Schadl azt állítja, Völnerrel csak magánügyben találkoztak, mert hasonló dolgok iránt érdeklődnek

  • narancs.hu
  • 2023. május 16.

Belpol

Schadl György letartóztatásban marad az első fokú ítélet meghozataláig. Kedden megkezdődött a bizonyítási eljárás, meghallgatják Schadlt is. Völner Pál el sem ment a tárgyalásra.

Kedden tartják a Fővárosi Törvényszéken a Völner-Schadl-ügy első rendes tárgyalását, elkezdődött a bizonyítási eljárás. A mai tárgyalás során a bizonyítás menetét határozta meg a bíróság, valamint meghallgatják Schadl Györgyöt.

Schadl Gyögy, a végrehajtók nemrég lemondott elnöke azután kapott szót, hogy 6 bírósági végrehajtó ismerte be a per előkészítő ülésen, kenőpénzt fizettek neki kinevezésükért cserébe – írja a 24.hu tudósításában. A 22 vádlottat felsorakoztató per előkészítő ülésén 10 vádlott fölött már ítéletet mondott a bíróság. A bűnösségét beismerő vádlottak közt 6 önálló bírósági végrehajtó vallotta be, hogy kinevezéséért cserébe fizetett a végrehajtók elnökének. Mindannyiukat felfüggesztett szabadságvesztésre, pénzbüntetésre ítélte a bíróság, valamint eltiltotta őket a végrehajtói foglalkozástól. A lap megjegyzi, a vádlottak beismerésének körülménye kulcsfontosságú tényező az ügy szempontjából, ami elsősorban Schadl pozícióját gyengíti.

A büntetőügy másik főszereplője, Völner Pál volt fideszes igazságügyi államtitkár jövő héten léphet színre. Bár keddre is beidézték a volt politikus, nem ment el a tárgyalásra. Védője szerint azért, mert a vádiratot már felolvasták az előkészítő ülésen, így ő javasolta Völnernek, hogy maradjon távol. Mert a védő szerint semmi értelme nem volna, hogy több órán keresztül a bíróságon üljön.

 A tárgyaláson a bíróság többek közt beosztotta, hogy az ügy vádlottjainak meghallgatására mely napokon kerül majd sor májusban és júniusban. Majd Tóth Erzsébet bíró közölte, hogy a bíróságnak hivatalból kell döntenie Schadl György és a harmadrendű vádlott letartóztatásának további esetleges fenntartásáról. Az ügyészség közölte, a letartóztatás feltételei továbbra is fennállnak, nem történt változás a kényszerintézkedés fenntartása tekintetében, így fenntartották álláspontjukat. Schadl védője ezzel szemben azt indítványozta, hogy a bíróság a letartóztatást függessze fel, és másodlagosan bűnügyi felügyelet elrendelését kérte. Szerinte már nem állnak fenn a fogva tartás feltételei, Schadl lemondott az elnöki posztjáról is, Völner Pál sem államtitkár már, így a bűnismétlés lehetősége sem merülhet fel. Személyesen Schadl György és a harmadrendű vádlott is kérte a kényszerintézkedés megszüntetését a bíróságtól.

A bíró a felek meghallgatása után elutasította a védők indítványát, és fenntartotta a letartóztatások hatályát az első fokú ítélet meghozataláig a korábbi döntésnek megfelelően.

A bíró indoklásában kifejtette, hogy nem történt változás a körülményekben. A döntés ellen mindkét vádlott fellebbezett.

Schadl meghallgatása előtt a bíró megkérdezte, változtak-e a személyi körülményei a korábbiakhoz képest, mire azt mondta: nincs már sem docensi, sem végrehajtói fizetése, megtakarításaiból kénytelen élniírja a 444.hu.

A lap azt írja, Schadl György beszéde elején ismét azokat az érveket hozta fel, amiket az előkészítő tárgyaláson is. Azt mondta,

végrehajtói elnökként nem voltak érdemi hatáskörei, csak protokolláris feladata volt.

Állítása szerint P. Béla, a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetőjénél volt "pénz, paripa, fegyver", és annyira rossz viszonyban voltak, hogy igyekezett minél kevesebb időt tölteni vele egy légtérben. P. Béla korábban elismerte, Schadl kívánságának megfelelően pontozta a pályázó végrehajtó-jelölteket, hogy a kijelölt személyek mindenképp végrehajtókká váljanak.

Schadl állítása szerint csak akkor befolyásolhatta volna a pályázatokat, ha személyesen részt vesz a felvételiken, de ilyet sosem csinált.

Elmondása szerint P. Béla ellenben mindig ott volt a meghallgatásokon, és végrehajtói posztot adott az élettársának, valamint annak testvérének.

Schadl azt is vitatja, hogy Völner bármit képes lett volna intézni neki a minisztériumban, szerinte neki se volt ehhez jogköre.

Azt mondta, előfordult, hogy javaslatot tett Völnernek a fegyelmi eljárások rendszerének átalakítására, vagy tanácsot kért tőle különböző ügyekben, de sosem a végrehajtói kinevezésekről beszéltek.

Ezen kívül

Schadl azt állítja, Völnerrel csak magánügyben találkoztak, mert hasonló dolgok iránt érdeklődnek.

Hogy mit takar a közös érdeklődés? "A hajózás, a vasút szeretete, a műszaki innovációk figyelemmel kísérése."

De nem lettünk összejáró barátok”

– mondta Schadl.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.