"Alapelvünk, hogy maradjunk talpon" - vendéglátóhelyek a szakadék szélén

Belpol

A tartalékok felélése, alacsonyabb fizetés az alkalmazottaknak, ételkészítés elvitelre, alternatív működés. Ezek a túlélés lehetséges forgatókönyvei a vendéglátásban.

 

Továbbra sem tudni, hogy pontosan mikor nyithatnak ki újra a vendéglátóhelyek. Az utóbbi időben több vendéglátós is hangot adott elégedetlenségének a csődközeli helyzet, illetve a kormány által beígért, de ki nem fizetett bértámogatások miatt. Budapesten tüntetést is tartottak. A vendéglátóhelyek legalább részleges kinyitását javasolta Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere, Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, valamint a szélsőjobbos, Fidesz-közeli Mi Hazánk. Közben Orbán Viktor is megszólalt a témában. A miniszterelnök múlt csütörtökön bejelentette, nemzeti konzultációt indítanak az ország újranyitásának kérdéseiről. Péntek reggeli rádióinterjújában pedig elismerte, igaza van a vendéglátósoknak, mert valóban lassan halad a nekik megítélt támogatás kifizetése. 

Az viszont biztos, hogy már a szerencsésebb helyzetben lévő vendéglátósok is nagy bajban vannak: hitelekkel próbálnak túlélni, de az eladósodásnak is van határa. Kérdés, kinél mikor érkezik el az a pont, amikor már nem bírja tovább anyagilag. (Niedermüller Péter VII. kerületi DK-s polgármester például a múlt héten az ATV Startban azt nyilatkozta, a bulinegyed vendéglátóhelyeinek 40 százaléka biztosan tönkrement.)

Van, akinek havi 40-50 ezret tudnak csak fizetni

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a vendéglátós szakma kiakadt a kormányra. „Hányingerkeltő” – így kommentálta például egy belvárosi, magasabb árfekvésű étterem munkatársa lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának néhány nappal ezelőtti szavait, miszerint a magyar turisztikai szektoron sem Brüsszel, sem pedig Budapest nem segít, a kormány viszont az első perctől az ágazat mellé állt. (Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes éppen hétfőn jelentette be, hogy a főváros újranyitási csomaggal segíti a válságban levő vendéglátóipart.)

„A bértámogatás megigénylése elképesztő adminisztrációval jár, de az elsők között adtuk be novemberben, azonban a novemberit csak január végén kaptuk meg. A decemberi pedig még sehol sincs. Nálunk két hónap megelőlegezése tízmilliós tétel”

– folytatja belvárosi forrásunk, aki arról is beszélt, milyen különböző módon élte meg a vezetés a tavaszi és az őszi korlátozásokat. „Tavasszal sokkszerűen ért minket ez, mivel korábban nem tapasztaltunk hasonlót, nem tudtuk mit kezdjünk az emberekkel, valójában sodródtunk az eseményekkel. Nyáron viszont nagyon jó forgalmunk volt – a teraszunknak is köszönhetően – ez bizakodásra adott okot. Nem gondoltuk, hogy a lezárásnak lesz újabb felvonása” – emlékszik vissza névtelenséget kérő forrásunk. Ősszel azonban már próbáltak jobban alkalmazkodni a helyzethez, mint tavasszal, komoly racionalizálásba kezdtek: csökkentették a kiadásokat, átszervezték a beosztásokat és kifuttatták a raktárkészletet. „Az alapelvünk, hogy maradjunk talpon és adjunk munkát az embereknek, úgy gondoljuk, ha kitartunk, könnyebb lesz a teljes nyitás. De borzasztó érzés, amikor nem tudjuk, hogy egy hónapot kell kibírni, hármat vagy hatot” – mondja megszólalónk.

Az étteremből senkit nem küldtek el, csak a próbaidőn lévőket. Annak ellenére, hogy itt működik házhoz szállítás, nem mindenkinek tudnak munkát biztosítani, de így is igyekeznek valamilyen fizetést adni. A csapat egy része, akik számára nem akad feladat, 40-50 ezer forintot kap havonta. Emellett el tudnak menni máshova dolgozni, bár informátorunk arról számolt be lapunknak, hogy a vendéglátósokat nem mindenhol látják szívesen.

Zöldségeshez, autómosóba és hasonló helyekre nem veszik fel az embereket akkor, ha kiderül, hogy vendéglátásban dolgoztak a járvány előtt

– meséli az étterem munkatársa. Nyilván a munkaadó ebben az esetben attól tart, hogy a korlátozások feloldása után ismét új embert kell keresnie.

