Ránk rohadó barlang

  • - zsip -
  • 2012.04.26 14:30

Belpol

Igazi turisztikai attrakciótól és különleges természeti kincstől fosztja meg Budapestet a hatósági felelőtlenség. Hatodik éve képtelenek elérni a barlangászok, hogy egy Gellért-hegyi luxusvilla alatt lévő kristálybarlangot feltárhassanak és látogathatóvá tegyenek. Pedig a jog az ő oldalukon áll.

Egy nappal szilveszter előtt fedezték fel 2006-ban a barlangászok a Bérc utca 4/A mélyén húzódó kristálybarlangot. Adamkó Péter, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke és kollégája, Leél-Őssy Szabolcs vezette a kutatást, amelyet néhány perc ásás után siker koronázott. A környéken lakók hívták ki őket, miután az ott folyó építkezésen azt tapasztalták, hogy betömedékeltek (azaz elzártak) egy föld alá vezető kürtőt. A munkások egyébként arról számoltak be a kutatóknak, hogy a Bérc utcában korábbi építkezések során négy-öt hasonló nyílásra bukkantak, amit betemettek. Egy alkalommal forrás tört fel a mélyből, ezt lebetonozták.

18+

A barlangászok hatvan méter hosszan tárták fel a 18 méteres mélységet elérő képződményt, ahol a 18 fokos hőmérséklet a közelben húzódó hőforrásokra utal. A szokatlan elhelyezkedésű, gömbfülkés barlang nem a méretei, hanem csodálatos színvilága, gipszkristály képződményei miatt számít világszenzációnak. A barlangok felfedezésüktől fogva védettnek számítanak hazánkban, ezt a státusz a Citadella-kristálybarlang is megkapta, ettől függetlenül a barlangászok szerint továbbra is veszélyben van, állapotáról több éve nem tudnak semmit.

A Gellért-hegyen lévő Bérc utcában toronydaruval emelték a háromszintes villát, az építést azonban a barlang felfedezését követően a helyi építési hatóság leállította, a bejáratot vasajtóval lezárták. A beruházó B. Soares Kft. ezt a döntést megtámadta. Az ezzel kapcsolatos eljárás – az épülettel kapcsolatos többi eljáráshoz hasonlóan – a VII. kerületben folytatódott, mivel a társaság már az engedélyeztetés elején bepanaszolta a helyi önkormányzatot, elfogultságra hivatkozva. Nem sokkal azt követően, hogy a járatot lezárták, a villa beruházói földdel kevert cementtel ismét elfedték a barlang bejáratát. Újra ki kellett ásni a nyílást, immár hatósági segítséggel.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (KDKVF) 2007-ben arra kötelezte a B. Soarest, hogy építse meg a Bérc utcára kivezető alagutat. A Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter által kiadott engedély szerint 2010. július 1-jéig kellett volna befejezni, ám aki ott jár, semmi jelét nem látja a Bérc utcára vezető ajtónak. A 6+4 szobás villa természetesen elkészült, úgy tudjuk, közel kétmilliárd forintért egy ukrán állampolgár tulajdonába került. Végül építettek bejáratot, azaz lejáratot, bár az alagútnál kreatívabb megoldást alkalmaztak. A KDKVF tájékoztatása szerint: „A Citadella-kristálybarlang jelenleg az ingatlan területéről, a virágágyásban nyíló csatornafedő és ideiglenes kútgyűrűkből készült lejáraton keresztül közelíthető meg. A létrával ellátott lejáró a félig kész táróba (barlangbejáró) vezet.” Vagyis az utcáról a barlang nem megközelíthető, azaz kutatásra, feltárásra fizikai mód nincsen.

 

Innen valahonnan kéne bejutnia a nagyközönségnek a barlangba


Innen valahonnan kéne bejutnia a nagyközönségnek a barlangba

Fotó: narancs.hu

Több per is indult a barlang hozzáférhetősége miatt, a B. Soares sikerrel jutott időhöz. A bíróság egy alkalommal azért függesztette fel az alagút építési engedélyét, mert azt a szomszédos ingatlanon akarták átvezetni, ám annak társtulajdonosa – aki nem más, mint a B. Soares ügyvezetőjének testvére – megfellebbezte. A bíróság ugyan elutasította a fellebbezési kérelmet,  az alagutat a B. Soares mégsem építette meg.

