2010 óta "először esett be a GDP 7 százaléka alá az egészségügyre fordított kiadás a KSH adatai szerint" – írja a Válaszonline a KSH adataira alapozva.
A számok szerint a GDP 6,9 százalékát érték csak el az egészségügyre fordított összegek, ebből is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik.
A legfrissebb adatok 2017-esek, idén július 31-én jelentek meg – teszik hozzá. Ezek alapján a kórházi ellátásban továbbra is döntő fölényben van a közfinanszírozás, de először került tíz százalék fölé a fizetős egészségügy – tehát az az összeg, amit saját zsebből vagy önkéntes pénztárból fizettek.
A járóbeteg-ellátásban az arány 43 százalék, ez valamelyest elmarad a 2014-es rekordtól, amikor a magánkiadások aránya elérte a 47 százalékot: csaknem fele-fele arányban osztozott az állam és a beteg a kiadásokon. Azóta enyhén erősödött a közfinanszírozás.
A gyógyszer-finanszírozásban az állam tartósan kisebbségben van: az adatok szerint a betegek állták a kiadások 52 százalékát.
Mindeközben a Világgazdaság a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataira hivatkozva közölte, hogy a költségvetési szervek tartozása 1,5 milliárd forinttal több a június 30-i állapothoz képest, júliusban már 58,1 milliárd forinttal tartoztak, így az össztartozás 59,6 milliárdra rúg. Ennek 80%-át, 47,3 milliárd forintot az egészségügyi intézmények, kórházak, klinikával rendelkező egyetemek halmozták fel.
A leginkább a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet van eladósodva: 3,54 milliárd forint fizetetlen tartozással, de a Manninger Jenő Országos Traumatológiai Intézet is 3,22 milliárd forinttal tartozik a MÁK adatai szerint.
