Sikertelen tévéelnök-választás - Van másik?

  • Bogár Zsolt
  • 2008. február 21.

Belpol

Március ötödike után ismét választott vezető nélkül marad az egyik közmédium, miután a múlt héten eredménytelenül zárult a Magyar Televízió (MTV) elnöki székéért kiírt pályázat.
Március ötödike után ismét választott vezető nélkül marad az egyik közmédium, miután a múlt héten eredménytelenül zárult a Magyar Televízió (MTV) elnöki székéért kiírt pályázat.

Politikai komédiába fulladt a múlt keddi elnökválasztási procedúra, miután a szavazás előtt egy nappal az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnökségének öt ellenzéki tagja jelezte, hogy egyik jelöltet sem támogatják. A meghallgatás során nem kaptak választ "bizonyos kérdésekre" - hangzott az indoklás. Mivel a tízfős testületben legalább hét voksra lett volna szükség a győzelemhez, az eredménytelenség előre borítékolható volt. (A győztesnek egyébként még el kellett volna nyernie a társadalmi kurátorok kétharmadának a támogatását, s csak ezek után lehetett volna a köztévé elnöke.)

Három jelölt

indult. Rudi Zoltán jelenlegi elnök, akit a kuratórium, ha őt akarná, már tavaly októberben, még a pályázat kiírása előtt újraválaszthatott volna; Szabó Stein Imre, aki Ragáts Imre rövid elnöksége alatt tanácsadó, majd programigazgató volt, és akit a Rudi-éra első féléve után "fokoztak le" főmunkatárssá (dolgozott az RTL Klubnál és az ATV-nél is); valamint alkalmi szerzőnk, Hammer Ferenc médiakutató, akinek az Index hírportál vásárolta meg a tendert.

A múlt heti eseményeknek a megkérdezettek szerint nem volt sok közük az elnökjelöltek alkalmasságához. Az SZDSZ-en kívül, amely végig elvi álláspontot képviselt, a pártok inkább csak arra ügyeltek, nehogy kommunikációs csapdába kerüljenek. A Fidesz nem akart voksolni senkire, viszont azt sem szerette volna, hogy ő legyen az, aki miatt az elnökállítás a szavazás napján meghiúsul. Ezért a Fidesz delegáltja, Szabó László kurátor kezdeményezésére az ellenzéki kuratóriumi tagok öt pontban foglalták össze, hogy milyen - főként az MTV működésének átláthatóságára vonatkozó - kérdésekre nem kaptak választ a jelöltektől. Ezzel a Fidesz elkerülte a destruktivitás látszatát. Az MSZP hétfői elnökségi ülésén a többség egyetértett azzal, hogy az ellenzéki trükközésre válaszul a szocialista delegáltak maradjanak távol a szavazástól. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy bár a kuratórium tagjai összességében színvonalasnak nevezték valamennyi jelölt pályázatát, kedden a tíz delegáltból csak a két szabaddemokrata adott le szavazatot, a többiek tartózkodtak.

Kozák Márton, a kuratóriumi elnökség SZDSZ-es tagja a Narancs megkeresésére a Fidesz magatartását azzal magyarázta, hogy nem támogathatott tiszta szívvel egy olyan jelöltet, akinek a megválasztásában hajdanán nem vett részt. "A Fidesz kuplerájt hagyott maga után, és egy viszonylag rendezetten működő intézménybe tért vissza" - mondta. Szabó László fideszes delegált viszont azt emelte ki, hogy a koalíció nem egységes elnökügyben, ráadásul nem is az SZDSZ berzenkedik a megtartásától, hanem az MSZP, amely az MDF segédletével annak idején Rudit megválasztotta. Kozák szerint a jogszerűség határát súrolja az ellenzéki delegáltak magatartása, mivel kérdéseik, amelyekre választ vártak, nem is szerepeltek a kétoldalas pályázati kiírásban. Ráadásul a kérdések egy része, mint például a 115 milliárdba kerülő gyártóbázisra vonatkozó, demagóg volt, mert annak költsége 40 évre oszlik el. Más részük meg olyan általános, hogy nem is lehet rá hirtelenjében érdemi választ adni ("Hogyan alakítaná át az MTV-t kulturálisan sokszínű, pezsgő műhelylyé?"). Szabó szerint a kiírásban ezek a kérdések implicite mind benne voltak. Utánanéztünk: az öt kérdésből kettő (objektív mérőrendszer kidolgozása a televíziós szolgáltatás minőségének és a törvényi követelmények betartásának ellenőrzésére, és a televíziós szerződések nyilvánosságra hozatala) relatíve szorosan illeszkedett a felvetett pályázati szempontokhoz, és a többi is belepasszírozható valamelyikbe - kivéve az, amelyik a hétvégi délelőtti gyerekműsorokat forszírozta.