Közvetlenül az étteremből való rendelésre bátorítanak

„Van egy pici konyhánk, elvitelre tudunk dolgozni, valamennyi kis bevételt hoz, de nem sokat. Most már ott tartunk, hogy a személyes tartalékainkat éljük fel” – ezt már Kovár Dóra, a VIII. kerületi Macska kávézó üzletvezetője mondja. Hozzájuk sem érkezett még meg a bértámogatás, igaz, némi problémájuk akadt a papírmunkával, mert hiánypótlásra szólították fel őket, de ennek is már hosszú ideje, a pénz pedig még nincs sehol. Itt az üzletvezetővel együtt öten dolgoznak, de Kovár Dóra úgy fogalmazott, elég lenne csak három a mostani forgalom miatt. „Ennek ellenére nem váltunk meg senkitől. Tavasszal azért nem, mert reménykedtem benne, hogy nem tart sokáig, most meg már hova küldjem az embereket? Nincsen munka” – teszi hozzá.

Elvitelre azonban itt is lehet rendelni, sőt, bátorítják a vendégeket, hogy aki szereti a Macskát és fontos neki, hogy később is tudjon ide járni, akkor időnként nézzen be és vegyen valamit elvitelre. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az ételszállító cégeken keresztül rendelnek a vendégek, vagy közvetlenül az étteremtől. „A kiszállítók óriási sápot vesznek le a szolgáltatásért, ezért mi mindenkit arra bíztatunk, hogy közvetlenül az étteremtől rendeljenek. Szerencsére ezzel nagyjából tisztában is vannak a vendégeink” – mondja belvárosi éttermi forrásunk.

Mivel a Macskának nincsen terasza, valószínűleg nem lesz a várható tavaszi nyitás nyertese. Náluk szeptembertől májusig tart a főszezon. Bár az is kérdés, hogy mennyire lesz a vendégeknek pénze annyit fogyasztani, mint a járvány előtt.

Ősszel, amikor még rendesen nyitva voltunk, már érezhető volt az elszegényedés. Aki korábban hat sört megivott egy este, az most csak egyetlen üvegre ült be

– mondja Kovár Dóra. Ennek ellenére próbálnak kitartani. „Nem azt próbáljuk, hogy mitől lenne jobb, hanem hogy mitől lenne kevésbé rossz. Lelkileg ez így kicsit könnyebb.” Éppen ezért lehet elvitelre vásárolni náluk is, mert ha bezárnak, azzal sem lenne megoldva a helyzet, hiszen a bérleti díjat fizetni kell. „Nem várom el a kerülettől, hogy engedje el a bérleti díjat, hiszen látom, milyen helyzetben van az önkormányzat” – magyarázza a Macska üzletvezetője. A kormány azonban ezt máshogy látja. Néhány nappal a beszélgetésünk után jelentették be, hogy többek között a vendéglátóhelyeknek nem kell fizetniük bérleti díjat, ha állami vagy önkormányzati ingatlant bérelnek. Előzőleg pedig azzal is foglalkoztunk, hogy a budapesti kerületek miként próbálják segíteni a vendéglátósokat.

Újratervezés

„2020 elejére az asztalfoglalások száma folyamatosan növekedett, rengeteg ígéretes rendezvényfoglalásunk volt, stabil, proaktív csapattal dolgoztunk, akiknek a segítségével joggal bízhattunk a fenntartható működés stabilizálódásában. Mindez annak ellenére volt így, hogy a több éve zajló, a bejáratunkat eltakaró és láthatóságunkat jelentősen korlátozó távhő építkezés súlyosan megnehezítette a mindennapi működésünket” – így értékelte Krausz Bence, a belvárosi Három Holló egyik tulajdonosa a járvány berobbanása előtti időszakot. A Három Holló néhány éve működik, bevételeik jelentős részét fejlesztésekre fordították, tartalékaik pedig csak a folyamatos működés fenntartására voltak elegendőek. Az üzlet vezetői azonban az első korlátozások után nem csüggedtek, próbáltak megoldásokat találni a kialakult helyzetre és tervezni – már amennyire lehetett. „Egy szükséges tőkebevonást követően a szeptemberi indulásra koncentráltunk, igyekeztünk a kieső hónapok során mind technikai, mind esztétikai fejlesztéseket véghez vinni, hogy még vonzóbbá váljon a hely a vendégeink és a fellépőink számára. Az őszi szezonra ígéretes kulturális programot sikerült összeállítani, mindeközben folyamatosan dolgoztunk azon, hogy a járványhelyzet ellenére biztosítani tudjuk a rendezvények biztonságos bonyolítását (belső szabályzatok, higiéniai intézkedések, önkéntes létszámkorlátozások, stb.)” – sorolja Krausz a terveket, amelyeket keresztülhúzott a szeptemberben elrendelt határzár.

Ezután alternatív működési modellek kidolgozásába kezdtek.

