Ma Magyarországon számos társadalmi csoport számára alapvető problémát okoz, hogy megoldja a lakhatását, becslések szerint 2-3 millió embert sújt a lakhatási szegénység valamilyen formája - ezt támasztja alá a Habitat for Humanity éves jelentése is a lakhatási szegénységről.
A széles körű lakhatási válság a nőket különösen hátrányosan érinti. Mindez azért van, mert a nők általában eleve rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint a férfiak, mivel hátrányosabb a munkaerőpiaci helyzetük. Jellemzően kevesebbet keresnek és alacsonyabb pozíciókban dolgoznak, de a háztartáson belüli gondoskodási terhek (háztartásvitel, gyereknevelés, idős és beteg hozzátartozókról való gondoskodás) is jórészt rájuk hárulnak. Például épp emiatt sok nő nehezebben tud kötött munkarendű, teljes munkaidejű állást vállalni.
A lakhatás és a megélhetés biztosítása különösen problémássá válik, ha egy nő egyedül marad gyerekeivel egy párkapcsolati szétválás miatt, hisz' nagyon kevés támogatói forma működik, amely az egyedülálló anyák anyagi terheit csökkentené. Emellett a nők lakhatási problémái sok esetben nagyon szorosan összefonódnak a nők elleni erőszak jelenségével. Talán magyarázni sem kell, ez fokozza a gazdasági kiszolgáltatottságot.
Mindez lényegében a szegénység feminizálódását jelenti.
A gazdaságilag rossz helyzetben lévő nők lakhatási feltételeinek megteremtése és segítése nagy előrelépést jelentene a nők társadalmi helyzetének javításában, mind a nők gazdasági kiszolgáltatottsága tekintetében, mind a nők elleni erőszak áldozatainak segítése terén.
Bővíteni kellene a női célcsoportok számára elérhető lakhatási lehetőségeket minden szinten, az azonnali krízishelyzetekben igénybe vehető intézményi szálláslehetőségeket éppúgy, mint a szociális munkával támogatott középtávú lakhatási formákat vagy a nők számára elérhető hosszú távú megfizethető lakhatást.
Rendszerszintű problémát jelent ugyanis, hogy nincs elegendő megfelelő lakhatási lehetőség biztosítva a krízishelyzetben lévő nőknek.
Erre a lényegi megállapításra jutott több éves elméleti és tereptapasztalat alapján a Nők és lakhatás témával foglalkozó, A nők speciális szükségleteire válaszoló lakhatási megoldásokról szóló kiadványt író Dés Fanni és Pósfai Zsuzsanna. A kutatás a Periféria Központ, a NANE Egyesület és a Friedrich Ebert Alapítvány Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában című regionális projektje közötti együttműködés eredményeként jött létre. Az erről szóló bemutató és beszélgetés azt taglalta részletesen, mi az oka annak, hogy a lakhatási válság a nőket különösen hátrányosan érinti, hogy ma Magyarországon milyen, speciálisan nők számára elérhető lakhatási megoldások vannak, és milyen módon lenne érdemes a különböző lakhatási formák körét bővíteni ahhoz, hogy azok speciálisan a nők – azon belül pedig a fokozottan sérülékeny csoportok – szükségleteire is tudjanak válaszolni.
Arra jutottak, hogy a nők számára célzott lakhatási programok megvalósításakor érdemes figyelembe venni
- a biztonság és traumafeldolgozás lehetősége megteremtésének szükségességét,
- az adósságkezelés lehetővé tételét,
- az anyagi támogatás és tartósan megfizethető lakbérszint nyújtásának szükségességét,
- a munkavállalás támogatását,
- valamint a gyerekfelügyelet biztosításának segítését.
A már meglévő lakhatási szolgáltatások vagy intézményi formában nyújtanak segítséget vagy lakhatási formaként elérhetők, ilyen például a szociális bérlakás biztosítása. A kiadvány szerzői ajánlásokat is megfogalmaztak például az önkormányzatok számára, melyek általában úgy segítenek leginkább, hogy korlátozott számban, de megfizethető lakhatást biztosítanak - ez ma Magyarországon leginkább az önkormányzatok által a bérlakási formát jelenti. De példaként, megoldási javaslatként említik a közösségi lakhatási megoldásokat, valamint a lakástársaságok kialakításának lehetőségét is. Emellett fontos az információ és jogsegély elérhetővé tétele, az együttműködés a hatóságokkal, a meglévő rendszerek összekapcsolása, valamint a kapacitásnövelés akár a hosszú távó, megfizethető lakhatás elősegítése terén, akár például a családok átmeneti otthona férőhelyeit tekintve.
A kutatást végző Dés és Pósfai szerint a cél az, hogy
erősíteni kell a közbeszédben a lakhatási szegénység és a nők speciális szükségleteire vonatkozó összefüggéseket.
Az online eseményen a kiadvány bemutatásán túl olyan szervezetek is bemutatkoztak, melyek a nők lakhatása terén előremutató programokat valósítanak meg. Így szót kapott például 9. kerületi önkormányzat Ferencvárosi Tanácsadó Központjának, a Kapcsolati Erőszak Ellen projekt vezetője, Lombos Petra, aki aVédett lakások néven ismertté vált Óvóhely program kezdeményezésről beszélt.
Mint ismert, Baranyi Krisztina a 2019-es önkormányzati választást követően bejelentette, két önkormányzati tulajdonú lakást védett lakássá alakítanak azért, hogy a kapcsolati erőszak áldozatai számára kiegészítsék a jelenlegi ellátórendszert. Lombos a kísérleti modellről elmondta, hogy a projekt eddig a tervezési fázis szintjén létezett, ez körülbelül lezárult, és idén már annak megvalósítása következik. Ezekhez a védett lakásokhoz az arra rászorulók a piaci árhoz vagy a szociális bérlakáshoz képest alacsonyabb áron juthatnak hozzá. A lakásokat többféle életkörülményhez mérten fel is szerelték, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket is megtették. A lakhatás mellett az önkormányzat szociális munkát is biztosít az érintetteknek, akik támogatást is kapnak a helyi tanácsadó központtól. A polgármester emellett partnerségre hívta a más önkormányzatokat is, úgy tudni, vannak szakmaközi egyeztetések, települési partnerségi kooperációk.