Bár van olyan vélemény, hogy "a Fidesznek annál jobb, minél rosszabb", a médiakonfliktus egyik félnek sem előnyös. Ráadásul az MTV fontos folyó ügyeihez (székházépítés és átköltözés, a televíziós technika beszerzése, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének budapesti konferenciája júniusban) nem ártana minél hamarabb egy választott vezetőt hozzárendelni. A megoldást sokak szerint még mindig úgy hívják, hogy

Rudi Zoltán

Főképp azért, mert nem látni olyan ellenjelöltet, aki jobb lobbista lenne, aki a kurátoroknál és a döntéshozóknál jobban feküdne, aki a teljesítményét ügyesebben támasztaná alá különféle mutatókkal, üzleti tervvel és stratégiával, és aki nála nagyobb ritmusérzékkel mutatna erőt vagy hajlékonyságot, mikor mi kell. Az MTV sok vihart megélt falai között Rudi a konszolidáció és az építkezés embere; és az, hogy ezt el tudta magáról hitetni, rátermettségre vall. Amikor tavaly nyár végén már sejteni lehetett, hogy nem hosszabbítják meg automatikusan a mandátumát, még azt lehetett mondani; van rá esély, hogy tavasszal új médiatörvényt fogadnak el, és akkor kiderül, milyen feltételek mellett kell dolgoznia a következő tévéelnöknek. Ez a törvényjavaslat azonban végül nem került bele a Ház programjába.

Nem zárható ki egy Magyar Rádió-féle fordulat sem: Rudit megválasztják teljes konszenzussal, vagy az ellenzék és az SZDSZ összefogásával. Márciusban népszavazás, áprilisban új társadalmi kurátorok jönnek - hamarosan tisztul a kép. A két ellenjelöltnek, Szabó Steinnek és Hammernek tudomásunk szerint nem volt politikai támogatottsága. Az Index blogja ugyanakkor kritikus nyilvánosságot teremtett a regnáló elnök tevékenységének és az elnökválasztásnak.

Az elnökválasztás nem Rudi Zoltán elmúlt négy évéről szólt, így nincs sok értelme annak sem, hogy a pályázatát kérjük rajta számon: a négy alelnököt (nyilván mindegyik pártnak egyet-egyet), az öt tematikus csatornát, a gyerekműsorokat és a többit. "Ahhoz, hogy elnök lehessen, minél több ígéretet kellett tennie, ahhoz pedig, hogy valamelyest dolgozni tudjon, minél többet közülük meg kellett szegnie" - mondta a Narancsnak az egyik kurátor, akinek a Rudi melletti legfőbb érve szintén az, hogy rendbe tette az MTV gazdálkodását. Igaz, a kép némileg csalóka: a mínusz 9 milliárdos saját tőke 2003-ban egyrészt olyan mélypont volt, ami alá nehéz menni. A változás pedig elsősorban azoknak a többlet állami támogatásoknak, illetve tartozáselengedéseknek volt köszönhető, melyeket az MTV a médiatörvényben meghatározott jussán felül kapott, és amelyek a köztévé sanyarú tőkehelyzetét próbálták javítani (bérleti díj elengedése, az archívum felhasználói jogainak részleges átengedése - NAVA-támogatás -, állami kezesség beváltása, reorganizációs támogatás stb.). Tény: Rudi ezek megszerzéséért hol egyezkedett, hol verte a tamtamot, és a nemzetközi televíziós diplomáciát is igénybe vette. Rudi javára lehet írni, hogy a ciklus első felében több sokba kerülő tévés produkciót elhajtott, viszont egy részük maradt, vagy bejöttek újak (Juszt, Gyárfás, A38). Az MTV vagyoni és tőkehelyzetét nagyban javította az a kis kozmetikázás, amikor 2005-ben auditáltatta az archívumot, amit ezután ezen az értéken vettek nyilvántartásba. Miután a köztévé szerződései nem nyilvánosak, jelenleg nem lehet tudni, hogy a külső gyártásban készülő műsorokat vagy bizonyos üzleti szolgáltatásokat milyen áron vásárolja. A Narancs hiába kérte ki a székházszerződéseket, az elnök SMS-ben azt üzente, hogy "az MTV nem egy könyvtár vagy olvasókör, ahová olvasgatni járnak (szmájli)". Rudi a megbízatása kezdetén létszámleépítést vállalt, amit nem hajtott végre: az MTV adatai szerint ma alig kevesebben dolgoznak a tévénél, mint ahányan a színlelt szerződések megszüntetése után összesen az állományban voltak, viszont a bérköltség 2004 óta közel harminc százalékkal nőtt. A becslések szerint a köztévé még harmincszázalékos leépítés előtt áll; ezt a tervek szerint az új székházba költözés során valósítanák meg. Miközben a kiadások nőttek, az új műsorok aránya az Állami Számvevőszék adatai szerint 2006-ban a korábbi évekhez képest 81 százalékról 76-ra csökkent.

A politika általában azért szereti az alelnökö(ke)t, hogy valakivel sakkban lehessen tartani az elnököt. Pedig a második vonalnak épp a stratégiaalkotás a feladata, de az MTV-ből ez most hiányzik. Március 4-én lejár Rudi mandátuma. Megtehetné, hogy megbénítja a szervezetet, és nem nevez ki alelnököt, de ezzel a saját (újabb) pályázati esélyeit rontaná. A jelöltek között több igazgató (Kert Attila hír-, László Péter kommunikációs, Schatz Péter üzleti és termékfejlesztési, Kósa Somogyi György M2 műsor-, és Nagy Attila gazdasági igazgató), valamint Rangos Katalin, a Szólás szabadsága főszerkesztője neve forog. Új elnöke legkorábban júnusban lehet az MTV-nek. Amíg nem tűnik fel egy széles támogatottságú, nagy presztízsű jelölt, Rudi Zoltán lehet az integráló figura; olyan jól sikerült pozicionálnia magát, hogy a konkurens tőle csak jobbra vagy balra állhat.

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.