Ezek bevezetését október-novemberre időzítették. Felméréseket végeztek a Három Holló követői körében, hogy pontos képet kapjanak a fogyasztói igényekről. „A kávéházból közösségi irodát alakítottunk ki, a látogatók maximális számát 10 főre korlátoztuk, tevékenységünket a közösségi irodához szükséges szolgáltatásokkal egészítettük ki, gyermekfelügyeletet biztosítottunk, az esti órákban pedig a kis létszámú magánrendezvényekre összpontosítottunk” – magyarázza Krausz. Röviddel azonban az alternatív működési modell bevezetését követően elrendelték a vendéglátóhelyek általános bezárását, így hiába dolgoztak ki áthidaló megoldást a működésükre, nem volt lehetőségük alkalmazni.

A túlélés egyik eszköze sok vendéglátóhelynél a hitel, bár éppen a bizonytalanság miatt ezt nem mindenki meri meglépni, ahogyan a Macska kávézó sem. „Nyáron komolyan elgondolkodtam a hitelfelvételen, de attól tartottam, hogy lesz még lezárás és akkor még azt sem fogom tudni fizetni” – mondja Kovár Dóra.

Felélik a tartalékokat

Akad azonban olyan vendéglátós, aki felvenne ugyan hitelt, de a bank ezt nem teszi lehetővé. „Az étteremre sikerült a hitelfelvétel, de a többi projektet kockázatos vállalkozásoknak minősítették, annak ellenére, hogy eddig nyereséget mutatott a könyvelésünk” – mondja Manek Gábor, aki éttermet, szórakozóhelyet üzemeltet a fővárosban. Hozzá tartozik a bulinegyedbeli Dobrumba és a Széll Kálmán téri Pingrumba (mindkettő étterem), olyan szórakozóhelyek, mint a Toldi és a Lärm, továbbá a január végén bezáratott Madách téri Központ, de ő a Kolorádó fesztivál főszervezője is. A vírus előtt mindegyik hely népszerű volt a budapestiek körében, sőt,

az éttermek kivételével az összes projekt nagyrészt a magyar közönségre épít,

ezért önmagában a turisták elmaradása nem okozott olyan nagy problémát számukra, mint más vendéglátóhelyeknél. „Ennek ellenére most már mi is a személyes tartalékainkat éljük fel” – mondja Manek Gábor. Ami pedig a félmilliós pénzbírsággal és hatvan napos bezárással szankcionált Központot illeti, Manek Gábor lapunknak elmondta, egyáltalán nem értenek egyet a hatóság fellépésével, hiszen a Madách téren lévő vendéglátóhely ugyanúgy volt nyitva, mint bármelyik másik: elvitelre adtak ételeket, italokat, csakhogy kisebb tömeg alakult ki a hely előtt. "Ha a rendőrség felszólított volna minket, hogy fejezzük be az árusítást, mert a kialakult helyzet járványügyi szempontból nincs rendben, bezártunk volna" - állítja Manek Gábor, hozzátéve, hogy az eljárást jogi útra terelik, közérdekű pert indítanak. 

 A bértámogatás emelését sürgetik

Beszélgetőpartnereink kivétel nélkül azon az állásponton vannak, hogy az azonnali nyitás, illetve az illegális nyitás nem jelent megoldást. Többen megemlítették, hogy jó iránynak tartják azt a javaslatcsomagot, amit néhány nappal ezelőtt a Magyar Gasztronómiai Egyesület készített. A többek között Gerendai Károly által is támogatott javaslatok a következők:

 - a működési korlátozások idején felmerülő helyiségbérleti díjak átvállalása,

- a bértámogatások azonnali folyósítása minden hónap 10. napjáig,

- a bértámogatás mértékének 75 százalékra emelése,

- bértámogatás biztosítása az újranyitást követő legalább 2-3 hónapban is,

- a korlátozások idején felhalmozódó – bevétel hiányában nem teljesített – adó- és járuléktartozások elengedése, jóváírása vagy átvezetése más adónemre,

- a vendéglátóteraszok területfoglalási díjának elengedése 2021-ben is,

- vendéglátó vállalkozások számára a számlával igazolt alapanyag-beszerezések kompenzálása a novemberi korlátozásokkor keletkezett károk miatt,

- rezsitámogatási program kidolgozása 2021-re a közműszolgáltatók bevonásával, legkésőbb március 1-től, de minél előbb kezdődő fokozatos megnyitás szigorú járványügyi szempontok betartásával, nemzetközi és hazai példák figyelembevételével,

- a vállalatok által igénybe vett éttermi szolgáltatás után fizetendő extra közterhek eltörlése,

- az elvitelre és házhoz szállítással értékesített ételek és alkoholmentes italok 5%-os áfakulcsának megtartása,

- a Cafeteria adótartalmának csökkentése.

 

 

 

Neked ajánljuk