A pécsi börtönben információink szerint embertelenül szigorú körülmények között őrzik azt a két férfit, akikről az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI) azt feltételezi, hogy másokkal együtt ők lehetnek jó néhány robbantásos merénylet és "befenyegetés" megrendelői. Az Energol Rt. április elején őrizetbe vett, majd letartóztatásba helyezett igazgatóit korábban a Gyorskocsi utcában "normál" gyanúsítottként kezelték, ám Pécsre, tárgyalásuk helyszínére szállításuk óta a legveszélyesebb bűnözőket megillető bánásmódban van részük. Egyszemélyes cellájukban kamera pásztázza minden lépésüket, napi egyórás sétájukkor megbilincselt kezüket egy a derekukra csatolt speciális bőrövhöz rögzítik, védőikkel csak vastag szövésű dróthálón át érintkezhetnek. A november 28-án a Pécsi Városi Bíróságon kezdődött tárgyalást megelőzően a bíróság elnöke az ügy kiemelt voltát hangsúlyozandó sajtótájékoztatót tartott, s közben ólommellényes, géppisztolyos rendőrosztag vigyázta a vádlottakat és az épületet. Mindez helyénvaló is lenne, ha a robbantások, leszámolások miatt állnának az exigazgatók a bíróság előtt. Az elsőrendű vádlott F. Attilával szemben azonban rablás, személyes szabadság megsértése és kényszerítés, míg a másodrendű D. Gábor ellen személyes szabadság megsértése és kényszerítés a vád. A vádirat szerint az Energol-igazgatók nyolc-tíz fős csapatuk élén egy olyan pécsi üzlettársukat "büntették meg", majd ejtették foglyul és szállították cégük nagykőrösi telephelyére, aki állítólag visszaélt az Energol Rt. jövedéki engedélyével. (F. Attila tevékenysége a KBI illetékese szerint a budapesti leszámolásos merényletek másik ismert vállalkozói körével, a "Conti Car-osokkal" is összeér, akik közül jelenleg hárman vannak előzetes letartóztatásban.) Egy magát megnevezni nem kívánó jogi szakértő szerint az ügy kiemelt kezelése aligha a vádban megfogalmazott bűncselekményeknek szól, hiszen az önmagában nem indokolná ezt, kivált a másodrendű vádlott esetében. A hazai bírói gyakorlatban hasonló bűncselekményekért esetenként egyéves szabadságvesztésnél is kevesebbet szabtak ki. A KBI Különleges Ügyek Osztályának munkatársa szerint ugyanakkor a tárgyalás előtt megfenyegették az egyik tanút: fejéhez pisztolyt nyomtak, zsebébe egymilliót tettek, s aláírattak vele egy olyan közjegyzői nyilatkozatot, melyben visszavonta nyomozati vallomását. (Ez természetesen nem írható a pécsi büntetés-végrehajtási intézetben szigorúan őrzött vádlottak számlájára.) A jövő februárig elnapolt tárgyalásra tanúként van megidézve egyebek között Láposi Lőrinc, Tasnádi Péter és az Energol Rt. előzetes letartóztatásban lévő egykori vezérigazgatója, Csikós József.
Vezérek, katonák,
szakértők
Bár a rendőrség illetékesei mindig hangsúlyozzák, hogy hiba lenne egy bizonyos kör nyakába varrni a robbantásokat, úgy tűnik, ha nem is egy, de két név szerint is beazonosítható társaság prominensei között véli felfedezni a parancsadókat. Ha átnyálazzuk a lapokban az e témában megjelent írásokat, nyilatkozatokat, a legtöbbször a Conti Car Kft., illetve az Energol Rt. neve ismétlődik. (Lásd Cégmustra című keretes anyagunkat.) A Belügyminisztérium (BM) Adatfeldolgozó Hivatalának egykori vezetője, az Energol-vezérigazgató Csikós József őrizetbe vételét Kiss Ernő dandártábornok, a KBI vezetője áttörésnek nevezte. Csakhogy hamarosan kiderült, ő csupán magányos "antihős", akitől nem vezetnek fölfelé szálak. Dezső Gyula tábornok, a Rendvédelmi Szervek Szolgálatának vezetője sietett gyorsan kijelenteni, hogy Csikós kapcsán "ez idáig nem merült föl olyan személy neve, aki a BM vagy a rendőrség állományában dolgozik". Természetesen tévedés az az állítás, hogy a szervezett bűnözés hidat vert a politikai élet magas szintű vezetőihez. "Ezt sem a konkrét bűnügyekben lefolytatott eljárások, sem a titkosszolgálati módszerekkel gyűjtött információk nem támasztják alá", szögezte le Ignácz István dandártábornok, az ORFK bűnügyi főigazgatója a Népszabadságban.
