötelező volt belépni, így minden évben kifizettem a tagdíjat, de ezen kívül más kapcsolatom nem volt vele. Sosem próbáltak elérni, de tény, hogy én sem érdeklődtem irántuk. Aztán láttam az Újratervezés felhívását, hogy újítsuk meg a MOK-ot és elkezdett érdekelni, hogy miért van erre szükség.” Lovas András is úgy véli, a probléma kétirányú: sok tag szerint az országos elnökség nem csinál semmit, utóbbi viszont okkal hivatkozik arra, hogy a tagság passzív. „Ezért gondolom azt, hogy először a fizikális kisebbségnek kell fellépnie, vagyis az elnökségnek, hogy motiválni tudja az aktív részvételre a tagokat.”
„A kamarát most leginkább úgy lehet jellemezni, hogy se nem látszik, se nem hallatszik. Akkor érzékelem, hogy van, ha be kell fizetnem a tagdíjat. Azt is utólag tudtuk meg, hogy kötöttek ránk biztosítást” – ezt már Svéd Tamás aneszteziológus mondja, aki eddig is érdeklődött ugyan az egészségügyi reformok iránt, részt vett demonstrációkon is, de aktív kamarai szerepet nem vállalt. „Az ÚT-nek viszont alapító tagja lettem, sőt indultam a választáson is, és én lettem a VIII. kerületi választókerület elnöke.” Arra a kérdésre, hogy miért éppen most aktivizálta magát és mi lehet az oka annak, hogy mások is így tettek, azt válaszolja: „Most találták meg egymást olyan emberek, akik cselekedni akarnak.”
A tenni akarás a választási részvételen is meglátszik. A MOK-nak nagyjából 48 ezer tagja van, közülük beszélgetőpartnereink szerint 10 százalékot is nehéz aktivizálni. A négy évvel ezelőtti választáson – területektől függően – néhány százalék szavazott, idén viszont több helyen volt 20 százalék feletti a részvétel. Ez még mindig nagyon kevés, ahogy a küldöttjelöltek száma is rendkívül alacsony volt: aki elindult, azt gyakorlatilag meg is választották, sok helyen kevesebben jelentkeztek, mint amennyi hely volt. Bár a MOK honlapján összesített adatokat nem találtunk, és csupán 9 megye választási eredményeit értük el, úgy tudjuk, összesen 406 országos küldött ül majd a közgyűlésben, közülük 143 küldött támogatja az Újratervezés programját.
Szakmaiság
A küldöttek választanak kamarai elnököt, várhatóan november végén. Hogy Éger István újraindul-e, azt egyelőre nem tudjuk; amikor a választásról érdeklődtünk, azt mondta, ez majd novemberben lesz aktuális kérdés. Azt viszont már tudni lehet, hogy az ÚT Kincses Gyulát jelöli a kamara országos elnökének. „A programunkhoz kerestünk egy olyan embert, aki nagy munkabírású, van rálátása az egészségügy egészére, van jogi és közigazgatási tapasztalata, és tud csapatban dolgozni” – mondja Lénárd Rita, majd hozzáteszi: abban mindenki egyetértett, hogy a volt egészségügyi államtitkár alkalmas lenne erre a pozícióra. „Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az elnökséget nem a jelenlegi hierarchiában képzelem el, hanem csapatjátéknak” – jegyzi meg Kincses Gyula. Az elnök feladata szerinte a koordinálás, szükség van azonban egy szakmai tanácsadó testületre, illetve olyan alelnökökre, akik egy-egy kiemelt területért felelnek, mint a fogászat vagy az alapellátás, vagy az orvosok bér- és munkakörülményei. „Az új szervezőelvnek a szakmaiságnak kell lennie és annak, hogy a tagok érezzék, bármikor bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthatnak, amire az országos elnökség nyitott is.” Ezért tartja fontosnak az ÚT az ún. e-kamara létrehozását is.
„Nyitott elnökségre van szükségünk – mondja Lovas András –, olyanra, amely vevő a kommunikációra, amely nemcsak a saját véleményét juttatja el a tagság felé, hanem figyelembe veszi a másik oldal felvetéseit is. Ebben lehet segítségünkre egy egységes online felület, ahol elérhetők és nyilvánosak az adatok, ami segíti a transzparenciát.” Lovas szerint abban sem teljesít a legjobban a MOK, ami köztestületként a feladata lenne. „A MOK-nak véleményezési joga van a törvényalkotás folyamatában, amit ugyan teljesít, de általában az a vége, hogy nem veszik figyelembe a véleményüket. És akkor? Annyiban hagyjuk? Lehetne hangosabban hallatni a hangunkat és például demonstrációt szervezni, nem csak széttárni a kezünket.”
