Draskovics Tibor márciusban, a 168 órában megjelent riport után ígért vizsgálatot a Tettrekész Magyar Rendőrszakszervezet (TMRSZ) ügyében, de politikai botrány csak májusban lett az egészből. Az egyik szabad demokrata képviselő nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a lapzártánkkor 5503 tagot számláló szakszervezet tevékenységét, és értetlenségének adott hangot, hogy a kormány semmit sem tesz ellene. Gulyás József szerint a TMRSZ érdekvédelmi köntösbe burkolva folytat politikai tevékenységet, újságja és honlapja a Magyar Köztársaság alkotmányos normáit sérti.
Kormányzati tili-toli
"A honlapon és a szakszervezet emblematikus személyiségének, Posta Imrének (lásd Szörnyűségek című keretes írásunkat) a szövegeiben olyan zsidó- és cigányellenes elemek jelennek meg, amelyek bár korábban is léteztek a rendőrségen belül, de sosem jelentek meg ilyen nyíltan, és nem kaptak szervezett bátorítást" - mondta lapunknak Gulyás.
A felszólalás után derült ki, hogy a Jobbik és a TMRSZ megállapodást kötött egymással, Szima Judit, a szakszervezet vezetője pedig a Jobbik EP-listáján kapott helyet. A TMRSZ hivatalos álláspontja szerint ők minden pártot megkerestek, és egyedül az SZDSZ meg a Jobbik reagált: a Jobbik elfogadta segítségüket, a liberálisok nem. A megállapodást a küldöttek több mint kétharmadának részvételével, 96 százalékos többséggel hagyták jóvá az áprilisi szekszárdi küldöttgyűlésen. A paktum értelmében a TMRSZ vállalta, hogy a párt rendészeti programjának kidolgozásában részt vesz, majd azt "szigorúan szakmai-jogi és nem politikai tekintetben" saját tagsága előtt propagálja, továbbá tagokat delegál a Jobbik rendészeti programalkotó testületeibe. A legneccesebb az a kissé nehezen kihámozható körmondat, melyben a TMRSZ vállalja, hogy a párt programjának népszerűsítése érdekében egyes ismert embereit a Jobbik "rendelkezésére bocsátja". Ezt a két szervezet nyílt egymásba olvadását jelentő passzust az sem gyengíti, hogy ezek a személyek "magánszemélyként" jelennek meg a nyilvánosság előtt - hiszen ha magánszemélyek, akkor miért foglalkozik ezzel a Jobbik és a TMRSZ megállapodása?
A Jobbik cserébe kormányzati pozícióra kerülve a rendészeti és munkavállalói tárcákra hajt, viszszaállítja a halálbüntetést, elrettentőbbé teszi a börtönöket. Az állami alkalmazottak fizetésemelését is meghaladó pénzt adna nekik, az ezer fő alatti falvakat két körzeti megbízott vigyázná - szolgálati lakással, felújított irodával. A párt a TMRSZ által működtetett üdülőkben a rendőrök rekreációjáról is gondoskodna. Egyik passzus a magyar állam tulajdonában lévő kihasználatlan földterületi ingatlanokról rendelkezik - ezeket a "rendőrcsaládok életkörülményei javítására alkalmas" telkekre osztanák.
A megállapodásra és a szakszervezeti vezető Jobbik-listás szerepeltetésére csak lassan reagált a kormányzat és a rendőri vezetés. Gulyás József újabb napirend előtti fölszólalására, melyben a határozott fellépést kérte számon a kormányon, az igazságügyi és rendészeti minisztérium államtitkára dodonai válaszban reagált. "Jogalap nélkül, szubjektív indulatból egyetlen állami szerv sem hozhat döntést" - mondta Juhász Gábor, aki szerint a Jobbik és a Tettrekész megállapodása során körültekintően jártak el, és a jogszabályi rendelkezéseket nem sértették, sőt a Tolna megyei ügyészség is szabályosnak találta a paktumot; másrészt viszont a megállapodásnak egy rakás politikai eleme van. Egyébként meg: ha valaki valami politikai összeférhetetlenséget lát az ügyben, ugyan szóljon már a tárcának, hogy lecsaphassanak.