Vagyis a magyarországi szervezett bűnözés differentia specificája, hogy a politikai körökhöz érve megálljt parancsol magának, közben pedig él és virul. Az ORFK vizsgálata szerint megyénként 4-5 szervezett bűnbanda ténykedik, Budapesten pedig 14-15 szervezett társulat érdekelt a bűniparban. A tanulmány megállapítja: mindegyik hierarchikus rendben működik, minden csoportnak vezérei, alvezérei és zsoldosai vannak; a szervezet holdudvarába tartozó jól képzett jogi, pénzügyi és műszaki szakértők segítik a bűncselekmények előkészítését, illetve a bűnözésből származó pénzek tisztára mosását. A vidéki maffiák becslések szerint 3-4 milliárdos vagyon fölött rendelkeznek, a fővárosban ezt mintegy 10 milliárd forintos nagyságrendre teszik. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság az idén 40 millió forintot kapott a költségvetésből a különleges ügyek (olajbiznisz, robbantások) felderítésére, akkor talán könnyebben megértjük Kiss dandártábornok azon kifakadását, hogy a KBI hamarosan sort kerít a bűnnel szimbiózisban ténykedő és nagy pénzeket kaszáló szakértők, kivált az ügyvédek elszámoltatására is. Egy a KBI által gyanúsított vállalkozót védő neves ügyvéd még csak kommentálni sem kívánta Kiss Ernő szavait: "Nem az a fontos, hogy mit mond, hanem hogy ki mondja. A KBI vezetőjét nem tartom komoly embernek."
A rendőrség robbantási ügyekben tapasztalható idő előtti közleményei, az ártatlanság vélelmének elvét sértő sikernyilatkozatai mögött - amiket jogilag is megalapozottan gyakran nem tudnak bizonyítani - mindig ott a "mindenáron eredményt kell produkálni" frusztrációja. Nem csupán a közvélemény, a politika követeli ezt, de a Cég önérdeke is: muszáj tettest találni, különben fuccs a fejlesztésnek, hiszen egy improduktív szervezetet ugyan ki fog tömni pénzzel? Márpedig erre igencsak rászorulna a KBI. A bűnüldözési igazgatóság egyik munkatársa így jellemezte a jelenlegi helyzetet: "A KBI és a szervezett bűnözés közti harc olyan, mintha egy Komár moped akarna versenyezni egy 600-as Mercedesszel."
Teóriák, magyarázatok, kommentárok
Májusban állt elő a KBI azzal a teóriával, hogy az évek óta burjánzó olajügyek és a robbantások, leszámolások között szoros korreláció van, ám ezt mind ez ideig nem sikerült kétséget kizáróan alátámasztani. A robbantásokkal összefüggésbe hozott és előzetes letartóztatásban lévő vádlottakat csaknem kivétel nélkül adócsalással és egyéb bűncselekménnyel gyanúsítják (nyilván az utóbbiak utalnak a robbantásokban való közvetlen vagy közvetett részvételre), ám ahogyan azt az egyik gyanúsított jogi képviselője megjegyezte: "Más bűncselekmények elnevezésű tényállást nem ismer a Btk."
