Ránk rohadó barlang

  • - zsip -
  • 2012. április 26.

Belpol

Igazi turisztikai attrakciótól és különleges természeti kincstől fosztja meg Budapestet a hatósági felelőtlenség. Hatodik éve képtelenek elérni a barlangászok, hogy egy Gellért-hegyi luxusvilla alatt lévő kristálybarlangot feltárhassanak és látogathatóvá tegyenek. Pedig a jog az ő oldalukon áll.

Egy nappal szilveszter előtt fedezték fel 2006-ban a barlangászok a Bérc utca 4/A mélyén húzódó kristálybarlangot. Adamkó Péter, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke és kollégája, Leél-Őssy Szabolcs vezette a kutatást, amelyet néhány perc ásás után siker koronázott. A környéken lakók hívták ki őket, miután az ott folyó építkezésen azt tapasztalták, hogy betömedékeltek (azaz elzártak) egy föld alá vezető kürtőt. A munkások egyébként arról számoltak be a kutatóknak, hogy a Bérc utcában korábbi építkezések során négy-öt hasonló nyílásra bukkantak, amit betemettek. Egy alkalommal forrás tört fel a mélyből, ezt lebetonozták.

18+

A barlangászok hatvan méter hosszan tárták fel a 18 méteres mélységet elérő képződményt, ahol a 18 fokos hőmérséklet a közelben húzódó hőforrásokra utal. A szokatlan elhelyezkedésű, gömbfülkés barlang nem a méretei, hanem csodálatos színvilága, gipszkristály képződményei miatt számít világszenzációnak. A barlangok felfedezésüktől fogva védettnek számítanak hazánkban, ezt a státusz a Citadella-kristálybarlang is megkapta, ettől függetlenül a barlangászok szerint továbbra is veszélyben van, állapotáról több éve nem tudnak semmit.

A Gellért-hegyen lévő Bérc utcában toronydaruval emelték a háromszintes villát, az építést azonban a barlang felfedezését követően a helyi építési hatóság leállította, a bejáratot vasajtóval lezárták. A beruházó B. Soares Kft. ezt a döntést megtámadta. Az ezzel kapcsolatos eljárás – az épülettel kapcsolatos többi eljáráshoz hasonlóan – a VII. kerületben folytatódott, mivel a társaság már az engedélyeztetés elején bepanaszolta a helyi önkormányzatot, elfogultságra hivatkozva. Nem sokkal azt követően, hogy a járatot lezárták, a villa beruházói földdel kevert cementtel ismét elfedték a barlang bejáratát. Újra ki kellett ásni a nyílást, immár hatósági segítséggel.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (KDKVF) 2007-ben arra kötelezte a B. Soarest, hogy építse meg a Bérc utcára kivezető alagutat. A Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter által kiadott engedély szerint 2010. július 1-jéig kellett volna befejezni, ám aki ott jár, semmi jelét nem látja a Bérc utcára vezető ajtónak. A 6+4 szobás villa természetesen elkészült, úgy tudjuk, közel kétmilliárd forintért egy ukrán állampolgár tulajdonába került. Végül építettek bejáratot, azaz lejáratot, bár az alagútnál kreatívabb megoldást alkalmaztak. A KDKVF tájékoztatása szerint: „A Citadella-kristálybarlang jelenleg az ingatlan területéről, a virágágyásban nyíló csatornafedő és ideiglenes kútgyűrűkből készült lejáraton keresztül közelíthető meg. A létrával ellátott lejáró a félig kész táróba (barlangbejáró) vezet.” Vagyis az utcáról a barlang nem megközelíthető, azaz kutatásra, feltárásra fizikai mód nincsen.

 

Innen valahonnan kéne bejutnia a nagyközönségnek a barlangba


Innen valahonnan kéne bejutnia a nagyközönségnek a barlangba

Fotó: narancs.hu

Több per is indult a barlang hozzáférhetősége miatt, a B. Soares sikerrel jutott időhöz. A bíróság egy alkalommal azért függesztette fel az alagút építési engedélyét, mert azt a szomszédos ingatlanon akarták átvezetni, ám annak társtulajdonosa – aki nem más, mint a B. Soares ügyvezetőjének testvére – megfellebbezte. A bíróság ugyan elutasította a fellebbezési kérelmet,  az alagutat a B. Soares mégsem építette meg.

