Több kilométeres kerülőt kellett tennie a helyieknek Kiskőrösön, amíg Szijjártó és Mészáros avatott

  • narancs.hu
  • 2024. október 10.

Belpol

Olyan zártkörű volt az esemény, hogy az érdeklődő sajtót sem engedték be. 

Tíz kilométeres kerülőt kellett tennie a tanyavilágból Kiskőrösre igyekvő helyieknek szerda délelőtt, ugyanis a városban Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc oligarcha tekintették meg a Budapest-Belgrád vasút vidéken vezető pályaszakaszának utolsó sínszálának lerakását, ezért pedig a Terrorelhárítási Központ lezárásokat rendelt el – írja a Népszava

A lap egyébként próbált bejutni az avatásra, de az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a külügyhöz irányították őket, amely azonban nem válaszolt, a helyszínen pedig azt közölték velük, hogy „nincsenek a meghívottak listáján”. Amiatt, hogy Szijjártó mindig csak egy gondosan kiválasztott meghívotti kör előtt tart sajtótájékoztatót korábban a 444.hu indított pert, hogy megtudja, kiket hívnak meg és mi alapján, és bár a tárca próbálta eltitkolni a választ, a bíróság döntése nyomán ki kell adniuk a kért adatokat

A Budapest-Belgrád vasút esetében ráadásul nem magánberuházásról van szó: a becslések szerint mintegy 800 milliárd forintos munkálatok kisebb részét közvetlenül közpénzből állják, 85 százalékát pedig olyan kínai hitelből, amit a magyar adófizetők fizetnek majd ki húsz év alatt, igaz, a pontos részletek nem ismertek, mivel a kormány kínai kérésre titkosított az adatokat.

A vasútvonalhoz ráadásul épp Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző bányáiból viszik a követ. A kormányfő erre azt mondta: „Nem foglalkozok üzleti ügyekkel, tehát ez a beruházás, amiről Ön beszél, állami beruházás, amit nem az állam valósít meg.” Orbán korábban is hasonló választ adott erre a kérdésre.

A magyar kormány titokban közel 400 milliárd forintnyi hitelt vett fel kínai bankoktól a vasútépítés kapcsán. Nem mindig világos, miért jó üzlet ez nekünk, ha még azt sem engedik a kínaiak, hogy európai cég telepítse a Budapest–Belgrád vasútvonal biztosítóberendezéseit, de Mészáros Lőrinc cégeinek biztosan jó üzlet, hiszen bőségesen vettek ki osztalékot belőlük. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.