Mi több, az ingatlan úgy kapta meg a használatbavételi engedélyt , hogy abban nem szerepelt olyan lejárat, amely az utcáról tette volna megközelíthetővé a barlangot. Arra azért volt gondja a VII. kerületi műszaki irodának a fennmaradási és használatbavételi engedély kiadása során, hogy 108 négyzetméter túlépítés miatt – két loggia beépítése és a pinceszint 98 négyzetméteres kibővítése – 6,4 millió forint bírságot szabjon ki.

A B. Soaresnek a környezet védelme iránti elkötelezettségét mutatja, hogy nem csak a barlangot tömették el többször és a hozzáférését jelentő kijárat építését akadályozták, még a barlangászok kutatási engedélyének is keresztbe tettek. Bár a felügyelőség az engedélyt meghosszabbította, a cég fellebbezése miatt a másodfokú hatóság azt egyszerűen megsemmisítette. Mivel ezek után meghosszabbítani nem lehetett, új kérelem pedig nem érkezett, a barlangászoknak jelenleg nincs érvényes kutatási engedélyük, és így nincs joguk a barlangba lépni. Adamkó Péter a narancs.hu-nak azt mondta, azért nem látta értelmét új engedély kérésének, mert nagyon rossz tapasztalatai vannak. A Rózsadombon három-négy olyan barlang van, amelyeket a hatályos kutatási engedélyük ellenére sem tudnak a megközelíteni, mivel közterületre vezető kijárat nincs, a magánterületen pedig a tulajdonosok nem engedik be őket. Egy olyan barlang van, amelynek a bejáratát kivezették az utcára, ezt tudják is kutatni.

A narancs.hu megkérdezte a hatóságot, miért nem szerzett érvényt korábbi határozatának, és miért nem kötelezte a B. Soarest az alagút és a közterületi kijárat megépítésére. Érdemi választ nem kaptunk, csak a jogi környezetre és a nem létező kutatási engedélyre való hivatkozást. „A természet védelméről szóló törvény szerint az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy a hatóság, a természetvédelmi hatóság, illetve az általuk erre feljogosított személyek – ide értendő az is, aki a barlang kutatására jogerős hatósági kutatási engedéllyel rendelkezik –, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv által felhatalmazott személyek a barlangot megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Ezen megközelítés és látogatás biztosítására a nemzeti park igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli. (…) A jogszabályok alapján kijelenthető, hogy amennyiben valamely szervezet vagy személye a felügyelőség által kiadott jogerős kutatási engedéllyel rendelkezne, úgy az ingatlan tulajdonosának tűrési kötelezettsége keletkezne kizárólag arra, hogy az engedély alapján a kutatási tevékenységre feljogosított személyek a barlangot megközelítsék. (…) Azonban ezen megközelítési jog a barlangászokat csak akkor illetné meg, ha a felügyelőség által kiadott jogerős kutatási engedéllyel rendelkeznének. Jelenleg azonban nincs olyan személy vagy szervezet, amely ilyen kutatási engedéllyel rendelkezne, annak hiányában pedig barlangász szakembereknek semmilyen joguk nincs a Citadella-kristálybarlang megközelítésére, kutatására” – közölte Dolla Eszter, a KDKVF igazgatója.

Adamkó Péter szerint a barlang fennmaradása veszélybe került, mivel a felső talajszintet lebetonozták, fákat ültettek, locsolórendszert építettek ki, ezzel alapjaiban megváltoztatták a mikroklímáját. Emiatt azonnali vizsgálatra volna szükség. „Ha a hatóságok érvényt szereztek volna akaratuknak, és minden erejükkel a természeti kincs megvédésén, hozzáférhetőségén dolgoztak volna, ma igazi turistalátványosság lenne. Üvegfallal választhatnánk el a látogatóktól, így nem kerülnének veszélybe a kristályképződmények. Néhány lépésre a Citadellától, állítom, nagyobb látogatottsága lenne, mint az aggteleki barlangnak” – fájlalja Adamkó. A barlangász azt is egyértelművé tette, hogy nem hagyja annyiban a harcot, első lépésként új kutatási engedélyt fog kérni.

Neked ajánljuk