Saját családvédelmi akciótervvel állt elő a DK

  • MTI
  • narancs.hu
  • 2019. március 17.

Belpol

A 7+1 pont azokra a problémákra válaszol, amelyek a párt szerint leginkább foglalkoztatják a magyar családokat: a rabszolgatörvényről, kilakoltatási moratóriumról, otthonápolásról, családi pótlékról vagy épp az egészségügyről.

A Demokratikus Koalíció (DK) hétfőn az Országgyűlés elé terjeszti 7+1 pontos családvédelmi akciótervét – közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese vasárnap Budapesten.

Arató Gergely azt mondta: évről évre kevesebb gyerek születik Magyarországon,  csaknem félmillió magyar ment külföldre, és minden hatodik magyar gyerek már határainkon túl születik. Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos családvédelmi programja "nagyon kevés", és egyébként is jómódú családnak nyújt csak segítséget.

Az ellenzéki politikus közlése szerint a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc által két hete bejelentett 7+1 pont azokra a problémákra válaszol, amelyek a leginkább foglalkoztatják a magyar családokat. A DK azt követeli, hogy vonják vissza a "rabszolgatörvényt", hosszabbítsák meg a kilakoltatási moratóriumot és törvényes garancia legyen arra, hogy kisgyermekes családok nem kerülhetnek az utcára.

Emellett számítson munkaviszonynak az otthonápolás, legalább 50 százalékkal emeljék meg a családi pótlékot és töltsék be az összes háziorvosi körzetet az egészségügyi dolgozók azonnali, 50 százalékos béremelése mellett – sorolta. Követelik azt is, hogy az oktatás legyen nyitott, tárják ki a felsőoktatás kapuit, illetve minden család számára legyen biztosított legalább a víz, az áram és a gáz minimuma.

Arató Gergely elmondta, hogy plusz egy pontjuk a békéről szól, arról, hogy egy kormány ne háborúzzon, mert háborúban nem születnek gyerekek. Szerinte ha a Fidesz leszavazza ezt a javaslatot, az nyílt beismerése lesz annak, hogy a családok érdeke csak az ígérgetések és a kampányplakátok kinyomtatásáig érdekli őket.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?