Rogán felel majd a nemzeti ünnepek lebonyolításáért

  • narancs.hu
  • 2020. május 1.

Belpol

Minden nemzeti ünnep emléknap hozzá került.

Rogán Antal lett a kiemelt nemzeti ünnepek felelőse Orbán Viktor javaslatára – írja az Index a csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyre hivatkozva.

A lap emlékeztet rá, hogy egy 2017-es kormányhatározat a nemzeti fejlesztési minisztert jelölte ki a nemzeti ünnepek és más kiemelt rendezvények felelősévé, de ilyen tisztség 2018 óta nincs. Jogutódja az Innovációs és Technológiai Minisztérium volt, most viszont a miniszterelnök kabinetfőnökét, Rogán Antalt bízták meg ezzel.

A határozat szerint Rogán alá tartoznak majd a következő nemzeti és kiemelt fontosságú ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23., a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja, a Magyar Hősök Emlékünnepe, a Nagy Imre és mártírtársai Újratemetésének Emléknapja, a Nándorfehérvári Diadal Emléknapja, a Nemzeti Összetartozás Napja, az Aradi Vértanúk emléknapja, a Nemzeti Gyász Emléknapja, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások Emléknapja, a magyar karácsony, és minden olyan esemény, ami előre meg nem tervezett, év közben keletkezik, és amit a miniszterelnök kiemelt fontosságúnak tart.

Rogán feladata lesz, hogy kidolgozza a rendezvények koncepcióját, irányítsa a hatóságok és kiemelt intézmények koordinációját, irányítsa, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassák és hogy tartsák a kapcsolatot a közmédiával, valamint ellátja a miniszterelnök és a kormány körüli állami protokoll teendőket.

Azért is felel, hogy a rendezvényeket biztonságosan tartsák meg, és arról is, ha a nem biztonságos vagy megfelelő körülmények miatt ezeket a rendezvényeket nem lehet megtartani.

Rogán Antal vezeti majd azt a többi illetékes tárca képviselőjéből álló Tárcaközi Koordináló Munkacsoportot is, amelynek eddig csak tagja volt

Cring-crangg: Itt a friss Narancs!

A hé meg a hó és a bicikli, mint fő ellenség. De mi minden van még a lapban? A címlapon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Az interjúban szóba kerülnek álkutatók, nullkilométeres tehénpásztorok, a felelőtlen járványkezelés és az OLAF nyomozásai is. Támadások kereszttüzében áll a WHO a lassúnak tartott intézkedések és vélelmezett Kína-barátsága miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.