A bizonytalankodás a kormányban is föltűnhetett valakinek, mert két nap múlva ennek homlokegyenest az ellenkezője történt. "A Tettrekész vezetői olyan politikai nyilatkozatokat tettek és olyan politikai kötelezettségeket vállaltak, amelyek nem egyeztethetők össze az alkotmány, valamint a rendőrségi és a szolgálati törvény előírásaival" - mondta ki lezárt vizsgálatában az ORFK, és az ügyet átpasszolta a rendőrség felett törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészségnek.
Árnyékszakszervezet
Politikai pártok szoktak megállapodást kötni szakszervezetekkel, ám az Alkotmány tiltja a rendvédelmi szervek tagjainak politizálását. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjairól szóló törvény (hszt) konkrétan kibontja ezt: párttisztséget nem vállalhatnak, és habár a választásokon megkötéssel, de indulhatnak jelöltként, azon kívül nem szólalhatnak meg a párt nevében. Habár a rendőrség átadta az ügyészségnek Szima Judit azon nyilatkozatait, amelyeket a rendőrség vezetése egyértelműen politikainak minősített, és EP-képviselő-jelölti mentelmi idejének megszűnte után munkajogi lépéseket fontolgat, nem biztos, hogy mindezt a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése nélkül tudja megtenni. A hszt szerint ugyanis a rendőr csak szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben nem folytathat politikai tevékenységet, és bár a kiadott parancsokat, intézkedéseket nem bírálhatja, szakszervezetként véleményt formálhat ezekről. Ráadásul Szima jelenleg rendelkezési állományban van, mert bujtogatás vádjával eljárás folyik ellene. A TMRSZ újságját, a Rend-őrt olvasva feltűnő a szembehelyezkedés a jelenlegi rendőri vezetéssel, de Szimáék szerint részben épp ez egy szakszervezet dolga.
A jogászok is bizonytalanok. Volt olyan forrásunk, aki szerint amíg nem történik konkrét törvénysértés, nem lehet fellépni a Tettrekész ellen. Ha például Szima egy fához láncolná magát, a helyszínre kivezényelt TMRSZ-es rendőr pedig megtagadná a parancs teljesítését, az törvénysértésnek minősülne. Lövétei István alkotmányjogász az MTI-nek azt mondta: önmagában egy párt és egy rendvédelmi szakszervezet közti megállapodás nem jogellenes, ám komoly problémákhoz, például a rendőri tevékenység diszfunkcionalitásához vezethet. A TMRSZ emberei szakmailag segíthetik a Jobbikot, ám ha a politika összekapcsolódik a rendőri tevékenységgel, például ha egy szakszervezet a hivatalos kormányzati koncepciót egy másik politikai erő segítségével igyekszik megtorpedózni, akkor már nem szakszervezeti munkát, hanem a rendőrségen belüli aknamunkát végez.
"Épp a 2006-os események mutatták meg, hogy ma is van értelme a hivatásosok politikai tevékenységével kapcsolatban a rendszerváltáskor kialakított tilalomnak. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy milyen kényes helyzet, amikor a rendőrségnek 'politikai erőtérben' kell intézkednie - mondta a Narancsnak Kádár András Kristóf. A Helsinki Bizottság vezetője szerint a Jobbik-TMRSZ-megállapodás a ködösítések ellenére masszívan politikai tartalmú, tehát nem jogszerű. Ugyanakkor Kádár szerint a jogi mozgástér meglehetősen szűk. A rendőrségnek nincsenek eszközei, ami egyébként helyes, hiszen általában véve nem volna szerencsés, ha a munkáltatónak széles körű jogosítványai lennének a nála működő munkavállalói érdekképviselet megrendszabályozására. Marad tehát az egyesülési jogról szóló törvény, amelynek alapján az ügyészség végső soron bírósághoz fordulhat, de nem világos, hogy a társadalmi szervezetek jogsértő működésének esetére előirányzott jogkövetkezmények közül (például a hozott határozat megsemmisítése, szervezet feloszlatása) jelen esetben melyik lenne a megfelelő. "Mindez a jogi huzavona azonban semmit sem változtat azon a tényen, hogy 5500 rendőr nevében kötötték ezt a megállapodást. Hasonló lesz a helyzet, mint a Magyar Gárda-pernél: feloszlatják az egyesületet, de a mozgalom attól még él és virul. Bármit döntsön az ügyészség, úgy tűnik, a rendőrség keretein belül teret nyernek a kirekesztő eszmék. A jog ezt nem tudja kezelni."