Az ÚT tagjai alapjában egyetértenek a MOK-nagygyűlésen tárgyalt 5 ponttal, de néhány dolgot másként látnak. A bérfejlesztés ügyében például sürgetőbben lépnének fel és már 2020. január 1-jétől követelnék a szakorvosi béremelést, ahogy a hálapénz kivezetésére is konkrét határidőt és szankciókat várnak az egészségügyi vezetéstől. „Aki ma szakorvosként mindenféle kiegészítés nélkül csupán a szakorvosi bértábla minimumát keresi meg és nem elégedetlen, az vagy szent, vagy bolond” – mutat rá Svéd Tamás, aki szerint ez elenyésző része az orvostársadalomnak, a legtöbben valahogyan kiegészítik a keresetüket. „Sok kórház már ma is többet fizet a bértábla szerintinél, ha meg akarja tartani az orvosait, sokan még elfogadják a paraszolvenciát, sokan pedig több munkahelyen dolgoznak, az állami hely után még szaladnak a magánba.” Ahogy ő is: két állami mellett két magánegészségügyi intézményben dolgozik, így a szakmában eltöltött 25 évi praxissal négy munkahelye van. „Nem panaszkodok a fizetésemre, de jobb, hatékonyabb és a betegek számára biztonságosabb volna, ha ezt a pénzt egy helyen, az állami főmunkahelyemen is megkereshetném.” Amikor elsőéves egyetemista volt, azt mondták a tanárai: az egészségügy jelen helyzete nem túl fényes, de mire ők végeznek, nagyon jó lesz. „Nem lett. Hogy most miért dolgozom és hallatom a hangom? Mert van egy elsőéves orvosi egyetemista fiam, akinek ugyanezt mondják. De ha nem így lesz, akkor legalább tiszta lelkiismerettel állhatok elé, mert én mindent megtettem azért, hogy jobb legyen.”
Mit hoz a jövő?
„Nekünk nem a MOK egészével, nem a helyi elnökségekkel és nem Éger Istvánnal van bajunk, hanem az országos elnökséggel” – mondja Lénárd és Kincses. Az ellentétek, úgy látszik, élesek, a MOK honlapján ugyanis még március elején, az ÚT programjának megjelenésekor az elnökség egy 8 pontból álló kritikát fogalmazott meg és kijelentette, hogy az ÚT nem ismeri kellőképpen a kamara működését, a testületről szóló törvényt és az elmúlt két évtized törekvéseit, eredményeit. Március végén a kamarai elnökség újabb posztban foglalkozott az ÚT-vel, amelyben azt írták, tervezni kell, de újratervezésre nincs szükség, továbbá a MOK mindig is pártpolitika-mentesen és független szervként működött, amit szeretnének megőrizni a továbbiakban is. Azt viszont aggodalommal figyelik, hogy „az újratervezést hangadóik sajnos nem titkolt – és főként ellenzéki – politikai befolyás mentén hirdetik, amikor soraikban több ilyen formáció képviselője jelenik meg, mint említettük, egy törpe kisebbség nevében”. Erre reagálva az ÚT tagjai elmondták: ahogyan az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportban, úgy az Újratervezésben is igen sokféle világnézetű orvos gyűlt össze, de ez a tagok magánügye, és a csoportnak nincs semmilyen politikai beállítódása vagy elkötelezettsége. Éger Istvánt is megkérdeztük az Újratervezésről, de azt mondta, nem szeretne róluk véleményt nyilvánítani, nem akar a sajtón keresztül üzengetni nekik.
Az ÚT legtöbb tagja bizakodó. „Komoly esély lehet arra, hogy változás legyen az országos elnökség összetételében, 143 küldöttünk már képviseli a programunkat” – mondja Lovas András. Svéd Tamás szerint, ha az elnökségben nem lesz változás és Éger marad az elnök, akkor is tudnak mit tenni. „Zajt tudunk csapni. Ha tömegesen lépünk fel az orvostársadalom problémái ügyében, akkor elérhetünk eredményeket, és eljuttathatjuk az üzenetet a társadalom egésze felé, hogy az egészségügy problémái mindenkit érintenek.” Lénárd Rita viszont úgy látja: ha sem a kamarán, sem az egészségügyön belül nem lesz változás, akkor „temetést kell rendezni az egészségügynek”.
