Több kilométeres kerülőt kellett tennie a helyieknek Kiskőrösön, amíg Szijjártó és Mészáros avatott

  • narancs.hu
  • 2024. október 10.

Belpol

Olyan zártkörű volt az esemény, hogy az érdeklődő sajtót sem engedték be. 

Tíz kilométeres kerülőt kellett tennie a tanyavilágból Kiskőrösre igyekvő helyieknek szerda délelőtt, ugyanis a városban Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc oligarcha tekintették meg a Budapest-Belgrád vasút vidéken vezető pályaszakaszának utolsó sínszálának lerakását, ezért pedig a Terrorelhárítási Központ lezárásokat rendelt el – írja a Népszava

A lap egyébként próbált bejutni az avatásra, de az Építési és Közlekedési Minisztériumtól a külügyhöz irányították őket, amely azonban nem válaszolt, a helyszínen pedig azt közölték velük, hogy „nincsenek a meghívottak listáján”. Amiatt, hogy Szijjártó mindig csak egy gondosan kiválasztott meghívotti kör előtt tart sajtótájékoztatót korábban a 444.hu indított pert, hogy megtudja, kiket hívnak meg és mi alapján, és bár a tárca próbálta eltitkolni a választ, a bíróság döntése nyomán ki kell adniuk a kért adatokat

A Budapest-Belgrád vasút esetében ráadásul nem magánberuházásról van szó: a becslések szerint mintegy 800 milliárd forintos munkálatok kisebb részét közvetlenül közpénzből állják, 85 százalékát pedig olyan kínai hitelből, amit a magyar adófizetők fizetnek majd ki húsz év alatt, igaz, a pontos részletek nem ismertek, mivel a kormány kínai kérésre titkosított az adatokat.

A vasútvonalhoz ráadásul épp Orbán Viktor miniszterelnök apja, Orbán Győző bányáiból viszik a követ. A kormányfő erre azt mondta: „Nem foglalkozok üzleti ügyekkel, tehát ez a beruházás, amiről Ön beszél, állami beruházás, amit nem az állam valósít meg.” Orbán korábban is hasonló választ adott erre a kérdésre.

A magyar kormány titokban közel 400 milliárd forintnyi hitelt vett fel kínai bankoktól a vasútépítés kapcsán. Nem mindig világos, miért jó üzlet ez nekünk, ha még azt sem engedik a kínaiak, hogy európai cég telepítse a Budapest–Belgrád vasútvonal biztosítóberendezéseit, de Mészáros Lőrinc cégeinek biztosan jó üzlet, hiszen bőségesen vettek ki osztalékot belőlük. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.