"Nem igaz, hogy ilyen esetben a jogállam eszköztelen, miközben a közrend és közbiztonság szavatolására hivatott testületen belül kendőzetlenül van jelen a rasszizmus, és kampányolhat, építkezhet a szélsőjobboldal" - reagált lapunknak Gulyás József a jogászok felvetésére. A politikus szerint korábban kellett volna lépni a rendőrség keretein belül, mert a vezetés késlekedése, bizonytalankodása felbátorítja az embereket, és az állomány jelentős részének úgy tűnhetett, hogy mindez belefér.
Habár Draskovics Tibor pár napja a TMRSZ-vezetők elleni fellépésre biztatott (de kit?), és Bencze József országos rendőrkapitány is úgy vélte, csak a fejétől bűzlik a hal, a Narancs tapasztalata szerint ha a TMRSZ-tagok nem mind jobbikosok is, szimpatizálnak a párttal. Ezért is vélte úgy egy név nélkül nyilatkozó jogász beszélgetőtársunk, hogy mivel a szakszervezet ellen jogilag fellépni nem lehet, a személyek ellen kellene. Azaz mind az 5500 rendőrt választás elé kellene állítani, hogy vagy kilép, vagy megválik a rendőri hivatástól. Ennek azonban mártíromság lenne a vége, hiszen a kisrendőrökért küzdőket, illetve magukat a kisrendőröket büntetné a hatalom. Egy negyedik jogász azt mondta: ez nemzetbiztonsági kérdés, a szélsőjobboldalhoz kötődő szakszervezetet már régen belülről kellett volna bomlasztani.
Kinn az életben
"Túl van reagálva ez a jobbikos megállapodás. Nem minden tettrekészes fog rájuk szavazni. De ez volt az a párt, amelyik odafigyelt a kisrendőrök szavára. Az verte ki a biztosítékot, hogy a többi párt nem reagált. Nekem nagy csalódás, hogy a Fidesz se" - mondja Gábor (35). Az egyik kelet-magyarországi nagyváros kapitányságának szolgálatirányító parancsnoka tizenöt éve dolgozik az utcán, és rangban mindent elért, amit lehetett. A rendőrtisztit nem tudja kifizetni, mert több százezer az éves tandíj, ő pedig a családjával svájci frank alapú lakáshitelt és kocsihitelt is törleszt. Gábor egy éve lépett be a TMRSZ-be, korábban az Független Rendőrszakszervezetben volt tag. "A Tettrekész valóban alulról szerveződő, és az egyedüli szakszervezet, amely a kisrendőröket védi, és mer konfrontálódni a rendőri vezetéssel." Szerinte ennek köszönhető az ugrásszerű taglétszám-növekedés: idén alig négy hónap alatt ezer fő lépett be a TMRSZ-be, a BRFK tiszthelyetteseinek kétharmada tettrekészes.
A TMRSZ a leghatékonyabb a jogképviselet terén, nem alkudoznak a cég vezetésével, hanem azonnal perre mennek, legyen szó bevetési pótlékról vagy ki nem fizetett akciópótlékról. "A többi szakszervezet teknősbékaként meghúzza magát, és hagyja, hogy hülyére vegye őket a kormány. Amikor például azt hazudják, hogy kifizették a túlórákat, miközben csak egy kapitányságon elérik a kétezret."
