Rogán felel majd a nemzeti ünnepek lebonyolításáért

  • narancs.hu
  • 2020. május 1.

Belpol

Minden nemzeti ünnep emléknap hozzá került.

Rogán Antal lett a kiemelt nemzeti ünnepek felelőse Orbán Viktor javaslatára – írja az Index a csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyre hivatkozva.

A lap emlékeztet rá, hogy egy 2017-es kormányhatározat a nemzeti fejlesztési minisztert jelölte ki a nemzeti ünnepek és más kiemelt rendezvények felelősévé, de ilyen tisztség 2018 óta nincs. Jogutódja az Innovációs és Technológiai Minisztérium volt, most viszont a miniszterelnök kabinetfőnökét, Rogán Antalt bízták meg ezzel.

A határozat szerint Rogán alá tartoznak majd a következő nemzeti és kiemelt fontosságú ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23., a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, a Magyar Hősök Emlékünnepe, a Nagy Imre és mártírtársai Újratemetésének Emléknapja, a Nándorfehérvári Diadal Emléknapja, a Nemzeti Összetartozás Napja, az Aradi Vértanúk emléknapja, a Nemzeti Gyász Emléknapja, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások Emléknapja, a magyar karácsony, és minden olyan esemény, ami előre meg nem tervezett, év közben keletkezik, és amit a miniszterelnök kiemelt fontosságúnak tart.

Rogán feladata lesz, hogy kidolgozza a rendezvények koncepcióját, irányítsa a hatóságok és kiemelt intézmények koordinációját, irányítsa, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassák és hogy tartsák a kapcsolatot a közmédiával, valamint ellátja a miniszterelnök és a kormány körüli állami protokoll teendőket.

Azért is felel, hogy a rendezvényeket biztonságosan tartsák meg, és arról is, ha a nem biztonságos vagy megfelelő körülmények miatt ezeket a rendezvényeket nem lehet megtartani.

Rogán Antal vezeti majd azt a többi illetékes tárca képviselőjéből álló Tárcaközi Koordináló Munkacsoportot is, amelynek eddig csak tagja volt

Cring-crangg: Itt a friss Narancs!

A hé meg a hó és a bicikli, mint fő ellenség. De mi minden van még a lapban? A címlapon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Az interjúban szóba kerülnek álkutatók, nullkilométeres tehénpásztorok, a felelőtlen járványkezelés és az OLAF nyomozásai is. Támadások kereszttüzében áll a WHO a lassúnak tartott intézkedések és vélelmezett Kína-barátsága miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.