Egyre több, különböző iparágban dolgozó kisvállalkozó háborog azért, mert üzletüket zárva kell tartani, támogatást nem kapnak az államtól, így megélhetésük került veszélybe. A múlt héten a Magyar Szolárium Egyesület kért segítséget Gulyás Gergelytől, de lapunk írt arról is, hogy nehéz helyzetbe kerültek az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók (iskolai büfések, falusi kiskocsmát működtetők), a bértámogatást csak több hónapos késéssel megkapott vendéglátósokról nem is beszélve.
Nyitást szeretnének a kiskereskedők
Egy szolnoki divatáru-kereskedő felhívást tett közzé egy Facebook-csoportban. Azt írta, "nem tudom, vajon a kormány ezzel a lezárással direkt módon akarja-e tönkretenni a magyar kisvállalkozók nagy részét, vagy csak egyszerűen a kompetencia hiánya miatt hoztak egy ennyire abszurd és kettős mércét alkalmazó intézkedést. Konkrétan a legnagyobb baj ezzel - és most sok tízezer kényszerbezárt kisvállalkozás nevében is írok -, hogy alapból most is a multik érdekeit szolgálja az intézkedés!" - írta a vállalkozó. Szerinte ugyanis a nyitva tartó multiknál az élelmiszereken kívül továbbra is minden megvásárolható, ráadásul ezekben az üzletekben egyszerre több száz ember is tartózkodhat, nem úgy, mint egy kis boltban. "Akkor hol is van nagyobb fertőzésveszély?" - tette fel a kérdést. Példaként megemlíti, hogy Görögországban a nyitva tartó szupermarketekben le vannak takarva az úgynevezett non-food termékek, hogy az üzletláncok ne juthassanak igazságtalan versenyelőnyhöz.
A kereskedelmi és iparkamara is megkapta a magáét a bejegyzésben. A kisvállalkozó szerint a kettős mérce ellen az inkább csak a nevében Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyáltalán nem szólal fel. Lapunk megkeresésére a kereskedő arról is beszélt, tavaly, az első hullám idején három hónapig volt zárva, a helyzetet kénytelen-kelletlen elfogadta. A mostani hullám miatt elrendelt bezárás azonban már sok volt neki. Nincs tartaléka, nem tud tovább hova hátrálni. Szerinte a kormány csak szóban támogatja a kisvállalkozókat.
Ha ad is nekik támogatást, azt hónapokkal később kapják meg, ráadásul az összeg nagyon elenyésző.
Egy másik szolnoki kiskereskedő egyenesen Kállai Mária fideszes képviselőnek címzett nyílt levelet. Azt kérte, engedélyezzék az üzletek nyitva tartását, előírva, egyszerre hány ember tartózkodhat a boltban. Felvetésére nem kapott választ.
Petíciók az operatív törzsnek
A kiskereskedők, kisboltosok országos szinten is megmozdultak. Petíciójukban kérték az operatív törzset, legkésőbb április 1-jétől engedélyezzék az üzletek újranyitását. Amennyiben hamarosan nem tudnak kinyitni, a többségüknek semmi bevétele nem lesz. A költségeik viszont változatlanul esedékesek. Jelentős részük nem jogosult bértámogatásra, a bérleti díjakat is teljes összegben fizetniük kell. Tavaly már felélték tartalékaikat, a mostani intézkedéssel pedig padlóra kerültek, családok megélhetése került veszélybe. A petícióhoz hozzászólva egy kecskeméti boltos megemlítette, mivel kis üzlete van, meg tudná oldani, hogy egyszerre csak egy vevő legyen bent, utána pedig rögtön fertőtlenítene. Egy csornai vállalkozó a támogatás hiányát kifogásolja, mások, például egy bernecebaráti boltos azt kéri, hadd árusíthasson az üzlet előtt. Szomorú sorsokkal is találkozni: sokan írták, hogy kifogytak tartalékaikból, gyermekeiket egyedül nevelő szülőként a tönk szélén állnak. Hasonló élethelyzetben lévő emberekkel lapunk korábban ebben a cikkben foglalkozott:
A boltosokhoz hasonlóan a szépségipari szolgáltatók szintén az operatív törzshöz fordultak petíciójukkal. Ők is mihamarabbi nyitást szeretnének a cikkünk írásakor közel 50 ezer aláírással megtámogatott felhívásukban.
A könnyítés is látszólagos
A vállalkozók terheit a kormány ugyan némileg csökkentette azzal, hogy elengedte a katát és a szociális hozzájárulási adót, sőt az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok esetében a bérleti díjat sem kell fizetnie a boltosoknak, de sokan magánszemélytől, vagy cégtől bérelik üzletüket, számukra tehát mindez nem jelent könnyítést. Kérdés az is, a kiskereskedők mikor kapják meg a beígért támogatást.
A magyar vállalkozók bajban vannak, ezek közül is főleg a kicsik - így összegezte a helyzettel kapcsolatos véleményét lapunk megkeresésére Dávid Ferenc. A DK gazdasági szakértője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) korábbi főtitkára szerint sem a bér-, sem a kisvállalkozóknak szánt támogatás nem elegendő. Ugyanis bértámogatás nem jár a vállalkozóknak, csak munkaviszonyban lehet igénybe venni, míg a vállalkozásoknak pályázni kell. Itt viszont emlékeztetett arra, a vendéglátósok esetében is látszik, mikor jutottak hozzá a kevéske pénzhez. Dávid Ferenc szerint
nem csak a bérlőként tevékenykedő vállalkozókra kell kiterjeszteni a támogatást, hanem a bérbe adókra is, különben ők is tönkremennek.
A szakértő hozzátette: hiába engedik el valakinek a járulékfizetést, ha nincs bevétele, nincs miből megélnie se. A VOSZ egykori főtitkára kifejtette, az adatok azt mutatják, megindult a dolgozói elszegényedés, nincs vásárlóerő, a nagy többség lényegében csak élelmiszerre és gyógyszerre költött. Vagyis a járvány miatt sokan korábban sem vásároltak cipőt, ruhát, és most az ezeket árusító kisboltoknak is be kellett zárni. Dávid Ferenc úgy vélte, hamarosan tömegével fognak tönkremenni a kisvállalkozások.
És akkor megszólalt az iparkamara...
Felébredt az MKIK is, és a boltzár feloldását javasolja. A napokban kiadott közleményükben úgy fogalmaztak, a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések vállalkozói jelzések alapján nehezen értelmezhetőek, valamint a kis- és közepes vállalkozások szempontjából versenytorzítóak. Ezért azt javasolja a Parragh László által elnökölt testület, hogy amennyiben a betegségen átesett és a már beoltott felnőtt lakosság létszáma együttesen eléri a felnőtt lakosság 25 százalékát, érdemes megfontolni a boltzár fokozatos feloldását annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások ne szenvedjenek el több kárt és ne induljon el tömeges csődhullám.
(Címlapképünkön: zárva tartó boltok Szolnokon. Fotó: a szerző felvétele)