Gábor szerint a cigánysággal kapcsolatos problémákat meg kell oldani, mert a börtönökben felülreprezentáltak, és erőszakosan, csoportosan, egymást támogatva követik el a bűncselekményeket. Nem oldja a rendőrségen belüli hangulatot az sem, hogy tilos a cigány szó kiejtése, ezért kínjukban a délsvéd, negró, délfinn és hasonló kifejezéseket használják. "A Jobbik világosan megmondja, hogy rendet akar, és nem akarja szőnyeg alá söpörni ezeket a kérdéseket. Igaz, hogy a cigányok nem rabolnak többet, mint a magyarok, de drasztikusabban csinálják. Vissza kell adni az emberek biztonságérzetét." Gábor nem érti a Magyar Gárdát övező ellenséges hangulatot sem, mert szerinte nem tesznek semmit. ' maga állt már szemben a gárdával és a Fidesszel is tüntetésen, és mindkettő rossz érzés volt, "de erről szól a munkánk". Szerinte az emberek nagy többsége elvárja a rendőröktől, hogy elverjék a bűnöző cigányokat, és nem a többéves bírósági procedúrára kíváncsiak.
Több mint egy évtizedes rendőri pályájának meghatározó élménye volt az MTV-székház ostroma - ekkor vesztette el bizalmát a rendőri vezetésben. Gábor a közelben várakozott az embereivel. "Meg tudtuk volna védeni az MTV-t, de más volt az utasítás." ' és a csapata nem először találkozott agresszióval, hiszen szolgálati helyükön gyakoriak a kőkemény meccsek. "Gyakran intézkedünk egyedül tömeg ellen, hozzászoktunk a dobáláshoz. Nálunk nem az van, mint Pesten, hogy húszan mennek ki egy nagyobb balhéhoz."
Az egyik rendőri vezető kocsija előtt állt, amikor hallotta a tévészékházban rekedt társai segélykérését, és a rendőri vezető válaszát: tartsatok ki, nem tudunk új erőt küldeni. "Ott elpattant a cérna nálunk. Ha akkor elindulunk, belenyomjuk őket az aszfaltba. Ott a rendőri vezető előtt hangosan káromkodtam, és azt mondtam, leszarom, ha hallják. Én utána azt hittem, leszerelek. A legfontosabb elv, hogy nem hagyjuk egymást bajban. És ezt nyírták ki."
Társaihoz hasonlóan rossz néven vette, hogy a média csak a rendőri agresszióval foglalkozott, miközben kihagyta azokat az ügyeket, amikor a káosz közepette segítettek az utca emberének. "Nem értették meg a tüntetők, például a fideszes rendezvényen, hogy nem azért állunk ott, mert nem értünk egyet velük, hanem mert ez a parancs. A jobb- és baloldali rendőr egymás mellett harcol, egymásra számíthat." Kérdésünkre, hogy nem lát-e ellentmondást a szemkilövetős rendőrséggel kampányoló jobbikosok és a szakszervezet mostani Jobbik-szimpátiája között, Gábor azt felelte: ezen még nem gondolkodott.
"1996-ban kezdőként 28 ezret kerestem, míg egy szakmunkás 15-20-at. Ma a kezdő rendőr kilencvenezret kap, míg egy szakmunkás ugyanennyit vagy még többet. Nyakra-főre vállaljuk a túlórákat, hiszen csak 150 óra fölött kell kifizetni. Aki teheti, ma 25 év után nyugdíjba vonul." - Gábor szerint hiába jönnek a rendőri vezetők azzal, hogy ez legalább biztos állás, ha biztonsági őrként jóval többet keres az ember, "és nem köpik le az utcán". Hiába akarják fölemelni a nyugdíjkorhatárt, egy negyvenéves rendőrnek már gerincsérve van a naponta cipelt 12 kilótól, a sokórás mászkálástól. "Magunkra hagyott minket a rendőri vezetés. Az utolsó rendőr is el akar menni a cégtől."
Tettre kész vezető
"Draskovics Tibor és Bencze József politikai csettintésre ugrott, mint a nikkelbolha. Érdekes lenne, ha a munkáltató mondaná meg, hogy egy szakszervezet törvénysértő-e vagy sem. Ha bűncselekményt tapasztalnak, tegyenek büntetőfeljelentést" - mondta a Narancsnak Szima Judit, aki szerint a rendészeti miniszter túllépte hatáskörét, amikor utasította az országos rendőrkapitányt a TMRSZ elleni vizsgálatra, és hibázott Bencze József is, mert a szakszervezet tevékenységét csak az ügyészség vizsgálhatja. A TMRSZ-vezető nem tart az ügyészségi vizsgálattól, mert az nem terjedhet ki a Jobbikkal megkötött határozat tartalmára (az a szakszervezet belügye), legfeljebb azt firtathatja, hogy annak elfogadása formailag jogszerű volt-e. Szima nem tartja politizálásnak a Jobbikkal kötött megállapodást, mert egyrészt az összes pártot megkeresték, másrészt azon, hogy szakmai tanácsokat adnak a párt rendészeti programjához, szerinte nincs kivetnivaló. ' maga magánemberként szerepel a párt listáján. "A programhoz természetesen adom a nevem, számomra szimpatikus a Magyarország a magyaroké elv."