Mi több, az ingatlan úgy kapta meg a használatbavételi engedélyt , hogy abban nem szerepelt olyan lejárat, amely az utcáról tette volna megközelíthetővé a barlangot. Arra azért volt gondja a VII. kerületi műszaki irodának a fennmaradási és használatbavételi engedély kiadása során, hogy 108 négyzetméter túlépítés miatt – két loggia beépítése és a pinceszint 98 négyzetméteres kibővítése – 6,4 millió forint bírságot szabjon ki.

A B. Soaresnek a környezet védelme iránti elkötelezettségét mutatja, hogy nem csak a barlangot tömették el többször és a hozzáférését jelentő kijárat építését akadályozták, még a barlangászok kutatási engedélyének is keresztbe tettek. Bár a felügyelőség az engedélyt meghosszabbította, a cég fellebbezése miatt a másodfokú hatóság azt egyszerűen megsemmisítette. Mivel ezek után meghosszabbítani nem lehetett, új kérelem pedig nem érkezett, a barlangászoknak jelenleg nincs érvényes kutatási engedélyük, és így nincs joguk a barlangba lépni. Adamkó Péter a narancs.hu-nak azt mondta, azért nem látta értelmét új engedély kérésének, mert nagyon rossz tapasztalatai vannak. A Rózsadombon három-négy olyan barlang van, amelyeket a hatályos kutatási engedélyük ellenére sem tudnak a megközelíteni, mivel közterületre vezető kijárat nincs, a magánterületen pedig a tulajdonosok nem engedik be őket. Egy olyan barlang van, amelynek a bejáratát kivezették az utcára, ezt tudják is kutatni.

A narancs.hu megkérdezte a hatóságot, miért nem szerzett érvényt korábbi határozatának, és miért nem kötelezte a B. Soarest az alagút és a közterületi kijárat megépítésére. Érdemi választ nem kaptunk, csak a jogi környezetre és a nem létező kutatási engedélyre való hivatkozást. „A természet védelméről szóló törvény szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a hatóság, a természetvédelmi hatóság, illetve az általuk erre feljogosított személyek – ide értendő az is, aki a barlang kutatására jogerős hatósági kutatási engedéllyel rendelkezik –, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv által felhatalmazott személyek a barlangot megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Ezen megközelítés és látogatás biztosítására a nemzeti park igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli. (…) A jogszabályok alapján kijelenthető, hogy amennyiben valamely szervezet vagy személye a felügyelőség által kiadott jogerős kutatási engedéllyel rendelkezne, úgy az ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettsége keletkezne kizárólag arra, hogy az engedély alapján a kutatási tevékenységre feljogosított személyek a barlangot megközelítsék. (…) Azonban ezen megközelítési jog a barlangászokat csak akkor illetné meg, ha a felügyelőség által kiadott jogerős kutatási engedéllyel rendelkeznének. Jelenleg azonban nincs olyan személy vagy szervezet, amely ilyen kutatási engedéllyel rendelkezne, annak hiányában pedig barlangász szakembereknek semmilyen joguk nincs a Citadella-kristálybarlang megközelítésére, kutatására” – közölte Dolla Eszter, a KDKVF igazgatója.

Adamkó Péter szerint a barlang fennmaradása veszélybe került, mivel a felső talajszintet lebetonozták, fákat ültettek, locsolórendszert építettek ki, ezzel alapjaiban megváltoztatták a mikroklímáját. Emiatt azonnali vizsgálatra volna szükség. „Ha a hatóságok érvényt szereztek volna akaratuknak, és minden erejükkel a természeti kincs megvédésén, hozzáférhetőségén dolgoztak volna, ma igazi turistalátványosság lenne. Üvegfallal választhatnánk el a látogatóktól, így nem kerülnének veszélybe a kristályképződmények. Néhány lépésre a Citadellától, állítom, nagyobb látogatottsága lenne, mint az aggteleki barlangnak” – fájlalja Adamkó. A barlangász azt is egyértelművé tette, hogy nem hagyja annyiban a harcot, első lépésként új kutatási engedélyt fog kérni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.