Gyóllai László, a KBI Különleges Ügyek Osztályának vizsgálati osztályvezetője szerint "a rendőrség birtokába került adatok, információk adnak alapot arra a feltételezésre, hogy az érintetteknek közük lehet a robbantásokhoz. Nyilvánvalóan nem mindegyikhez." Az alezredes elismeri, hogy e feltételezést rendkívül nehéz bizonyítani. "Az ügyet nem oldjuk meg azzal, hogy elkapjuk egy-egy cselekmény elkövetőjét, hiszen azok csak végrehajtók vagy - ahogy nevezik őket - katonák, akiknek fogalmuk sincs a legfelső parancsadóról." Egyébként sem beszélnek, hiszen az életével játszik az, aki megszegi a hallgatás törvényét. Inkább vállalják a néhány éves büntetést, s amíg bent vannak a börtönben, megbízóik gondoskodnak arról, hogy sem nekik, sem pedig a katona családjának ne legyenek anyagi gondjaik. Más szempontból is megéri a hallgatás: a kipróbált hűségnek respektje van, a lojalitás hosszú távon kifizetődő. Gyóllai úgy véli, hogy 1995-re megtörtént a hazai piac felosztása, s most az újrafelosztás miatti harc folyik, mégpedig egyre kíméletlenebb eszközökkel. Általánosan leszűrhető tapasztalat az is, hogy az életben maradt sértettek megtagadják a hatósággal való együttműködést. "Ezek a csoportok elsődlegesen nem robbantásokon törik a fejüket, hanem törvényes cégként bejegyezve más bűncselekményeket követnek el; ha ezeket bizonyítani tudjuk, akkor talán el tudunk jutni a robbantások megrendelőihez is." Az osztályvezető szerint ezek a megoldások egyre általánosabbá válnak. "Belefér az üzletmenetbe, hogy ilyen módon takarítom el az útból a konkurenciát." Nem beszélve arról, hogy egy kézigránáttal "befenyegetett" szórakozóhelyet jóval az ára alatt meg lehet szerezni. A Narancs azon fölvetésére, hogy amíg a maffiózók profi módon, a lakosságot nem veszélyeztetve egymást pusztítják, addig voltaképpen a rendőrségnek tesznek szívességet, Gyóllai alezredes csak csóválja a fejét. "Ezzel egyáltalán nem könnyítik meg a mi helyzetünket, hiszen a kivégzett helyére a merénylet megrendelője lép, s ezáltal erőkoncentráció következik be." Az osztályvezető szerint az talán a legnagyobb baj, hogy a rendőrség nem tudja megvédeni a tanúkat, akiket aztán a bűnszövetkezet szabadlábon lévő tagjai könnyűszerrel vagy éppen fenyegetéssel rábírnak a terhelő vallomás megváltoztatására. Hatékony tanúvédelmi törvény nélkül a szervezett bűnözés elleni küzdelem nem egyéb, mint szélmalomharc. "Jelentős áttörés szerintem csak azután várható, ha, mint az olaszoknál, nálunk is rendőröket, ügyészeket, bírókat gyilkol majd bosszúból vagy éppen a büntetőeljárás megakadályozása érdekében a szervezett alvilág. Nem is egyszer volt már rá példa, hogy családja kiirtásával fenyegettek meg osztályunkon dolgozó kollégát."
Elliott Ness
Számok
1997. november végéig Magyarországon 85 robbantásos, leszámolásos merénylet történt. Ezek közül 53 a nyomozás megszüntetésével végződött, 14 esetben élt a rendőrség vádemelési javaslattal, a folyamatban lévő ügyek száma 18. A felderítési mutató 21 százalékos. Jelenleg három személy van előzetes letartóztatásban kifejezetten robbantásos cselekmények miatt: ketten a Black Rouge Night Club, illetve a Kempinski Szálló előtt elkövetett kézigránátos akcióikért, egy ukrán gyanúsított pedig Z. Gy. szentendrei vállalkozó meggyilkolása miatt, akinek a kocsija alá robbanószerkezetet helyeztek. A kézigránátos akciókra a rendőrség gyanúja szerint parancsot adó Tanyi Györgyöt december elején Bécsben fogták el.
