magyarnarancs.hu: Mennyire lenne szabad ön szerint nyitni?
Pusztai Erzsébet: Most, hogy a járvány terjedésének üteme csökken, szerintem is ki lehet ülni a vendéglők teraszaira. Ám nem korlátozások nélkül, hanem az asztalok közti távolságtartás előírásával. Úgy, hogy csak az asztalnál lehet levenni a maszkot, és nem lehet állva, csoportosulva fogyasztani. Ha így nyitották volna ki a teraszokat, nem lett volna ez az óriási tömeg a hétvégén. A rendőrségnek figyelmeztetnie kellett volna azokat, akik nem hordanak maszkot.
magyarnarancs.hu: Ilyet nemigen láttunk fényképeken, videókban…
PE: Pedig még most is hatályban vannak rendelkezések, amelyek nem engedik nagy létszámú rendezvények megtartását. Ugyanakkor korlátozások nélkül engedjük a teraszokra az embereket, sőt még biztatjuk is őket, mintha véget ért volna a járvány.
magyarnarancs.hu: A bűvös négymilliónál lehet többek közt színházba és moziba is menni, és nem kell majd maszkot hordania annak, aki egyáltalán bemehet, úgynevezett védettségi igazolvánnyal.
PE: Ha az emberek színházba mennek, és mindenkinek van oltási – nem is tudom kimondani, hogy védettségi – igazolványa (a második oltás után a valódi védettség kialakulásával), nem tudják egymást megfertőzni, mert mindegyikük védve van. Ez lenne a logikája a dolognak. Csakhogy nem mindenki garantáltan védett, hiszen annak kialakulásához idő kell.
magyarnarancs.hu: Szolid szabadtéri kulturális rendezvények megtartását pártolná? Például „ülős” koncertekét?
PE: Igen, de ott is úgy, hogy a távolságot tartani lehessen, és amíg bevonulnak a nézők, addig maszkot kelljen hordani, mert a tömeg koncentrálódik a bejáratoknál. Szükségesnek tartom, hogy a széksorok és az ülések a szokásosnál távolabb legyenek egymástól, csak az egymáshoz tartozók, például családtagok ülhessenek közel a másikhoz.
magyarnarancs.hu: A távolságtartást láthatóan különösen komoly tényezőnek tartja.
PE: Mert az! Ugyanis ez a vírus főként közeli kontaktussal, a légutakon keresztül terjed. A maszkok nem száz százalékban zárnak. Ha egy szuperterjesztő közelében a maszk ellenére sok a vírus, akkor nagy különbség, hogy egy méterre vagyok-e tőle, vagy fél méterre.
A megfertőződés tudniillik nem csak azon múlik, van-e vírus a közelben, hanem hogy milyen mennyiségű ér el valakit.
Nem mindegy az sem, hogy normál hangerővel beszélgetek-e, vagy éppen nagyokat nevetek, kiabálok, énekelek. A szájon keresztül így sokkal erősebben terjednek azok a mikró nyálcseppek, amiken „utazik” a vírus.
magyarnarancs.hu: Változott az oltási stratégia, előjegyzéssel is hozzá lehet jutni meghatározott vakcinákhoz.
PE: A nyugdíjasoknál még valahogy működik, hogy más által megadott időpontra menjenek. Az aktív korosztályok esetén csak annak van értelme, hogy a saját munka- és időbeosztásuk alapján időpontra jelentkezhessenek, ahogy most végre el is kezdte a kormány. Most már az aktív korosztály tömeges oltása következik, ehhez nagy befogadó képességű tágas terekben kell kialakítani az oltópontokat, és előzetes időpont foglalás alapján fogadni az oltásra jelentkezőket.
magyarnarancs.hu: Vajon – olykor szó szerint tömegesen – miért kórházakban, illetve a háziorvosoknál, valamint újabban más egészségügyi intézményekben zajlik az oltás?
PE: Szerintem kényelmességből. Kiadták az utasítást, nem igényelt akkora szervezést. A legelső pillanattól úgy gondoltam, és most is úgy gondolom, hogy létre kellene hozni oltópontokat nagyon tágas terekben. Most van olyan hely, ahol például a szűk alagsori folyosón át lehet bemenni. A kis légtérben könnyen felszaporodhat a vírus. Ráadásul nincs lehetőség előzetes – ingyenes – antigéntesztelésre. Ha lenne, akkor az oltásra indulás előtt mindenki megnézhetné otthon, és nem menne oda, ha pozitív, és nem kapná meg fertőzötten az oltást. Ha az önkormányzatokkal összefognak, azok mindenhol nagyon gyorsan tudtak volna segíteni, a középiskolák üres tornatermeiben, üres művelődési házakban, csarnokokban megteremtve oltópontok kialakításának feltételeit.
magyarnarancs.hu: Önnek volt egy kulcsmondata a minap az ATV-ben: nem az oltottak számát kellene alapul venni a „nyitáshoz”, hanem az oltatlanokét.
PE: Persze. A védtelen ember számít abból a szempontból, hogy miként tud terjedni a járvány, hiszen az újonnan megbetegedettek közülük kerülnek ki.
Ha nagyon sok a védtelen, akkor igen sebesen tud terjedni a járvány, függetlenül attól, hogy egyes csoportokba tartozók, például az idősebbek nagy számban be vannak oltva.
Nem véletlenül mondta az angol miniszterelnök, hogy hiába van Angliában az emberek mintegy ötven százaléka beoltva, a járvány terjedésének megállítása nem az oltásoknak, hanem a korlátozó intézkedéseknek köszönhető.
magyarnarancs.hu: A propaganda nálunk ezt mégis az oltásokkal magyarázza.
PE: Éppen ez a probléma. Azt mondom hetek óta, mióta a kormány elkezdte az oltások számához igazítani az intézkedéseket, hogy hibás a hozzáállása. Az oltás persze alapvetően fontos, és hosszú távon nyilván a széles körű átoltottság fogja leállítani a járvány intenzív terjedését, de rövid távon csak a zárás és a korlátozás, illetve a távolságtartás fékezi a járvány terjedését. És persze a tesztelés, mert azzal tudjuk megállapítani, hogy ki a fertőzött. Érthetetlen a kormány tesztelést tagadó gyakorlata! Az erőteljesebb zárásnak köszönhetően csökkent mostanra – fokozatosan – a fertőzöttek száma. Aggódom a túl korai nyitás és a legutóbbi, rendkívül lelkes hétvége miatt, mert attól tartok, hogy a tömegben megjelent fiatalabbak között fog terjedni a járvány, hiszen ők fogékonyak még a fertőzésre.
