Riasztó, milyen ellentmondás van az emberek fejében

  • narancs.hu
  • 2024. október 12.

Belpol

A magyarok alapvetően elégedettek az életükkel, miközben azt gondolják, nincsenek megbecsülve, alulfizetettek és nem tudják érvényesíteni az érdekeiket. 

Meglepő eredményeket hozott a Závecz Research a Tett és Védelem Alapítvány számára készített kutatása, amely alapvetően az antiszemitizmusról szólt, de a Népszava most ismertette a részletes eredményeket. Ezek szerint a magyar társadalom többsége, vagyis 71 százalék inkább elégedett az életével. Nagyon elégedettnek 18 százalék mondta magát, nagyon elégedetlennek pedig mindössze 10 százalék. Hogy mit jelent részletesen ez az elégedettség, nem tudni biztosan, főleg annak alapján, hogy a későbbi kérdésekre adott válaszok inkább frusztráltságról és deprimáltságról tanúskodnak.

Nagyon magas, 75 százalék ugyanis azok aránya, akik úgy érzik, nincsenek megfelelően megbecsülve, és azok aránya is, akik úgy érzik, nem kapnak megfelelő jövedelmet a munkájukért (68 százalék). Mindezek mellett a megkérdezettek 76 százaléka azt gondolta, a hozzájuk hasonlók nem tudják érvényesíteni az érdekeiket. A Magyarországon élő lakosság 92 százaléka legalább egy szempontból depriváltnak érzi magát.

Nehéz megmondani, mit eredményez mindez, ám árulkodó, hogy a megkérdezettek 82 százaléka szerint jelentősen korlátozni kellene az országba érkező idegenek számát, míg 75 százaléknyian gondolták úgy, hogy a „legtöbb problémánk megoldódna, ha meg tudnánk szabadulni az erkölcstelen és antiszociális emberektől”. Ez adott esetben a villamosszéket is jelentheti, hiszen 64 százalék támogatná, hogy súlyos bűncselekmények esetén halálbüntetés is kiszabható legyen.

Szinte Stockholm-szindrómának tűnik, hogy a magyar társadalom e jelentős hányada, 69 százaléka úgy véli, hogy választások útján sem tud hatást gyakorolni az ország életére, mert bármelyik pártra szavaznak is az emberek, a dolgok úgysem változnak. 82 százaléknak az a benyomása, hogy semmilyen hatást nem tud gyakorolni a kormány tevékenységére. Eközben 68 százaléka úgy gondolja, hogy „erős vezetőkre van szükségünk, akik megmondják, mit tegyünk”, és 73 százalék szerint „legfontosabb erény, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, a tekintély tisztelete”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Múzeum Hatvanpusztán

Egy-két ezer ember tüntetett Hatvanpusztán szombat délután. A rendszert biztosan nem döntik meg ezzel, de legalább szívtak egy kis friss levegőt. De mennyi legyen a belépő a jövőre megnyitó Korrupció Múzeumba?

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.