Cégmustra
Az Energol Rt.-t 1994 novemberében alapították magánszemélyek. A Németországban élő Emil Gulyás három gépkocsit apportált a cégbe, s ezáltal felerészbeni tulajdonosa lett a 40 millió forintos alaptőkéjű vállalkozásnak. Emil Gulyást a társaság közgyűlésein rendszerint Ferencsik Attila külkereskedelmi igazgató képviselte, akinek Drobilich Gábor értékesítési és gazdasági igazgatóhoz hasonlóan 6,3 millió forint részvénye volt a cégben. A másik két tulajdonostárs Portik Tamás 6,2 és Gulyás Emil Róbert 1,2 millió forint erejéig. Portik neve idén a belvárosi üzletbezárások kapcsán már fölbukkant lapunkban (lásd: V. úr üzen, MaNcs, 1997. augusztus 7.), mivel információink szerint ő finanszírozta több ötödik kerületi szórakozóhely - az Akropolisz, a Kecskeméti utcai Gösser söröző, a Muskátli, a Flash Dance, a Dolce Vita stb. - felvásárlását. (Úgy tudjuk, hogy Portik közel egy éve az USA-ban tartózkodik.) Csikós József nyugalmazott rendőr ezredes, aki 1989-ig az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának alosztályvezetője volt, ezt követően pedig nyugdíjazásáig a BM Adatfeldolgozó Hivatalát vezette (lásd: Egy híján húsz, MaNcs, 1997. október 9.), 1996. március 7-től töltötte be a társaság vezérigazgatói tisztjét. Szakértők szerint azért volt szükség rá, mert Csikós jó kapcsolatokkal rendelkezett a banki szférában. Emil Gulyás (aki több cégben is érdekelt Magyarországon, például 30 százalékban alapítója volt a Tüvati ´96 Vagyonvédelmi Rt.-nek) az Energol legutolsó, 1997. augusztus 21-i közgyűlésén az igazgatóságból visszahívta Ferencsik Attilát, s augusztus 31-i hatállyal elfogadta Csikós József lemondását. A lemondás oka a HVG értesülése szerint az volt, hogy Csikós beleunt a hatóságokkal folytatott állóháborúba, ugyanis tavaly december eleje óta átfogó adóellenőrzés kezdődött a cégnél, s a társaság nagykőrösi telephelyén egymást érték a vámellenőrzések is. Idén júniusban bevonták a társaság jövedéki engedélyét, mert a cég törvényellenes készpénzfizetési gyakorlatot folytatott, vagyis a nagykőrösi telepen kívül is űzött adómentes jövedéki tevékenységet, s ezzel több mint egymilliárd forintnyi adót és vámot spórolt meg magának. Az Energol 30 millió liter rossz minőségű kőolajat értékesített, így literenként 60-63 forint jogtalan haszonra tett szert, mivel nem fizette be az útalapot, a fogyasztási adót és a termékdíjat, illetve az áfát.
Besúgók és provokátorok
A rendőrség maga is elismeri: beépült az alvilágba. Mivel nem valószínű, hogy ezt nyomozók telepítésével vagy fedőcégek alapításával tette (hiszen ehhez évekre lenne szükség), információs forrásként a besúgók maradnak. Az együttműködőknek valószínűleg fű alatti "vádalkut" kínál fel a rendőrség, magyarán futni hagyja őket, ha kipakolnak. Bár ezt a feltételezést az érdekeltek mindannyiszor kapásból cáfolják, a történésekből mégis erre lehet következtetni. Figyelemre méltó egybeesés, hogy az emlékezetes áprilisi nagy fogások (a Conti Car, a Richfield és az Energol főrészvényeseinek a lekapcsolása) előtt nem sokkal elengedtek a rendőrségi fogdákból néhány, hónapok óta előzetesben lévő olajügyes gyanúsítottat. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy valaki vagy valakik feltehetően köptek. Boross József Tamás, a Casino Citadella egykori tulajdonosa, aki állítólag őrző-védőként jelen volt a Conti Car Kft. Nagy Lajos király úti gépkocsitelephelyének presszójában tavaly júliusban történt első halálos leszámolásnál, és aki ellen többször is megkíséreltek már merényletet, különböző lapokban kérte ki magának, hogy ő lenne az, akitől a rendőrség tippeket kapott. Az október 9-én a Szépvölgyi úton pokolgéppel felrobbantott, de felépült Hoffman Istvánról is tudni vélték: nem csupán annak köszönhette a kitüntető figyelmet, hogy Prisztás József örökébe lépett, hanem mindenekelőtt annak, hogy koronatanú lett volna az egyik olajperben. A legutolsó áldozatról, a november 2-án hajnalban a szegedi Delhi bár előtt levegőbe röpített vállalkozóról, Németh Zoltánról (lásd: A besúgókat olykor kivégzik, MaNcs, 1997. november 13.) is azt mesélték az őt közelebbről ismerők, hogy napi információs kapcsolatban állt a helyi szervekkel, amelyek a fülesek fejében hagyták érvényesülni. A kivégzés módszere (távirányítás) kísértetiesen emlékeztet a jordániai-palesztin nepperfőnök, Naji Avid elleni 1995. szeptemberi Práter utcai merényletre, és ez aligha véletlen. Németh is arab maffiózóknak állt útjában.