Nem tartja cigányellenesnek a Jobbikot, és problémának nevezte, hogy sokan az etnikai hovatartozásuk mögé bújnak a felelősségre vonás elől. "A rendőrök eddig se voltak cigányellenesek, de megkövetelik a jogkövető magatartást minden állampolgártól. Mindegy, hogy cigánybűnözésnek hívjuk-e vagy másnak, nem normális, hogy az emberek nem mernek kimenni az utcára, hogy 82 éves idős asszonyt megerőszakolnak és megölnek, hogy kisgyerekeket zaklatnak." Szima szerint a jelenlegi politikai elit tehet arról, hogy a cigányokkal szembeni ellenséges érzelmek felerősödtek.
A szakszervezeti vezető szerint élesen elválik egymástól a rendőrségi alkalmazottak anyagi helyzete: míg a végeken maguk veszik a vécépapírt és a mosogatószert, a másik oldalon "megy a habzsi-dőzsi", jól megfizetett rendőri vezetők használják folyamatosan magáncélokra szolgálati autójukat. "Az érdi kapitányságon kilencven dolgozó végzi életveszélyes körülmények közt a munkáját. Máshol 21 percig kapcsol be a számítógép. Van olyan kmb-iroda, ahová a lovat nem rakná be."
Eközben a rendőri vezetés gyakran hazudik, és ez egyre jobban afelé tereli a munkavállalókat, hogy felismerik, szükség van valós érdekképviseletre; ezért maguk veszik kezükbe a dolgok irányítását. A TMRSZ rendőrségen belüli sikerét a vezető azzal indokolja, hogy a többi szakszervezethez képest ők semmilyen mutyiba nem mennek bele, húsz jogásszal képviselik a rendőrök érdekeit, és valódi szakszervezetként, nem pedig a politikai pártok lakájaiként viselkednek. Szima számára megtiszteltetés a Jobbik felkérése, mert azt jelzi: valóban a rend pártja akar lenni. Kérdésünkre, hogy az SZDSZ felkérését is elfogadta volna-e, Szima Judit visszakérdezett: "Ezt komolyan gondolja?"
Szörnyűségek
Posta Imre az elmúlt években vált a szélsőjobboldal egyik dédelgetett ideológusává, ő volt a Tettrekész lapjának, a Rend-őrnek a szerkesztője. A Narancsnak az év elején volt szerencséje személyesen részt venni egy Magyar Gárda-esten, ahol ízelítőt kaphattunk a Köztársasági 'rezred kirúgott pszichológusának közepesen paranoid összeesküvés-elméleteiből. A monoton zsidózáson túl a rendőri vezetők pszichoszomatikus és elmebeli fogyatékosságairól, valamint a rendőrségen belüli rendszeres szexorgiákról tartott előadást. Például ne csodálkozzunk, ha tolvaj vagy rabló elfogásakor a kiérkező rendőrök nem kattintják rá a bilincset: a bilincs a rendőrségen többnyire perverz célok szolgálatában áll. Posta felhívta a figyelmet arra is, hogy ha meggumibotoz a rendőr, sajnos nem kizárt, hogy előtte síkosító segítségével máshol használta azt a botot. Az orgiák ugyanis, amelyeken szerinte Gergényi volt budapesti főkapitány is részt vesz (talán irányít is, de ezt pontatlanul jegyeztük le), nem merülnek ki az ellenkező nemmel való hancúrozásban, hanem gyakori az azonos neműek közti szodómia, és gyakran bevonják az eseményekbe a rendőrségi ménest is. A szerencsétlen lovak nehezen bírták az iramot, ezért pótolták őket izraeli lovakkal, melyek strapabíróbbak.
